Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 „ceruzával rögtönözve, egy Magyar Tud. Akadémiai Névkönyv hátán” (AJÖM VI., 252.); autográf, javításokkal (?V1945) Az alapszöveg kiválasztása Az M1-ben előforduló sajtóhiba és a ritmust sértő hosszú magánhangzók arról tanúskodnak, hogy a kiszedett szöveget sem , sem nem ellenőrizte, ezért az autorizáció kizárható. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy az M2 a *K1-en alapul, bár egy ritmushibát okozó hosszú magánhangzós alak ebben is szerepel (emend.). Megjegyzések *K1 Adatai az AJÖM VI. (252.) alapján Arany László hívta fel a figyelmet, hogy a „Szerk.” jelzésű lapalji jegyzet is -tól származik (lásd HV 1888, 425., ill. a jegyzet szövegkritikai jegyzetét). Keletkezés 1881 vége, . A vers a BpSz 1881. évi utolsó számában jelent meg, valószínű, hogy nem sokkal korábban keletkezett; ha Angyal Dávid leírása helytálló, akkor a BpSz 1881 novemberi és decemberi (59., 60.) számának megjelenése között. így írja le a vers keletkezését: „Midőn Kemény Zsigmond essayje megjelent, egy napilap tudósa azt jegyezte meg, hogy alaptalanul dicséri Kemény Zsigmond természetérzékét, mert a től idézett leírása az erdőnek természetrajzi szempontból hibás. A napilap cikkét Herman Ottó tudományosan czáfolta meg. pedig megírta a Reggelt,

 [!]

[sic!]

melyben kigúnyolja azokat, kik a költői leirástól természettudományi pontosságot kivánnak”. [ Angyal Dávid, Jelentés a Greguss-jutalomról, BpSz, 41(1913), 153. kötet, 433. sz., 117–153.: 135.] Az összefüggést megerősíti, hogy Péterfy Jenő Kemény-esszéje – B. Kemény Zsigmond mint regényíró – a BpSz előző, 59. számában jelent meg. [9(1881), 28. kötet, 59. sz., 161–191., hangulatkifejező természetleírásairól: 177.] A költői természetleírás „hazug” voltát egy ízben már hasonló iróniával vette számba (Vojtina Ars poétikája, 77–88. sor). Nem tudni, volt-e valamilyen előzetes egyeztetés Gyulai Pál és között, mindenesetre A reggel című verset Tavaszi reggel című verse előzi meg, amely a költészet bevett módján írja le a természetet („A bérczet már a hajnal aranyozza”, „Az ég mosolyján a föld szíve dobban”) – A reggel ennek „tudományos” felülbírálataként olvasható; a két vers „szerves egészet képez”. ( Tarjányi 2018, 389–394.: 392.) Kritikatörténet Császár Elemér röviden így jellemzi a verset: „Hogy mennyire nem tudunk személyesítés nélkül beszámolni a környező valóság képeiről, azt Arany János egy tréfás költeménye igazolja, A reggel. Azt akarja e versében megmutatni, hogy a természetet le lehet írni elvontan, tudományosan is, képek nélkül. S mi az eredmény? Még e száraz, objectiv rajz sem tudja elkerülni a személyesítést.” [ Császár Elemér, Bessenyei természetérzéke, BpSz, 39(1911), 148. kötet, 418. sz., 32–77.: 62.; az értelmezés forrásául Beöthy Zsolt esztétikai előadásait jelöli meg.] magyarázatának tévedése Angyal Dávid leírása tükrében nyilvánvalóvá válik (lásd: Keletkezés). Kunszery Gyula egy irodalmi vitában idézi és értelmezi a verset; a vita tárgya az volt, nem kellene-e a modern írónak kiterjesztenie világképét „»a rohamosan fejlődő és táguló reális tudományos világkép« irányában?” erre a kérdésre adott csattanós válaszként idézi paródiáját. „, hogy a vers parodisztikus tudományos nagyképűsködést fokozza, a »lábjegyzetek«-ről sem feledkezik meg. Mert hiszen elképzelhető-é tudományos értekezés »lábjegyzetek« nélkül?” ugyanakkor rámutat, hogy e paródia nem lett volna lehetséges, ha nak nincsenek korszerű természettudományos ismeretei. A költő nagykőrösi tanársága idejéből olyan, általa kitűzött dolgozatcímeket idéz, amelyek arról tanúskodnak, hogy nagyra becsülte a természettudományokat. (NB. A reggel című vers sem magukat a természettudományokat gúnyolja.) Kunszery Gyula, „Hajnal Péter” is hozzászól… Élet és irodalom, 7(1963)/30. (júl. 27.), 6. Szilágyi Domokos szerint „a kollégiumban is tanulni kellett az élenyről, a hőanyról, a légtünettani ismeretekről meg a többiről. Kár haszonnal jár – pompás gúnyverset köszönhetünk ennek is (az Úr 1881. esztendejéből), a tudományos versészet címére:” itt idézi a vers 3–4., 7–8., 19–20. és 25–28. sorát. ( Szilágyi Domokos, Kortársunk, Arany János [1967] = .: Élnem adjatok. Vers, próza, esszé, 1956–1976, a kötet anyagát összegyűjtötte és szerkesztette Kántor Lajos, Bukarest, Kriterion, 1990, 308–399.: 320–321.)