Bibliográfiai adatok
Tanulság
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: HV 1888, 447
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 447. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 177.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők *K1 A Földhitelintézet egy 1881. évi, eltépett levelének üres helyén, ceruzával; autográf (?V1945)Bp
. A versben megfogalmazott „tanulság” valójában maga is egy könyv
ösztönzését mutatja; Budapest
AJ
Ercsey Sándornak 1875. szept. 28-án írt levelében
utal rá: „Az én »doctor-könyvem« (mely azonban mindenféle »doktorozásnak«
ellensége) azt mondja, hogy az ember, bizonyos korban, ne igyekezzék már magát
»edzeni«, csak conserválni.” (
AJÖM XIX., 340–341.) Az említett „doctor-könyv”:
Az egészség négy könyve. Bock Ernő Károly lipcsei
boncztanár után a magyar nép szükségeihez alkalmazva. Pest, Ráth Mór
kiadása, 1865 (az
AJÖM XIX
. adata; a könyv vonatkozó megállapításait lásd ott, 779. – a
könyvet Arany János
Voinovich
nem tudta azonosítani, lásd
Voinovich 1938, 325.). Grósz Emil szerint Voinovich Géza
AJ
„nem mulasztott el semmit, midőn kizárólag szemeinek kímélésére
szorítkozott s a természetre bízta gyógyulását”. (
Grósz 1900, 442.) Arany János
Arany
már egy évtizeddel korábban írt olyat Tompa Mihálynak, hogy „Barátom, az egész orvosi tudomány nem ér egy pipa dohányt”.
Mint írja, egyik pesti ismerősük „leányát – szívtágulásban – kisententiázták a
tavaszszal, hogy vége; apja falura küldte: és most az a hir róla, hogy vígkedvű,
kövér, egészséges mint a makk.” (1866. aug. 20.
[19.],
AJÖM XIX., 35.)
Arany János
AJ
szembetegségéről lásd Ex tenebris,
Keletkezés. Szeme, egy 1880-as levelének tanúsága
szerint, azóta tovább gyengült: „Szembajom (…) nagy fokú rövidlátás mellett, a
látó ideg oly nemű meggyengülése, hogy bár első pillantásra (közelről) mindent
tisztán látok, a másik perczben már feszül, fáj a szem, a betű elhomályosodik, el
is enyész, a mellett apró tárgyakat dupla, tripla stb. árnyékkal látok”. (Levele
Duka Tivadarnak, 1880. márc. 2.;
AJÖM XIX., 461.)
A természet működését felülbírálni szándékozó tudóskodás elutasítása révén a vers
rokon a Semmi természet! című verssel (1877).
Arany János