Bibliográfiai adatok
Hatvani
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Kézirata a Régiebb versek tisztázata közt. A cím alatt : Monda. — Végén: april. 1855.Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat - Régiebb versek tisztázata, 1855.
- Szövegforrás III: Prot. Képes Naptár, 1856.
- Szövegforrás IV: KK 1856.
- Szövegforrás V: ÖK
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Nyomtatásban a Prot. Képes Naptárban (szerk. Ballagi Mór), 1856. 106. l., Hatvani monda cím alatt. — Másodszor KK. 1856.Megjegyzések
Megjegyzések:
Hatvani István (1718— 86.) Debrecen híres fizika-tanára, volt nálunk első, ki a fizikát és kémiát kísérletekkel tanította; ezért ördöngős hírben állott. A róla keringő csudálatos esetek közül tizenhármat feljegyzett Kazinczy Sámuel, 1816-ban debreceni diák, később hajdúböszörményi orvos. A füzet kéziratban terjedt. Lenyomatta a Magyar Ritkaságok közt Tóth Béla (89—107. l.). Ez adomák tartósan éltek Debrecenben. Még 1885-ben is jelent meg egy könyv: Adomák Hatvani István életében. A nép számára összeírta Erdélyi István. Ezeket a históriákatArany
bizonyára hallotta diákkorában. Az V. történetben egy diák elmondja
Arany János
Hatvani
nak, hogy előtte való éjjel az apperitor a professor praelectióját
hirdette éjfélre, — a tanár meg is jelent; Hatvani István
Hatvani
azt mondja rá : a rossz léleknek kellett lenni, mert ő beteg. S ime,
megint hirdeti az apperitor. »A deákok, várakozással teljes lévén, az
auditóriumban összegyűltek. Jön csakhamar a pseudo-Hatvani, épen azon fekete
kaputban, amelyben eddig látták. A deákok az auditóriumnak már azelőtt hamuval
behintett padimentumán kecske nyomokat láttak. Mindjárt rákezdték : »Erős várunk
nekünk az Isten.« — A kakodaimon az ablakon kirepült.« — A IX. históriában a
bűvész a táncoló nők ijedelmére vizet áraszt a teremben (13. vsz.), a X.
históriában az ebédlő falain mindenféle gyümölcs terem, és amint a nők értök
nyúlnak, férjeik orrát, fejét fogják kezökben (5. vsz.) ; — ez Faust tréfája az
Auerbach-pincében, épp így az asztallábból ömlő bor. Hatvani István
Jókai
,magyar Faustnak' nevezte Jókai Mór
Hatvani
t (
A magyar Faust. — Népmonda Hatvani István
debreceni professzorról. — 1871.
) A Faust-monda átháramlását módszeresen mutatta ki
Heinrich Gusztáv : Der. ung.
Faust. (Ung. Revue, 1886.)
Hatvani István
Hatvani
fizikai eszközei ma is megvannak a debreceni főiskolában. (
Pap Károly : A magyar Faust
életrajzához. IK., 1916. 452.—
467 l. —
Hankó Vilmos : Régi magyar tudósok
és feltalálók. Magyar Könyvtár. Hatvani
önéletrajzát kiadta Milesz Béla, Vasárnapi Újság, 1872. 19— 20.
sz.).
Debrecen képe sokszor berajzolódik Hatvani István
Arany
műveibe. A kollégium, a cetus életét festi Bolond
Istók II. énekében (63. vsz.), a homlokzat másodemeleti bagoly-termét
(ez a későbbi zene-terem a Darabos-utca felőli sarkon). Fölkereste
Arany János
Csokonai
sírját (Az elveszett alkotmány I. 486—
89. sor). Járt a Csokonai Vitéz Mihály
Nagyerdő
n, említi a Nánásy-házat, hol színpadra lépett (Bolond Istók, I. ének, 60. vsz.). Erre vitte útja fiatalkori
hazatérése idején (L. Vándor-cipó). 1848. dec. elején Petőfiéket látogatja meg itt,
feleségestől, május végén a forradalmi kormány hivatalnokaként lakik a városban,
itt adja ki néhány versét a ponyván. A hegedűben
Debrecenbe igyekvő fuvarosokat rajzol. A
képmutogató kikiáltója debreceni sokadalomhoz szól. (
Kardos Albert: Debrecen A. J.
költészetében. — Debreceni Független Újság
Naptára, 1911.
—
Dercze Lajos
A. J. és Debrecen. — A debreceni
kegyesrendi gymn. Értesítője, 1932—
33. évre.)
A 94. sorban említett Asmodi (zend szó) gonosz szellem.
Németül: Kertbeny: Gedichte;
Handmann: Arany's ausgew.
Gedichte; SponerSponer.
Debrecen
HATVANI.
Népmonda után.
n.71
Sok görbe szám s ABRACADÁBRAn
Jegyzet A 71.
sorban említett abrakadabrát ismertette Tolnai Vilmos (
MNy.
1917. 246— 47. l.). Rontást, szemverést
elűző varázsige, páronként fogyó betűkkel, lefelé szűkülő háromszögbe írva. (L.
Petz
: Ókori lexikon.)Petz Vilmos
HATVANI.
Népmonda után.
n.71
Sok görbe szám s ABRACADÁBRAn
Jegyzet A 71.
sorban említett abrakadabrát ismertette Tolnai Vilmos (
MNy.
1917. 246— 47. l.). Rontást, szemverést
elűző varázsige, páronként fogyó betűkkel, lefelé szűkülő háromszögbe írva. (L.
Petz
: Ókori lexikon.)Petz Vilmos
HATVANI.
Népmonda után.
n.71
Sok görbe szám s ABRACADÁBRAn
Jegyzet A 71.
sorban említett abrakadabrát ismertette Tolnai Vilmos (
MNy.
1917. 246— 47. l.). Rontást, szemverést
elűző varázsige, páronként fogyó betűkkel, lefelé szűkülő háromszögbe írva. (L.
Petz
: Ókori lexikon.)Petz Vilmos
HATVANI.
Népmonda után.
n.71
Sok görbe szám s ABRACADÁBRAn
Jegyzet A 71.
sorban említett abrakadabrát ismertette Tolnai Vilmos (
MNy.
1917. 246— 47. l.). Rontást, szemverést
elűző varázsige, páronként fogyó betűkkel, lefelé szűkülő háromszögbe írva. (L.
Petz
: Ókori lexikon.)Petz Vilmos
HATVANI.
Népmonda után.
n.71
Sok görbe szám s ABRACADÁBRAn
Jegyzet A 71.
sorban említett abrakadabrát ismertette Tolnai Vilmos (
MNy.
1917. 246— 47. l.). Rontást, szemverést
elűző varázsige, páronként fogyó betűkkel, lefelé szűkülő háromszögbe írva. (L.
Petz
: Ókori lexikon.)Petz Vilmos