Arany János munkái

Megjegyzések:

Keletkezés 1882 (a HV 1888 datálása szerint), . A vers keletkezése összefügg a Tanulság című versével, amennyiben kételkedett a gyógyszeres orvoslás hatékonyságában (lásd ott, Keletkezés), s fenntartásokkal kezelte az orvosok túlbuzgalmát. Bizalmatlanságáról tanúskodik 1879. márc. 24-én sógorának, Ercsey Sándornak írt levele: „Csak te hurutos bajt, akármily gyötrő és alkalmatlan, orvossal, szerekkel gyógyittatni ne próbálj; legalább az én tavalyi s nénéd mostani nagy betegsége kiáltó példa arra, hogy hurutos állapotban – pejor medicina morbo . Fogalma sincs erről, a ki nem tapasztalta, hogy az ember fokonkint, orvosságos kanalankint, hogy megy beljebb beljebb egy kinzó, elcsigázó nagy betegségbe.” ( AJÖM XIX., 435.) Megerősíti ezt orvosa, Farkas Kálmán feljegyzése, aki szerint betegségében az egyébként csöndes és nyugodt „Ingerlékeny, az orvosi szerek iránt bizalmatlan, az orvosi észleléseknek ellentmondó, vagyis saját szavaival élve »kötekedő« volt.” Amikor 1879-es betegsége idején nátrium salicilicumot adott neki, ez „oly heves változásokat idézett elő nála, hogy azt többé folytatnom lehetetlenség volt”; „Megkisérlém a chinint adni; hasonlag jártam ezzel is: elannyira, hogy egyszermindenkorra lemondtam e szerek adagolásáról.” ( Farkas 1882, 5.)