Emlények

Bibliográfiai adatok

Emlények

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet

Alcím: Kisebb költemények

Dátum: 1951

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0729001117189

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

History:

Az I. szakasz tisztázata ki van vágva a Vegyes tisztázatok könyvéből. A lap másik oldalán volt A vén gulyás temetése vers utolsó négy sora (l. annak jegyzetét). A II. alatt: 1851 -ből. — A III. alján : 1855. jún. —

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Kézirat
Szövegforrás III: Gyulai Árvízkönyv, 1856.
Szövegforrás IV: KK. 1856.
Szövegforrás V: ÖK.

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

A három együtt a Gyulai Árvizkönyvben (szerkeszti és kiadja Szathmáry Károly,

Gyulá

Gyula

n, 1856. 228— 230. l.) ; másodszor KK. 1856. Arany László KK. kiadása 1904. Emlékezés Petőfire címmel közölte ; utána

Riedl

Riedl Frigyes

ugyanígy a Magyar Remekírókban.

Megjegyzések

Megjegyzések:

A három együtt a Gyulai Árvizkönyvben (szerkeszti és kiadja Szathmáry Károly,

Gyulá

Gyula

n, 1856. 228— 230. l.) ; másodszor KK. 1856. Arany László KK. kiadása 1904. Emlékezés Petőfire címmel közölte ; utána

Riedl

Riedl Frigyes

ugyanígy a Magyar Remekírókban. A hír suttogásáról l. az Emléklapra jegyzetét. Még az Egressy Gábornak írt versben is felsejdül

Petőfi

Petőfi Sándor

visszavárásának reménye. 1852. május 11-én már lemondón ír erről a költő

Ercsey

Ercsey Sándor

nek. Antigone Ödipus király leánya; tilalom ellenére eltemette holt fivérét, ezért őt is halálra ítélték. III. Arany levele Egressyhez, 1854. márc. 19.: »Én számtalanszor álmodom Petőfiről.« Németül: Kertbeny: Gedichte. Sponer.

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

EMLÉNYEK.

n.1

Ki nékem álmaimban

n.2

Gyakorta megjelensz,

n.3

Korán elhunyt barátom,

n.4

Van-é

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

van-e

Szövegforrás:
KK. 1856.

van-é

Szövegforrás:
ÖK.

jel síri fádon,

n.5

Mutatni, hol pihensz?

n.6

Oh! mert hiába költ már

n.7

A hír nekem mesét,

n.8

Hogy még tán eljövendesz :

n.9

Tudom én, mit jelent ez

n.10

Ellenmondó beszéd.

n.11

Igen, a hír halálod

n.12

Kimondani haboz,

n.13

S hogy a nehéz követség

n.14

Nagyon zokon ne essék,

n.15

Szavában ingadoz.

n.16

Majd elragadja tőlem

n.17

A már adott reményt;

n.18

Majd, amidőn elillant,

n.19

Távolról visszacsillant

n.20

Még egy csalóka fényt.

n.21

Hány bús alakban látom

n.22

Éjente képedet!

n.23

Sírból megannyi árnyak . . .

n.24

S kik onnan visszajárnak,

n.25

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK.

Hoznak-e életet?

Szövegforrás:
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
KK. 1856.

II.

n.1

Behantozatlan áll

n.2

Hamvai fölött a hely.

n.3

Hol, merre nyugszik ő,

n.4

Nem mondja semmi kő,

n.5

Nem mondja semmi jel.

n.6

S hazám leányi közt

n.7

Nincs egy Antigoné,

Jegyzet Antigoné Ödipus király leánya; tilalom ellenére eltemette holt fivérét, ezért őt is halálra ítélték.

n.8

Ki sírját fölkeresve,

n.9

Hantot föléje nyesve,

n.10

Virággal hintené!

( 1851-ből )

III.

