X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Gyöngyösiád

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: HV 1888, 440

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 440. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 176.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Egy füzet letépett címlapján, ceruzával; autográf. A kézirattal egy oldalon: „Inedita”, másik oldalon: Csak azért is!, *K1, Így is jó, *K1, Töredékes holmi [2.] V. Hic in reducta valle…, *K2 (?V1945)
 
Keletkezés
 
1880 körül (a HV 1888 datálása szerint),
Bp
Budapest
.; valószínűleg a Toldi szerelmének befejezését illető kételyekkel kapcsolatos (lásd még: [Nincs már széna…], Toldi II. részéhez, Sejtelem [Ifjúkori munkát…]). A vers
Gyöngyössi
Gyöngyössi János
modorában írt leoninus – akárcsak A szigeten, [Az ortológusokra 2.], [Az ortológusokra 5.].
 
Kritikatörténet
 
Barta János a Toldi II. részéhez humoros párverseként értelmezi, részletesebben lásd ott, Kritikatörténet. ( Barta 1987 [1982b], 149–163.: 159.)
 
Gyöngyösiád
n
Jegyzet
Gyöngyösiád
Gyöngyössi János modorában írt leoninus. Gyöngyössi Jánosról és a leoninusról részletesebben lásd Báró Kemény Zsigmondhoz, Magyarázatok, 26., 74. sor.; lásd még: Keletkezés.
 
 
  Fáradt elmével, ne akarj futtatni gebével:
  Mert gebe meg ha szakad
n
Jegyzet
meg ha szakad
A szórend ilyenfajta, a régi magyar költészetben gyakori „összeforgatását”
AJ
Arany János
ritmikai okokkal magyarázta; a magyar ritmus „a legszorosban összetartozó részeket egy hangsúlyos góc köré gyüjti” („szent körösztfán ha imádlak”, „bémenni ha akar”). Példái közt azonban egy sincs, amelyben a ha kötőszó (vagy más szintaktikai elem) ritmikai okokból az igekötő és az ige közé kerülne ( A magyar nemzeti vers-idomról, AJÖM X., 234.); ez az inverziós alak egy jellegzetes magyar ritmikai jelenség túlzó használatának paródiája.
, kitöri árva nyakad.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1880 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1880 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 440
 
 
 
 
Gyöngyösiád
n
Jegyzet
Gyöngyösiád
Gyöngyössi János modorában írt leoninus. Gyöngyössi Jánosról és a leoninusról részletesebben lásd Báró Kemény Zsigmondhoz, Magyarázatok, 26., 74. sor.; lásd még: Keletkezés.
 
 
  Fáradt elmével, ne akarj futtatni gebével:
  Mert gebe meg ha szakad
n
Jegyzet
meg ha szakad
A szórend ilyenfajta, a régi magyar költészetben gyakori „összeforgatását”
AJ
Arany János
ritmikai okokkal magyarázta; a magyar ritmus „a legszorosban összetartozó részeket egy hangsúlyos góc köré gyüjti” („szent körösztfán ha imádlak”, „bémenni ha akar”). Példái közt azonban egy sincs, amelyben a ha kötőszó (vagy más szintaktikai elem) ritmikai okokból az igekötő és az ige közé kerülne ( A magyar nemzeti vers-idomról, AJÖM X., 234.); ez az inverziós alak egy jellegzetes magyar ritmikai jelenség túlzó használatának paródiája.
, kitöri árva nyakad.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1880 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1880 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 440
 
 
 
 
Gyöngyösiád
n
Jegyzet
Gyöngyösiád
Gyöngyössi János modorában írt leoninus. Gyöngyössi Jánosról és a leoninusról részletesebben lásd Báró Kemény Zsigmondhoz, Magyarázatok, 26., 74. sor.; lásd még: Keletkezés.
 
 
  Fáradt elmével, ne akarj futtatni gebével:
  Mert gebe meg ha szakad
n
Jegyzet
meg ha szakad
A szórend ilyenfajta, a régi magyar költészetben gyakori „összeforgatását”
AJ
Arany János
ritmikai okokkal magyarázta; a magyar ritmus „a legszorosban összetartozó részeket egy hangsúlyos góc köré gyüjti” („szent körösztfán ha imádlak”, „bémenni ha akar”). Példái közt azonban egy sincs, amelyben a ha kötőszó (vagy más szintaktikai elem) ritmikai okokból az igekötő és az ige közé kerülne ( A magyar nemzeti vers-idomról, AJÖM X., 234.); ez az inverziós alak egy jellegzetes magyar ritmikai jelenség túlzó használatának paródiája.
, kitöri árva nyakad.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1880 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1880 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 440