AJOM1

Megjegyzések:

Először közölte a Délibáb, Nemzeti Színházi Lap. (Felelős szerkesztő és kiadó tolnai gróf Festetich Leó. Főmunkatárs Jókai Mór.) 1853. 5. sz., jan. 30. — A cím alatt itt is : Históriás ének. — A febr. 20-iszám Szász Károlynak Aquileia c. balladáját közölte. Ezt a félévi tartalomjegyzék Énekes Históriának mondta, »mindkettőnk gúny ára« írta nak, 1853. júl. 11. Másodszor KK. 1856. A jeligéül vett sorok rámutatnak a ballada forrására. 1541-ben verses krónikát írt Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról. Ebben mondja el elfogatásit, családjának elárvulását (121— 192. sor). 1542-ben új verset írt Prini Péternek, Majláth Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról, ebből való a jelige ; ről a 81 — 135. sorok szólnak. Fráter György megítélését nak Erdeli históriájából merítette a költő. A részletekre nézve Toncs Gusztáv feljegyzéseiben kereste forrását, a Monumenta Hungariae Historica szövegében, de ez csak később jelent meg. ( A . J. Török Bálint költeményének forrásai. A szabadkai főgimn. 1887. évi Értesítőjében és u. ő. : Török Bálint Aranynál és Tinódinál. — Szabadkai Hirlap, 1886. ) nak korábbi kiadására hivatkozott : Eredeti két magyar Kronica . . . miként jutott Buda a töröknek rabságába, melyet közrebocsát Podhraczky József, en, 1833. A kötet Bornemisza Tamás Emlékezetét és krónikájának elestéről szóló részét tartalmazza. tanulmánya ( IK., 1900. 146. l.) szövegét a ballada menete szerint csoportosította. Megvan itt a budai bíró, tyzenkeett magaval', az eskü, a kis kapu megnyitása (4. versszak.), terec Balynt, az Barat zent Giergy Piaczan kyaltatak . . . hogy arulo légién az walaky sem nymetnek, sem Terecnek meg adna t (8. szak); ,alnoksagaF alkudoznak a némettel, közben a töröknek ,irik vala leveleket, (6. szak.) ; ,az cheh megfutamvan sok ezeren az Dunaba weszynek' (11. és 15. vszak.) ,Rogandorf nagy Buába . . megbetegedyk . . . decessit' (16. vszak.), ,terek Balynt is igen . . . mutogattya vala magat' (17. vszak.). Ezt szintén kiemeli,

Buda

Budapest

veszéséről, 136— 144. sor. Az is megvan -nál, hogy fiát a királyné Török Bálintra bízza : ,Barat nem tudgia, michoda légién az magzati szerelem' (22— 23. vszak). A «szombati kapu» később Bécsi kapu. A Héttorony nevét a költö Budai Ésaiás Magyar Ország históriájából vehette (II. 37. l.), mely megvolt könyvei közt. — A, Hátra van még a fekete kávé' mondást Magyar Közmondások Könyve esetéből származtatja, kit 1685-ben a váradi basa ezzel marasztott, mert — Szirmai Antal szemtanusága szerint — «ugy volt már kicsinálva, hogy kávéivás után azonnal fogassék el . . . s kötözve rabul vitetett Drinápolyba.» — a Magyar Balladák iskolai kiadásában Oláh Geczi nótájának két sorára utalt: «Majd sok török test lesz eves, — Nem kell nekik kávé leves«. — Ilyen szólást Takáts Sándor 1601-ből idéz ( Magyar hadinép. — Budapesti Hirlap, 1903. szept. 12. ), pedig Kőváry László könyvéből: A magyar családi és közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. , 1861. Ezt a könyvet a kiadó megküldte a Figyelőnek ; a 68. lapon azt olvasta : a feketekávé »rossz hírben állt, mióta . . . Majláth István vajdát a basa megebédeltette s mikor Fogaras várába vissza szándékozott volna menni, azzal marasztá, hogy hátra van még a fekete leves« ( MNy., 1906. 228. l.). Török Bálint elfogatása ezen példára a balladába úgy van beszőve, mintha a szólás itt teremne. Tóth Béla Szájról szájra könyvében már ezen eseményhez fűzi. A 43—44. sorban a háromszázadon magyar politikát látta kifejezve. (Emlékbesz.) — Másik korszerű célzásra mutatott rá : »Nem a külföldi börtönök rabjaiért remegő honfiszív dobog-e Török Bálintban?« — Romemlékek, II. 143. l. — A ballada egyes sorainak felcsillanására ismert Thaly Kálmán eredeti verseiben s az általa kiadott kuruc balladákban. ( It. 1913. ) A ballada 11—12 sorának az Esztergom megvételéről szóló kuruc vers 13. szakával egyezésére is rámutatott ( EPhK., 1913. 411. l. ). A 67. sorbeli «megigenli = megsokallja igét Arany prózában is használja. (Irodalmi hitvallásunk. «Az írói díj még nálunk nem oly roppaitl, hogy valaki megigenelhetné.») Olaszul: Sirola .