Bibliográfiai adatok
Stanzák Mátyás dalünnepe
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Két kézirata volt. Mindegyik 12 strófa. Az elsőn több a törlés, a II. tisztázat. Az I.-nél a cím : Mátyás hét napja. A II. címe : Mátyás szünnapjai, később : dalünnepe ; a költő munkáinak egyik jegyzékén: diadalünnepe. Évszám egyiken sincs.Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat I.
- Szövegforrás III: Kézirat II.
- Szövegforrás IV: ÖK
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Nyomtatásban először az ÖK. Elegyes költői darabjai közt, 1855. évszámmal.Megjegyzések
Megjegyzések:
Nyomtatásban először az ÖK. Elegyes költői darabjai közt, 1855. évszámmal. A költő Elegyes darabjainak bevezetésében azt írja : »Az a néhány stanza, mely Mátyás bevonulását ecseteli, bizonyos efféle látványosság által gerjesztve, egy a nagy király udvarában játszó sajátságos béke-eposz kezdete lett volna. Csaba tervezései nyomták háttérbe ; itt leginkább a stanzák alakja végett áll.« —Riedl
úgy véli: »Alkalmat erre a leírásra Ferenc József császárnak, ki akkor először utazta be Magyarországot, ünnepélyes fogadtatása adott.« Jegyzetben
hozzáteszi : »A költemény 55-ben
készült. Riedl Frigyes
Arany
ez évben pünkösdkor
látta a bevonulást.« (
A. J. 3., kiadás, 101.
l.) Arany János
Arany
ekkor valóban
megfordult Arany János
Pest
en (Budapest
Tompá
hoz, 1855. júl. 8.,és Tisza Domokosnak, u.az napon), de Ferenc József azon évben nem járt Tompa Mihály
Pest
en. Először 1852-ben
utazta be hazánkat, akkor Budapest
N.-Kőrös
ön is
megfordult. (Nagykőrös
Arany
levele
Tisza Domokoshoz, jún. 19., és Arany János
T. D.
levele jún. 29.) Ez nem járt nagy látványossággal. Azután pedig csak
1857. jött az országba.
(
Bellaágh Aladár : I. Ferenc József Magyarországon, —
BSZ.
1917. 69. kötet.) Ép ily
kevéssé világos a mű terve. Az első versszak dalnokversenyre készít elő. Tisza Domokos
Galeotto
írja : Mátyás király asztalánál vétkezés közben mindig vita folyik
. . .vagy költeményt énekelnek. Mert sokan vannak énekesek és lantosok, kik hazai
nyelven, lant kíséretében a hősökről énekelnek . . . legtöbbnyire a török ellen való
harcokrók (XVII. fej.). (Erről bővebben
Szilády Áron : Költészetünk Mátyás idejében.
— A M . T. Akad. Évkönyve. XVI. 1. darab, 37— 56.
l. —
Békési Emil: Magy. irók Hunyadi M . korából. — Kath. Szemle, 1912.
) — Marzio, Galeotto
Arany
váltig fájlalja, hogy Hunyadi neve ,elhangzott népi költeményeinkben. . . csak hirét
halljuk a daloknak, melyek . . . Mátyás
asztalánál zenghettek.« (A magy. nemzeti versidomról.)
Talán ezeket kívánta,utánzöngeni'. Lehetne arra gondolni, hogy a Hunyadi ballada-kör
keretéül szánta, de Bolond Istók II. éneke (13. vsz.
1873-ban), nagy eposzi tervei közt
említi. A negyedik vszakban a bevonulás, Mátyás leírása szintén Arany János
Galeotto
ra mutat: »Valahányszor úton voltunk, a király fedett
fővel és eltakart arccal lovagolt, mert ez ennek a nemzetnek a szokása . . .hogy a
szemük bogara is alig látszik.« (XIV. fej., v. ö. 10. vsz.: »felburkolva állig«). A
stanzák ezen formája Marzio, Galeotto
Arany
alkotása, a pár-rimes Sándor versnek akart változatosabb alakot adni, visszatérő
rímmel s ezzel egy magyar ritmusu eposzi versidomot alkotni. (A
magy. nemzeti versidomról szóló értekezés végén.) Máshol nem élt e
formával. Szász Károly ebben írta Álmos-époszát (1870.). Radó Antal ebben
fordította Arany János
Ariosto
Őrjöngő Lórántjának önállóbban kiemelkedő részeit (1893.), mert e forma jól megfelel az olasz
stanza szerkezetének : hat soron át emelkedés, a két végsor összefoglalás.
Ariosto, Ludovico