Bibliográfiai adatokDalszövegűl
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: HV 1888, 521
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 521. (Forgácsok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 172–173.]MegjegyzésekDalszövegűl
Huzd rá, czigány
n
,
a kedves nótámat,Jegyzet
Huzd rá, czigányA sztereotip fordulat megegyezik Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének kezdőszavaival.
Ez az élet úgy is csak egy óra:
n
Jegyzet
Ez az élet úgy is csak egy óra:A vanitas-irodalomnak azt a típusát idézi, amely az élet rövidségéből, hiábavalóságából kiindulva az életörömök élvezetére buzdít; ez a felfogás áll Kisfaludy Sándor Boldog szerelem című művének hátterében, lásd Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, 1995, 87. A sorpár Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versének (1843) refrénjét is megidézi: „Gondold meg és igyál: / Örökké a’ világ sem áll”.
Nem jut abból sok idő a búra
n
.Jegyzet
Nem jut abból sok idő a búraA vanitas-irodalomnak azt a típusát idézi, amely az élet rövidségéből, hiábavalóságából kiindulva az életörömök élvezetére buzdít; ez a felfogás áll Kisfaludy Sándor Boldog szerelem című művének hátterében, lásd Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, 1995, 87. A sorpár Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versének (1843) refrénjét is megidézi: „Gondold meg és igyál: / Örökké a’ világ sem áll”.
Dalszövegűl
Huzd rá, czigány
n
,
a kedves nótámat,Jegyzet
Huzd rá, czigányA sztereotip fordulat megegyezik Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének kezdőszavaival.
Ez az élet úgy is csak egy óra:
n
Jegyzet
Ez az élet úgy is csak egy óra:A vanitas-irodalomnak azt a típusát idézi, amely az élet rövidségéből, hiábavalóságából kiindulva az életörömök élvezetére buzdít; ez a felfogás áll Kisfaludy Sándor Boldog szerelem című művének hátterében, lásd Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, 1995, 87. A sorpár Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versének (1843) refrénjét is megidézi: „Gondold meg és igyál: / Örökké a’ világ sem áll”.
Nem jut abból sok idő a búra
n
.Jegyzet
Nem jut abból sok idő a búraA vanitas-irodalomnak azt a típusát idézi, amely az élet rövidségéből, hiábavalóságából kiindulva az életörömök élvezetére buzdít; ez a felfogás áll Kisfaludy Sándor Boldog szerelem című művének hátterében, lásd Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, 1995, 87. A sorpár Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versének (1843) refrénjét is megidézi: „Gondold meg és igyál: / Örökké a’ világ sem áll”.
Dalszövegűl
Huzd rá, czigány
n
,
a kedves nótámat,Jegyzet
Huzd rá, czigányA sztereotip fordulat megegyezik Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének kezdőszavaival.
Ez az élet úgy is csak egy óra:
n
Jegyzet
Ez az élet úgy is csak egy óra:A vanitas-irodalomnak azt a típusát idézi, amely az élet rövidségéből, hiábavalóságából kiindulva az életörömök élvezetére buzdít; ez a felfogás áll Kisfaludy Sándor Boldog szerelem című művének hátterében, lásd Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, 1995, 87. A sorpár Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versének (1843) refrénjét is megidézi: „Gondold meg és igyál: / Örökké a’ világ sem áll”.
Nem jut abból sok idő a búra
n
.Jegyzet
Nem jut abból sok idő a búraA vanitas-irodalomnak azt a típusát idézi, amely az élet rövidségéből, hiábavalóságából kiindulva az életörömök élvezetére buzdít; ez a felfogás áll Kisfaludy Sándor Boldog szerelem című művének hátterében, lásd Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, 1995, 87. A sorpár Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versének (1843) refrénjét is megidézi: „Gondold meg és igyál: / Örökké a’ világ sem áll”.