X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Régi jó időből

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Kéziratát a költő nem őrizte meg, de egy íven, melyen verseit összeírta, ennek címe is ott volt, azzal: Nem kiadni való. Minthogy egy gyűjteményébe se vette fel, feledésbe merült.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

A Szépirodalmi Lapokban 1853. 33. sz., ápr. 24., a Csipkebokor rovatban jelent meg, név nélkül, alatta körben egy pont. Ez a rovat kisebb, tréfás verseket közölt ;
Arany
Arany János
tól is itt látott napvilágot a De gustibus és a Poetai recept, Sol aláírással, ami egyet jelent a mondott jellel.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

1913-ban Fabó Bertalan lenyomatta a Budapesti Hirlapban, okt. 5., egy másik verssel együtt, melyet szintén
Arany
Arany János
énak tartott, címe : Töredék egy népies víg eposzból, ugyanott jelent meg, 26. sz., márc. 31.,
Fabó
Fabó Bertalan
állítása szerint ugyanezen jellel. Tévedés, mert ez utóbbi vers alatt semmi jel sincsen. A verset
Fabó
Fabó Bertalan
a Családi kör ,első skiccének’ nézte, csakhogy az már két évvel előbb, 51-ben megjelent. Nem is vall e töredékben
Arany
Arany János
ra semmi. Szerzőségét joggal vonta kétségbe Kardos Lajos ( It., 1913. 551. 1.). A medve s a málnaszedés emléke mármarosi szinész-útjából tér vissza ( Bolond Istók, II. 92.); a motívumot most politikai célzásokkal tölti meg a Bach-korszakra ; idevág a hosszú tél, a szurony, a puska említése, mert csendőrséggel árasztották el az országot, meg cseh és osztrák tisztviselőkkel. (Erről szól később
Arany
Arany János
nak A poloska c. makámája, meg
Madách
Madách Imre
szatírája, A civilizátor). A csicsergés az irodalomban lábrakapott ürességre vág, mi ellen a Vojtina-levelek, a Poétai recept és több más verse szólnak.
 
RÉGI JÓ IDŐBŐL.  
 
 
n.1
Elfolyt a méz a köpűből,
 
n.2
A köpű is romba :
 
n.3
Beléesett egy vén medve
 
n.4
Világfájdalomba ;
 
n.5
Dirmeg idébb, dörmög odább,
 
n.6
Hangja szép goromba :
 
n.7
Hej! nem így volt, más világ volt
 
n.8
Fiatal koromba!
 
 
 
n.9
Nem őrizte akkor a méh
 
n.10
Szuronnyal a mézet,
 
n.11
A szamóca és a málna
 
n.12
Bővebben tenyészett ;
 
n.13
Nem volt ilyen hosszu a tél —
 
n.14
Alighogy a talpam
 
n.15
Fölfelé is, lefelé is
 
n.16
Egyszer végignyaltam.
 
 
 
n.17
Csöve nem volt a vadásznak,
 
n.18
Az oláhnak botja —
 
n.19
Sem pedig így megviselve
 
n.20
Bundám állapotja.
 
n.21
Zöld erdőben, zöld mezőben
 
n.22
Barangolva bátran,
 
n.23
Kiskirályi méltósággal
 
n.24
Tetszésemre jártam.
 
 
 
n.25
Akkor minden tüskebokron
 
n.26
Nem volt ennyi fészek ;
 
n.27
Mély odúból huhogtak az
 
n.28
Udvari zenészek ;
 
n.29
Tele szájjal énekeltek,
 
n.30
Szélesen és hosszant ;
 
n.31
Ez az apró sok csicsergés
 
n.32
Engemet csak bosszant.
 
 
 
n.33
No de ’iszen, bár nehezen,
 
n.34
Tűröm amig tűröm,
 
n.35
Bölcseségem a világnak
 
n.36
Fogaim közt szűröm ;
 
n.37
S ha nem akarja bevenni
 
n.38
A jó tanulságot :
 
n.39
Felfalom egy ásítással
 
n.40
Az egész világot.
 
  (1853.)