Bibliográfiai adatok
V. László
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Kézirata Gyulai Pálnál volt, aki azt özv.Pataky Lászlóné madari Kreybig Róza
asszonynak ajándékozta.
Pataky Lászlóné
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat
- Szövegforrás III: Budapesti Viszhang, 1853. márc. 27.
- Szövegforrás IV: KK. 1856.
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Megjelent a Budapesti Viszhangban, 1853., 25. sz., mart. 27. , Arany aláírással. Csillag alatt jegyzet :Turóczi
IV . 62. fejezet. — Másodszor :
KK.
1856.
Turóczi János
Megjegyzések
Megjegyzések:
Megjelent a Budapesti Viszhangban, 1853., 25. sz., mart. 27. , Arany aláírással. Csillag alatt jegyzet :Turóczi
IV . 62. fejezet. — Másodszor :
KK.
1856.
Turóczi János
Turóczi
krónikája Schwandtner kiadásában volt meg Thuróczi János
Arany
könyvei közt. (Arany János
Tyrnaviae
, 1846.) Második kötetét 1846. szept. 25. küldte el neki Szilágyi István. Mind a két kötetet Nagyszombat
Pest
ről Kovács János, Kézaival s a Budai
Krónikával együtt. (Levele 1853. jan.
25., 27.) A Budapest
Szilágyi
tól küldött második kötetet, mikor neki az egész megvolt,
Szilágyi István
Arany
a körösi iskola könyvtárának adta. Arany János
Arany
könyveiről s a körösi iskola könyvtárából kivett könyveiről
Arany János
Tolnai V.
It., 1913., 403.l. —
Huszár György u. o. 549.l. —
Tolnai Vilmos
Turóczi
fejezete : De sorte Caeterorum Captivorum et de Obitu Regis
Ladislai — «Comes . . . Thuróczi János
Matthias
. . . custodia servabatur . . . nocte illa . . . nimbi impetu Budense
castrum concutiente : omnes captivi eiusdem castri excelsos habiti intra muros
comite Hunyadi Mátyás
Matthias
et Hunyadi Mátyás
Paulo Modrar
tantum regia in captivitate remanentibus : ad aquas calidas inferiores
pendentibus castri de moenibus se demittentes liberi abierunt. Dum autem regi
Ladislao suorum captivorum innotuit liberatio . . . admodum triste tulit
pertimuitque. Nam praefati Sebastianus de Rozgon et Ladislaus de Kanysa, valebant
in armis . . . Rex ergo . . . quapropter . . . Wiennensem se transtulit ad
civitatem, comitem quoque Modrár Pál
Matthiam
sine aliquo vinculo et Hunyadi Mátyás
Paolo Modrar
multis ferramentis compenditum . . . secum abduxit. . . tandem in
Modrár Pál
Bohemiam
transiit et comitem Csehország
Matthiam
Wiennensi in castro reliquit. Dum autem Pragensi in civitate . . .
subita . . . aegritudine. .. agressus. vitam . . . solvit. . . quibusdam placuit
ordinante Hunyadi Mátyás
Georgio de Podiebrad
alias eiusdem regni gubernatore lethiferum per venenum an vocatione
divina occubuerit.» — Zlinszky Aladár nem látta a Viszhang jegyzetét, azért Podjebrád György
Arany
ballada-forrásairól írt tanulmányában (
I.K., 1900.
) Arany János
Fessler
t tekinti forrásának (IV. kötet, 867. s köv. l.). Fessler Ignác Aurél
Arany
Arany János
Fessler
ből is kölcsönzött egyes vonásokat a király halálához.» . . . verfügte
sich bei später Nacht in sein Schlafgemach, verlangte nach . . . Bier . . . klagte
er über Schmerz in Eingeweiden. Sein Kämmerling, Böhme von Herkunft, hiess ihn
schlafen . . . erwachte nach einer Stunde mit heftigern Schmerzen und bat den
Kämmerling um Hülfe. Gefühllos verwies ihn dieser wieder zum Schlafe.» — Reggelre
a király meghalt; azon a napon, «an welchem er zu Temesvár Hunyadis Söhnen Verzeihung geschworen hatte.» Ezt
Fessler Ignác Aurél
Turóczi
is kiemeli: «eadem die anni subsequentis.» Mindezt
Thuróczi János
Zlinszky
is idézi, sokkal bővebben. Zlinszky Aladár
Szalay
is említi, hogy őseink Isten bosszúálló ujját látták rögtöni
kimúlásában. Mások ezt méregnek tulajdonították, melyet Szalay László
Podjebrád
, vagy a dühösebb kelyhesek közül valamelyik nyújtott a királynak.
(III. kötet, 180— 181.l. — Megjel. 1851.) Erre céloz a
kehely említése. A végsor Podjebrád György
Turóczi
val egyezik : «Sepultus ibidem Pragae», a kipillantás szintén, mert a
következő fejezet címe : De electione Domini Comitis Matthiae in
regem. — Megvalósítja itt azt az elméletet, hogy a ballada nem a tényeket, hanem a tények hatását az
érzelem világra fejezi ki', s hogy . . ,a népballadák hallgatóinak, . . nem kell
történet, csak egy-egy emlékeztető szó, hogy követhesse
áz érzelmek fordulatait — A szerkezetet is megvilágította : «Nem olcsó
hatás-vadászat az ilyen, mikor t. i. az egymás mellett
történő s mintegy versenyt futó eseményekről
lerántjuk a leplet, hogy a néző tisztán lássa s remény s kétely közt hánykodjék,
melyik lesz a győztes». (Szász Károly költeményeinek
bírálatában, 1861.)
Németül: Kertbeny: Gedichte:
Handmann: Pannoniens Dichter
heim, és Arany's ausgew. Gedichte,
Sponer; Bruck;
Leicht; Dóczy Preinreich-Rupprecht;
Szemere.
Angolul: Loew: John Arany, Magyar Songs,
Magyar Poetry; Vályi. - Olaszul: Sirola. -
Szlovák: Hviezdoszlav - Szerbül: Bruncsics Blagoje, Letopis Matice Srpska. 1907.
Zene: Révfy Géza, Melodr. Bpest, 1904.
Thuróczi János