Jegyzet

Arany

Arany János

levele

Egressy

Egressy Gábor

hez, 1854. márc. 19.: »Én számtalanszor álmodom

Petőfi

Petőfi Sándor

ről.«

n.1

De nyugszik immár csendes rög alatt,

n.2

Nem bántja többé az ,Egy gondolat’.

n.3

Mely annyit érze, hamvad a kebel,

n.4

Nyugalmát semmi nem zavarja fel.

n.5

A lázas álom, a szent hevülés,

n.6

Ama fél jóslat . . . vagy fél őrülés,

n.7

Mely a jelenre hág, azon tipor

n.8

S jövőbe néz — most egy maréknyi por.

n.9

De jól van így. Ő nem közénk való —

n.10

S ez, ami fáj, ez a vigasztaló.

n.11

A könny nem éget már, csupán ragyog ;

n.12

Nem törlőm még le, de

higgadt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

higadt

Szövegforrás:
Kézirat
KK. 1856.
ÖK.

vagyok.

n.13

Gyakran, ha az ég

behunyta már

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

behúnyja nagy

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

behúnyta már

Szövegforrás:
KK. 1856.

szemét,

n.14

Gyakran érzem

lobogni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

lebegni

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

lobogni

Szövegforrás:
KK. 1856.

szellemét.

n.15

Szobámba leng az a nyilt ablakon,

n.16

Meg-megsimítja forró homlokom.

n.17

Hallom suhogni könnyű lépteit

n.18

És önfeledve ajkam szól: te itt? . . .

n.19

S döbbenve ismerek fel rajzomon

n.20

Egy-egy vonást, mit szeliemujja von.

n.21

»Övé! kiáltom,

itt, ez

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

ez, ez

Szövegforrás:
Kézirat

itt, ez itt

Szövegforrás:
KK. 1856.

itt övé :

n.22

A szín

erős

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

erős

Jegyzet alá van húzva

Szövegforrás:
Kézirat

, nem illik együvé.«

n.23

És áldom azt a láthatlan kezet

n.24

Múlass velem soká, szelíd emlékezet!

( 1855. jún. )

Verzió: II : Kézirat

EMLÉNYEK.

n.1

Ki nékem álmaimban

n.2

Gyakorta megjelensz,

n.3

Korán elhunyt barátom,

n.4

Van-é

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

van-e

Szövegforrás:
KK. 1856.

van-é

Szövegforrás:
ÖK.

jel síri fádon,

n.5

Mutatni, hol pihensz?

n.6

Oh! mert hiába költ már

n.7

A hír nekem mesét,

n.8

Hogy még tán eljövendesz :

n.9

Tudom én, mit jelent ez

n.10

Ellenmondó beszéd.

n.11

Igen, a hír halálod

n.12

Kimondani haboz,

n.13

S hogy a nehéz követség

n.14

Nagyon zokon ne essék,

n.15

Szavában ingadoz.

n.16

Majd elragadja tőlem

n.17

A már adott reményt;

n.18

Majd, amidőn elillant,

n.19

Távolról visszacsillant

n.20

Még egy csalóka fényt.

n.21

Hány bús alakban látom

n.22

Éjente képedet!

n.23

Sírból megannyi árnyak . . .

n.24

S kik onnan visszajárnak,

n.25

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK.

Hoznak-e életet?

Szövegforrás:
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
KK. 1856.

II.

n.1

Behantozatlan áll

n.2

Hamvai fölött a hely.

n.3

Hol, merre nyugszik ő,

n.4

Nem mondja semmi kő,

n.5

Nem mondja semmi jel.

n.6

S hazám leányi közt

n.7

Nincs egy Antigoné,

Jegyzet Antigoné Ödipus király leánya; tilalom ellenére eltemette holt fivérét, ezért őt is halálra ítélték.

n.8

Ki sírját fölkeresve,

n.9

Hantot föléje nyesve,

n.10

Virággal hintené!

( 1851-ből )

III.

Jegyzet

Arany

Arany János

levele

Egressy

Egressy Gábor

hez, 1854. márc. 19.: »Én számtalanszor álmodom

Petőfi

Petőfi Sándor

ről.«

n.1

De nyugszik immár csendes rög alatt,

n.2

Nem bántja többé az ,Egy gondolat’.

n.3

Mely annyit érze, hamvad a kebel,

n.4

Nyugalmát semmi nem zavarja fel.

n.5

A lázas álom, a szent hevülés,

n.6

Ama fél jóslat . . . vagy fél őrülés,

n.7

Mely a jelenre hág, azon tipor

n.8

S jövőbe néz — most egy maréknyi por.

n.9

De jól van így. Ő nem közénk való —

n.10

S ez, ami fáj, ez a vigasztaló.

n.11

A könny nem éget már, csupán ragyog ;

n.12

Nem törlőm még le, de

higgadt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

higadt

Szövegforrás:
Kézirat
KK. 1856.
ÖK.

