AJOM1

Megjegyzések:

Megjelent a Budapesti Viszhangban, 1853., 25. sz., mart. 27. , Arany aláírással. Csillag alatt jegyzet :

Turóczi

Turóczi János

IV . 62. fejezet. — Másodszor : KK. 1856. krónikája Schwandtner kiadásában volt meg könyvei közt. (, 1846.) Második kötetét 1846. szept. 25. küldte el neki Szilágyi István. Mind a két kötetet ről Kovács János, Kézaival s a Budai Krónikával együtt. (Levele 1853. jan. 25., 27.) A tól küldött második kötetet, mikor neki az egész megvolt, a körösi iskola könyvtárának adta. könyveiről s a körösi iskola könyvtárából kivett könyveiről It., 1913., 403.l. — Huszár György u. o. 549.l. — fejezete : De sorte Caeterorum Captivorum et de Obitu Regis Ladislai — «Comes . . . . . . custodia servabatur . . . nocte illa . . . nimbi impetu Budense castrum concutiente : omnes captivi eiusdem castri excelsos habiti intra muros comite et tantum regia in captivitate remanentibus : ad aquas calidas inferiores pendentibus castri de moenibus se demittentes liberi abierunt. Dum autem regi Ladislao suorum captivorum innotuit liberatio . . . admodum triste tulit pertimuitque. Nam praefati Sebastianus de Rozgon et Ladislaus de Kanysa, valebant in armis . . . Rex ergo . . . quapropter . . . Wiennensem se transtulit ad civitatem, comitem quoque sine aliquo vinculo et multis ferramentis compenditum . . . secum abduxit. . . tandem in transiit et comitem Wiennensi in castro reliquit. Dum autem Pragensi in civitate . . . subita . . . aegritudine. .. agressus. vitam . . . solvit. . . quibusdam placuit ordinante alias eiusdem regni gubernatore lethiferum per venenum an vocatione divina occubuerit.» — Zlinszky Aladár nem látta a Viszhang jegyzetét, azért ballada-forrásairól írt tanulmányában ( I.K., 1900. ) t tekinti forrásának (IV. kötet, 867. s köv. l.). ből is kölcsönzött egyes vonásokat a király halálához.» . . . verfügte sich bei später Nacht in sein Schlafgemach, verlangte nach . . . Bier . . . klagte er über Schmerz in Eingeweiden. Sein Kämmerling, Böhme von Herkunft, hiess ihn schlafen . . . erwachte nach einer Stunde mit heftigern Schmerzen und bat den Kämmerling um Hülfe. Gefühllos verwies ihn dieser wieder zum Schlafe.» — Reggelre a király meghalt; azon a napon, «an welchem er zu Temesvár Hunyadis Söhnen Verzeihung geschworen hatte.» Ezt is kiemeli: «eadem die anni subsequentis.» Mindezt is idézi, sokkal bővebben. is említi, hogy őseink Isten bosszúálló ujját látták rögtöni kimúlásában. Mások ezt méregnek tulajdonították, melyet , vagy a dühösebb kelyhesek közül valamelyik nyújtott a királynak. (III. kötet, 180— 181.l. — Megjel. 1851.) Erre céloz a kehely említése. A végsor val egyezik : «Sepultus ibidem Pragae», a kipillantás szintén, mert a következő fejezet címe : De electione Domini Comitis Matthiae in regem. — Megvalósítja itt azt az elméletet, hogy a ballada nem a tényeket, hanem a tények hatását az érzelem világra fejezi ki', s hogy . . ,a népballadák hallgatóinak, . . nem kell történet, csak egy-egy emlékeztető szó, hogy követhesse áz érzelmek fordulatait — A szerkezetet is megvilágította : «Nem olcsó hatás-vadászat az ilyen, mikor t. i. az egymás mellett történő s mintegy versenyt futó eseményekről lerántjuk a leplet, hogy a néző tisztán lássa s remény s kétely közt hánykodjék, melyik lesz a győztes». (Szász Károly költeményeinek bírálatában, 1861.) Németül: Kertbeny: Gedichte: Handmann: Pannoniens Dichter heim, és Arany's ausgew. Gedichte, Sponer; Bruck; Leicht; Dóczy Preinreich-Rupprecht; Szemere. Angolul: Loew: John Arany, Magyar Songs, Magyar Poetry; Vályi. - Olaszul: Sirola. - Szlovák: Hviezdoszlav - Szerbül: Bruncsics Blagoje, Letopis Matice Srpska. 1907. Zene: Révfy Géza, Melodr. Bpest, 1904.