Arany János munkái

Megjegyzések:

Megjegyzés Az első sor kezdőszavaiból álló cím nyilván Arany Lászlótól származik, ezért szögletes zárójelben, három ponttal közöljük. Keletkezés 1880 körül (a HV 1888 datálása szerint), . A vers Vörösmarty Mihály Szózat című versének 1 –20. sorát parodizálja. már 1859-ben írt hasonló jellegű paródiát, akkor A magyar költő című versére (Az új magyar költő). Mindkettő megfelel a paródia azon meghatározásának, amelyet a Széptani jegyzetekben adott: „valamely igen ismert, népszerű jeles költeménynek alakját meghagyván, tárgyát, személyét köznapival cseréli fel”. ( Széptani jegyzetek, 26. §. Szatíra. Epigramma és gnomon, AJÖM X., 561.) A paródia a Szózat alapjául szolgáló nemesi nemzettudat hanyatlását tűzi pellengérre. A vers mint paródia korabeli kontextusára nézve lásd Tarjányi Eszter elemzését, Kritikatörténet. Kritikatörténet Barta János értelmezése szerint magát a Szózatot teszi gúny tárgyává: „A néhány sornyi Szózat-paródia már a profanizálás határát súrolja”. ( Barta 1976 [1973], 180.) Pozsvai Györgyi egyenesen a Szózat elutasításaként értelmezi a verset: „Az öröknek tételezett nemzeti eszmények átvétele és újraartikulálása helyett a világképi szinten kulcsszerepet játszó morális imperatívuszokat fordítja ki, a vers gondolati tengelyét képező legmagasztosabb fogalmakat ferdíti el, s ilyenképpen eszmei téren 180 fokos fordulatot vesz a Vörösmarty-költemény. A Hasadnak rendületlenül

 [!]

[sic!]

tehát bizonyos szempontból felülírja a magyar nemzeti öntudat mibenlétét meghatározó alapszöveget. Irodalomtörténetileg vers és vers korrelációjában tehát az alapszöveg palinódikus felülírása állapítható meg, ami a két szöveg eszmei horizontja, a reformkor és a dezillúzió szellemisége közötti időbeli távolságból adódik.” [ Pozsvai Györgyi, Az intertextuális hagyományteremtés poétái a századfordulón, ItK, 104(2000)/3–4, 353–375.: 370–371.] Druzsin Ferenc szerint verse nem is paródia, mert a paródia „célpontjában a mű áll, vagy írója alkotómódszere”; „A Hasadnak rendületlenül:

 [!]

[sic!]

travesztia; egy közismert alkotó () közismert művének (Szózat) szövegébe egy másik alkotó (Arany János) aktuális mondanivalót helyez, éspedig úgy, hogy nem utánozza és nem költi újra. Ellenben kihagyásokkal átveszi a legismertebb szókapcsolatokat, sorokat, szövegrészeket, és a »kihagyott« helyekbe csempészi az aktuális, a közérdekű gondolatok félsorátsorát. Alapkérdés az eredeti mű közismertsége, éspedig azért, hogy azonnal felismerhetők legyenek a belé plántált »új«, »idegen« szövegek. Ez a felismerés vezet el a travesztia voltaképpeni céljához: a degradáció komikumához. Arany János éppen ezt akarta; a Hasadnak rendületlenül

 [!]

[sic!]

ennek a degradációnak a szatirikus »töredék-remeke«.” A vers kritikai célzatát a Vojtina Ars poétikájáéval (51–54. sor), Demokrata-nótáéval, ill. Az 1869-i választások második verséével rokonítja ( Druzsin 2006 ). Tarjányi Eszter mutatott rá, hogy paródiájának a Vörösmarty-vers kicsúfolásaként való értelmezése vagy éppen mentegetése a paródiafogalom differenciálatlan használatának következménye. A paródiának az a válfaja, amelyet itt alkalmaz, a 19. században még közismert volt; a parodizált szöveget ez nem kigúnyolja, hanem imitálja, kihasználva a kultikus szövegek közismertségét. Példa erre Riskó Ignác Hymnus-paródiája, amely egy retorikai kézikönyvben jelent meg, Pákh Albert közismert paródiája, a Csont, amely Garay János Kont című balladájához viszonyul ilyen módon, vagy 1859-es Vanitatum vanitas-paródiája (Sanitatum sanitas – nem említi a címet). S végül Szózat-paródia is akad – Fekete Jánostól a Barombél táblabíró szózata (alcíme szerint is Parodia, 1855) – ebben többek közt ilyen sor szerepel: „Hasadnak váltig légy hive”. verse tehát egy bevett – s a költői másodvonalban különösen népszerű – paródiatípushoz tartozik, amely különbözik a paródiának attól a változatától, amelyet egyébként is gyakorolt pl. a Lisznyai Kálmánnak szóló ( közösen írt) versben. ( Tarjányi 2013, 82–93; a fejezet címe: A tét: blaszfémia vagy imitáció? A Hasadnak rendületlenül [!] című Arany-töredék és háttere: Szózat- és Hymnus-paródiák a XIX. század közepén.) Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Reviczky Gábor, 0’ 59”