vagyok.

n.13

Gyakran, ha az ég

behunyta már

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

behúnyja nagy

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

behúnyta már

Szövegforrás:
KK. 1856.

szemét,

n.14

Gyakran érzem

lobogni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

lebegni

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

lobogni

Szövegforrás:
KK. 1856.

szellemét.

n.15

Szobámba leng az a nyilt ablakon,

n.16

Meg-megsimítja forró homlokom.

n.17

Hallom suhogni könnyű lépteit

n.18

És önfeledve ajkam szól: te itt? . . .

n.19

S döbbenve ismerek fel rajzomon

n.20

Egy-egy vonást, mit szeliemujja von.

n.21

»Övé! kiáltom,

itt, ez

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

ez, ez

Szövegforrás:
Kézirat

itt, ez itt

Szövegforrás:
KK. 1856.

itt övé :

n.22

A szín

erős

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

erős

Jegyzet alá van húzva

Szövegforrás:
Kézirat

, nem illik együvé.«

n.23

És áldom azt a láthatlan kezet

n.24

Múlass velem soká, szelíd emlékezet!

( 1855. jún. )

Verzió: III : Gyulai Árvízkönyv, 1856.

EMLÉNYEK.

n.1

Ki nékem álmaimban

n.2

Gyakorta megjelensz,

n.3

Korán elhunyt barátom,

n.4

Van-é

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

van-e

Szövegforrás:
KK. 1856.

van-é

Szövegforrás:
ÖK.

jel síri fádon,

n.5

Mutatni, hol pihensz?

n.6

Oh! mert hiába költ már

n.7

A hír nekem mesét,

n.8

Hogy még tán eljövendesz :

n.9

Tudom én, mit jelent ez

n.10

Ellenmondó beszéd.

n.11

Igen, a hír halálod

n.12

Kimondani haboz,

n.13

S hogy a nehéz követség

n.14

Nagyon zokon ne essék,

n.15

Szavában ingadoz.

n.16

Majd elragadja tőlem

n.17

A már adott reményt;

n.18

Majd, amidőn elillant,

n.19

Távolról visszacsillant

n.20

Még egy csalóka fényt.

n.21

Hány bús alakban látom

n.22

Éjente képedet!

n.23

Sírból megannyi árnyak . . .

n.24

S kik onnan visszajárnak,

n.25

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK.

Hoznak-e életet?

Szövegforrás:
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
KK. 1856.

II.

n.1

Behantozatlan áll

n.2

Hamvai fölött a hely.

n.3

Hol, merre nyugszik ő,

n.4

Nem mondja semmi kő,

n.5

Nem mondja semmi jel.

n.6

S hazám leányi közt

n.7

Nincs egy Antigoné,

Jegyzet Antigoné Ödipus király leánya; tilalom ellenére eltemette holt fivérét, ezért őt is halálra ítélték.

n.8

Ki sírját fölkeresve,

n.9

Hantot föléje nyesve,

n.10

Virággal hintené!

( 1851-ből )

III.

Jegyzet

Arany

Arany János

levele

Egressy

Egressy Gábor

hez, 1854. márc. 19.: »Én számtalanszor álmodom

Petőfi

Petőfi Sándor

ről.«

n.1

De nyugszik immár csendes rög alatt,

n.2

Nem bántja többé az ,Egy gondolat’.

n.3

Mely annyit érze, hamvad a kebel,

n.4

Nyugalmát semmi nem zavarja fel.

n.5

A lázas álom, a szent hevülés,

n.6

Ama fél jóslat . . . vagy fél őrülés,

n.7

Mely a jelenre hág, azon tipor

n.8

S jövőbe néz — most egy maréknyi por.

n.9

De jól van így. Ő nem közénk való —

n.10

S ez, ami fáj, ez a vigasztaló.

n.11

A könny nem éget már, csupán ragyog ;

n.12

Nem törlőm még le, de

higgadt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

higadt

Szövegforrás:
Kézirat
KK. 1856.
ÖK.

vagyok.

n.13

Gyakran, ha az ég

behunyta már

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

behúnyja nagy

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

behúnyta már

Szövegforrás:
KK. 1856.

szemét,

n.14

Gyakran érzem

lobogni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

lebegni

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

lobogni

Szövegforrás:
KK. 1856.

szellemét.

n.15

Szobámba leng az a nyilt ablakon,

n.16

Meg-megsimítja forró homlokom.

