AJOM1

Megjegyzések:

Először a Divatcsarnokban (szerk. Császár Ferenc), 1853. 76. sz., dec. 22. , a szám élén. (A refrain mindenütt ki van írva egészen, rövidítve először KK. 56.) — Másodszor Nemzeti Képes Naptár, 1857. — Közölte a Magyar balladák könyve is, 1860. Gyulai Pál mondta Zlinszky Aladárnak, hogy a költő Geszten látott egy csöndes őrült parasztasszonyt, akinek mániája volt, hogy reggeltől estig mosott a patakban. ( : Arany balladaforrásai. — , IK., 1900. 281. l.) Szemléletből fejlett tehát a vers, mint Sári nénije az öreg asszony láttán, ki a nagy tűz után udvarán vonta meg magát. ( jegyzete nek 1847. márc. 31-iki levelén.) A költő hallomásból egészítette ki eseménnyé, mint Szász Károly írja : « . . . hitelesen tudjuk, hogy ezt egy magyar parasztasszony esetéből hallotta.» ( Arany balladáiról. — Pesti Hirlap, 1884. 49— 50. sz.) Erdélyi János úgy találta, hogy az 5, 6. 7. strófák a haladást megakasztják. ( Pályák és pálmák, 434. l.) A költő rámutatott, hogy azok épen ,a megőrülés processusát festik'. (nek, 1856. szept. 4., nak 1854. okt. 18.) A téboly festését őrültjeivel állította párhuzamba. ( Shakespeare pályája, 1880. 278— 279, 289. l.). Jellemző a megőrüléstől való félelem. Lear: Irgalmas ég, ne hagyj megtébolyodnom! — Lady Macbeth is : így tépelődni nem kell, mert az ember könnyen megőrül. Ágnes rendbehozza ruháját, nehogy zavarodottnak lássék. Zlinszkynek Ágnesről Lady Macbeth véres keze jutott eszébe : Itt mégis van egy folt. — Jancsó Benedek a bűnösök ügyetlenségét emelte ki a palás tolásban, a börtönben a csend és sötét megfélemlítő erejét. ( A.J. lelki betegeiről. — Figyelője, 1884. XVI. kötet, 325— 340. l.) — Voltak, akik az igazságszolgáltatás szempontjából mérlegelték a bűnt, mintegy a bírák közé ülve. Szalóky Ede szerelmi mámorával menti Ágnest. ( Ágnes asszonyról.-Fővárősi Lapok, 1882. 28. sz.), viszont Thewrewk Árpád elítéli, mint szeretője felbújtóját. ( Ágnes asszony, A. J.-tól. Értekezés, , 1882. Kókainál.) — Angyal Pál curiosumképpen sorra vizsgálta bűntetteseit, büntetőjogi szempontból. ( BSz., 1932. 224. kötet, 55— 78. 1.) ; büntetésük inkább a lelkiismeret világába tartozik ugyan, sokszor a böntetőtörvénnyel is találkozik. Pl. «Ágnes bűncselekménye a BTK. 278. §-ába ütköző gyilkosságra való felbujtás, a tettes büntetése halál.» balladáiból 1948. kiadott kötet előszavában Bóka László ismertet egy négy strófából álló verset, melyet egy néprajzi gyűjtőcsoportnak 1919-ben Öreg Fekete Jánosné énekelt el n. Az asszony, mossa, mossa a lepedőt, azt mondja, csak rucavér keverte be, a tömlőcben is azt hajtja : Ki kell mosni az ünnepre. — balladájának hatása alatt fogamzott nek egy balladája ( levele -hoz, 1864. febr. 19.) ; kiadott versei közt nincs meg. Reviczky Gyula kisebb tanulmányt írt e balladáról. (Összegyűjtött művei, sajtó alá rendezte Paku Imre.). Németül: Kertbeny: Gedichte; Handmann: Arany' s ausgew. Gedichte; Bruck; Szemere: Ung. Lyrik; Grossmann; Lachmann; Cserhalmi; Sponer; Dóczy. Bruck Jakab) Balladen von Arany, Wien, 1886. - Ez után forditotta latinra Guilelmus Lehman, a Scriptor latinusban, EPhK. XXXVIII. 316,1. Franciául: Polignac és Dhas; Desbordes-Valmore; Bencze; - Eug. Bencze: Yggdrasill, 1937, 72-71. 1. Olaszul: Sirola; Silvino Gigante: Ballate, 1922. Angolul: Loew: Gems, John Arany, Magyar Songs, Magyar Poetry; Szlovákul: Hviezdoszlav; Pechany Adolf: Wlastenecky obrazkovy kalendar na rok 1910. Pozsony: - U. a.: Naklodelstovo l'udovej spisby zabavny kalendar na rok 1913. Budapest. Szerbül: Brancsics Blagoje, - B. Tesnoskalsky: Novij domovij kalendar na rok 1887. Budapest. Zene: Révfy G. Székely Bertalan három műlapot rajzolt a balladához. A művésznek vissza kellett mennie a történet elejére : az első képen Ágnes a véres lepedőt vonja le az ágyról, bűntársa a holttestet vonszolja el. A másodikon : Ágnes éjjel mossa lepedőjét a patakban, a harmadikon megvénhedten. (A Magyar Képzőművészeti Társulat albumlapja, 1865., színes kőnyomat.) — Zichy Mihály kisebb rajzokkal kísérte végig a ballada menetét.