Arany János munkái

Megjegyzések:

Megjegyzés Az 1. sorban helyreállítottuk a cz-s írásmódot, illetve a sorpárok (nál mindig megtartott) tipográfiáját. Keletkezés 1880? júl.–szept., ., Margitsziget. datálatlanul, az 1880-ban keletkezett kisebb versek közt közli. és József főherceg kapcsolatáról lásd Magyarázatok, 1. sor, ill. Az Őszikék és a Kapcsos könyv. szerint a főherceg „Sokszor lakott is” a szigeten, „a közepetáján álló emeletes lakban. Együléses kis fogatán járta be a kert útjait, maga hajtott. Arany Jánossal néha megállt beszélgetni; fiát is elvezette hozzá.” ( AJÖM VI., 253.) (Amennyiben a vers 1880-ban keletkezett, a terminus ante quem szept. 9., amikor Ercsey Sándor meglátogatta AJ-ékat a Margitszigeten, lásd Ercsey 1883, 203.) Kritikatörténet Barta János szerint „ metrum és az antik leoninus ihletése szülhette azt a versikét, amelyben a Margitsziget életének egyik mindennapos epizódját fogja meg: a szigettulajdonos főherceg kocsija közeledik . A leoninusokon túl külön érdekesség az idegen szó bevonása a rímbe, ennek érdekében még egy kis kiruccanás is megengedhető: a nyelvjárási »vonik« igealak. Távoli emlékezés ez a Bolond Istókra, amelyben az idegen szavakkal űzött rímelési játék a nagy költészet keretei közt bontakozik ki.” ( Barta 1987 [1982b], 152.) NB. a leoninus-forma valójában Gyöngyössi-paródia – ahogyan ezt a Gyöngyösiád című vers kapcsán jelezte is (lásd Toldi II. részéhez, Kritikatörténet); Gyöngyössi Jánosról és a leoninusról lásd Báró Kemény Zsigmondhoz, Magyarázatok, 26., 74. sor; vö. Gyöngyösiád, [Az ortológusokra 2.], [Az ortológusokra 5.]. Szili József a ritmus és a rímelés egységét elemzi ( Szili 1996, 48–49.).