n.17

Hallom suhogni könnyű lépteit

n.18

És önfeledve ajkam szól: te itt? . . .

n.19

S döbbenve ismerek fel rajzomon

n.20

Egy-egy vonást, mit szeliemujja von.

n.21

»Övé! kiáltom,

itt, ez

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

ez, ez

Szövegforrás:
Kézirat

itt, ez itt

Szövegforrás:
KK. 1856.

itt övé :

n.22

A szín

erős

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

erős

Jegyzet alá van húzva

Szövegforrás:
Kézirat

, nem illik együvé.«

n.23

És áldom azt a láthatlan kezet

n.24

Múlass velem soká, szelíd emlékezet!

( 1855. jún. )

Verzió: IV : KK. 1856.

EMLÉNYEK.

n.1

Ki nékem álmaimban

n.2

Gyakorta megjelensz,

n.3

Korán elhunyt barátom,

n.4

Van-é

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

van-e

Szövegforrás:
KK. 1856.

van-é

Szövegforrás:
ÖK.

jel síri fádon,

n.5

Mutatni, hol pihensz?

n.6

Oh! mert hiába költ már

n.7

A hír nekem mesét,

n.8

Hogy még tán eljövendesz :

n.9

Tudom én, mit jelent ez

n.10

Ellenmondó beszéd.

n.11

Igen, a hír halálod

n.12

Kimondani haboz,

n.13

S hogy a nehéz követség

n.14

Nagyon zokon ne essék,

n.15

Szavában ingadoz.

n.16

Majd elragadja tőlem

n.17

A már adott reményt;

n.18

Majd, amidőn elillant,

n.19

Távolról visszacsillant

n.20

Még egy csalóka fényt.

n.21

Hány bús alakban látom

n.22

Éjente képedet!

n.23

Sírból megannyi árnyak . . .

n.24

S kik onnan visszajárnak,

n.25

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK.

Hoznak-e életet?

Szövegforrás:
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
KK. 1856.

II.

n.1

Behantozatlan áll

n.2

Hamvai fölött a hely.

n.3

Hol, merre nyugszik ő,

n.4

Nem mondja semmi kő,

n.5

Nem mondja semmi jel.

n.6

S hazám leányi közt

n.7

Nincs egy Antigoné,

Jegyzet Antigoné Ödipus király leánya; tilalom ellenére eltemette holt fivérét, ezért őt is halálra ítélték.

n.8

Ki sírját fölkeresve,

n.9

Hantot föléje nyesve,

n.10

Virággal hintené!

( 1851-ből )

III.

Jegyzet

Arany

Arany János

levele

Egressy

Egressy Gábor

hez, 1854. márc. 19.: »Én számtalanszor álmodom

Petőfi

Petőfi Sándor

ről.«

n.1

De nyugszik immár csendes rög alatt,

n.2

Nem bántja többé az ,Egy gondolat’.

n.3

Mely annyit érze, hamvad a kebel,

n.4

Nyugalmát semmi nem zavarja fel.

n.5

A lázas álom, a szent hevülés,

n.6

Ama fél jóslat . . . vagy fél őrülés,

n.7

Mely a jelenre hág, azon tipor

n.8

S jövőbe néz — most egy maréknyi por.

n.9

De jól van így. Ő nem közénk való —

n.10

S ez, ami fáj, ez a vigasztaló.

n.11

A könny nem éget már, csupán ragyog ;

n.12

Nem törlőm még le, de

higgadt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

higadt

Szövegforrás:
Kézirat
KK. 1856.
ÖK.

vagyok.

n.13

Gyakran, ha az ég

behunyta már

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

behúnyja nagy

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

behúnyta már

Szövegforrás:
KK. 1856.

szemét,

n.14

Gyakran érzem

lobogni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

lebegni

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

lobogni

Szövegforrás:
KK. 1856.

szellemét.

n.15

Szobámba leng az a nyilt ablakon,

n.16

Meg-megsimítja forró homlokom.

n.17

Hallom suhogni könnyű lépteit

n.18

És önfeledve ajkam szól: te itt? . . .

n.19

S döbbenve ismerek fel rajzomon

n.20

Egy-egy vonást, mit szeliemujja von.

n.21

»Övé! kiáltom,

itt, ez

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

ez, ez

Szövegforrás:
Kézirat

itt, ez itt

Szövegforrás:
KK. 1856.

itt övé :

n.22

A szín

erős

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

erős

Jegyzet alá van húzva

Szövegforrás:
Kézirat

, nem illik együvé.«

n.23

És áldom azt a láthatlan kezet

n.24

Múlass velem soká, szelíd emlékezet!

( 1855. jún. )

Verzió: V : ÖK.

EMLÉNYEK.

n.1

Ki nékem álmaimban

n.2

Gyakorta megjelensz,

n.3

Korán elhunyt barátom,

n.4

Van-é

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

van-e

Szövegforrás:
KK. 1856.

van-é

Szövegforrás:
ÖK.

jel síri fádon,

n.5

Mutatni, hol pihensz?

n.6

Oh! mert hiába költ már

n.7

A hír nekem mesét,

n.8

Hogy még tán eljövendesz :

n.9

Tudom én, mit jelent ez

n.10

Ellenmondó beszéd.

n.11

Igen, a hír halálod

n.12

Kimondani haboz,

n.13

S hogy a nehéz követség

n.14

Nagyon zokon ne essék,

n.15

Szavában ingadoz.

n.16

Majd elragadja tőlem

n.17

A már adott reményt;

n.18

Majd, amidőn elillant,

n.19

Távolról visszacsillant

n.20

Még egy csalóka fényt.

n.21

Hány bús alakban látom

n.22

Éjente képedet!

n.23

Sírból megannyi árnyak . . .

n.24

S kik onnan visszajárnak,

n.25

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK.

Hoznak-e életet?

Szövegforrás:
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

Nem hoznak életet.

Szövegforrás:
KK. 1856.

II.

n.1

Behantozatlan áll

n.2

Hamvai fölött a hely.

n.3

Hol, merre nyugszik ő,

n.4

Nem mondja semmi kő,

n.5

Nem mondja semmi jel.

n.6

S hazám leányi közt

n.7

Nincs egy Antigoné,

Jegyzet Antigoné Ödipus király leánya; tilalom ellenére eltemette holt fivérét, ezért őt is halálra ítélték.

n.8

Ki sírját fölkeresve,

n.9

Hantot föléje nyesve,

n.10

Virággal hintené!

( 1851-ből )

III.

Jegyzet

Arany

Arany János

levele

Egressy

Egressy Gábor

hez, 1854. márc. 19.: »Én számtalanszor álmodom

Petőfi

Petőfi Sándor

ről.«

n.1

De nyugszik immár csendes rög alatt,

n.2

Nem bántja többé az ,Egy gondolat’.

n.3

Mely annyit érze, hamvad a kebel,

n.4

Nyugalmát semmi nem zavarja fel.

n.5

A lázas álom, a szent hevülés,

n.6

Ama fél jóslat . . . vagy fél őrülés,

n.7

Mely a jelenre hág, azon tipor

n.8

S jövőbe néz — most egy maréknyi por.

n.9

De jól van így. Ő nem közénk való —

n.10

S ez, ami fáj, ez a vigasztaló.

n.11

A könny nem éget már, csupán ragyog ;

n.12

Nem törlőm még le, de

higgadt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

higadt

Szövegforrás:
Kézirat
KK. 1856.
ÖK.

vagyok.

n.13

Gyakran, ha az ég

behunyta már

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

behúnyja nagy

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

behúnyta már

Szövegforrás:
KK. 1856.

szemét,

n.14

Gyakran érzem

lobogni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

lebegni

Szövegforrás:
Kézirat
Gyulai Árvízkönyv, 1856.

lobogni

Szövegforrás:
KK. 1856.

szellemét.

n.15

Szobámba leng az a nyilt ablakon,

n.16

Meg-megsimítja forró homlokom.

n.17

Hallom suhogni könnyű lépteit

n.18

És önfeledve ajkam szól: te itt? . . .

n.19

S döbbenve ismerek fel rajzomon

n.20

Egy-egy vonást, mit szeliemujja von.

n.21

»Övé! kiáltom,

itt, ez

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

ez, ez

Szövegforrás:
Kézirat

itt, ez itt

Szövegforrás:
KK. 1856.

itt övé :

n.22

A szín

erős

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

erős

Jegyzet alá van húzva

Szövegforrás:
Kézirat

, nem illik együvé.«

n.23

És áldom azt a láthatlan kezet

n.24

Múlass velem soká, szelíd emlékezet!

( 1855. jún. )