Bibliográfiai adatok
Bor vitéz
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: November,
1855. 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Kézirata a Vegyes tisztázatok közt, dátum :
November,
1855.
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Délibáb, 1855. dec. 2.
- Szövegforrás III: Kisebb Költemények 1856.
- Szövegforrás IV: Összes Költemények
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Először a Délibábban (szerk. Friebeisz István), 1855. II. félév, 25. sz., dec. 2. Másodszor KK. 1856.Megjegyzések
Megjegyzések:
Először a Délibábban (szerk. Friebeisz István), 1855. II. félév, 25. sz., dec. 2. Másodszor KK. 1856. A halálon túl tartó szerelem számos népballadának alapeszméje. (Greguss
: A
balladáról, 63.l., — A. J. balladái;
Elek Oszkár,
It.
1912. 463.l.) Több magyar
változata van. Kádár Katának utána hal Gyula Márton, az altorjai legény is
kedvesének (Greguss Ágost
Kriza
: Vadrózsák, 181. l.). Holtak visszajönnek élő mátkájokért;
ilyen régi népballadából alakította Kriza János
Bürger
Lenoreját. (1772., ford. ifj. Ábrányi Kornél,
Pesti Napló, 1873. jan. 9.) Hasonló egy bánsági német ballada
(
Ethn., 1892. 35. l.), Bürger, Gottfried August
Fincicky
Magyar-orosz népdalok c. kötetében egy legény vissza jő
megesküdni s magával viszi a lányt a sírba. A halá'
vőlegény palóc mesében a leány maga idézi fel varázslattal holt kedvesét,
aki aztán lovára kapja s a temetőbe vágtat vele, ahonnan a leány elszalad. Ezt
Nógrádi Pap Gyula közölte, Palóc népköltemények kötetében (1865. 94— 101. l.). Ismertetésében Fincicky Mihály
Arany
Koszorú-ja (1865. 19— 20. sz.) kiemelte a rémes lovaglás balladaszerüségét. Az
ismertetést nyilván Arany László írta, ki Magyar népmeséinkről szóló tanulmányában az egészet
,rémballada-váz‘nak mondja.
Föltevését megerősítette egy csurgói változat, melyet az ismertetés olvastára
Baksay Sándor küldött be a Koszorúnak és mely hosszabb verses részt tartalmaz. (Koszorú, 22. sz., a verses rész Arany János
Arany L.
— Arany László
Gyulai
gyűjt., I. 207. l. — E csonka balladát igyekezett
helyreállítani Zempléni Árpád, egy bolgár
népmese nyomán, zavaros jelvi elemekkel, vámpir-vonásokkal felcifrázva. —
A halál vőlegény. — A Kisfaludy
Társ. Évlapjai. Uj Folyam, XLVI.) Az éjféli menyegző népi
elképzeléséről bőven ír Gyulai Pál
Ipolyi
Mythologiája (363. l.). Ez a tárgya Kisfaludy Sándor
Éjféli menyegző c. fiatalkori rémballadájának. Bor nevét
Bánk bánban együtt emlegetik az Árpádokkal. A
versalak idegen; már Ipolyi (Stummer) Arnold
Greguss
megállapította, hogy maláji forma. Greguss Ágost
Chamisso
élt vele három költeményében (Malajische Volkslieder, 1822.). A Totenklage két sora szerinte
halványan tükröződik is a magyarban : Eule schreiet in den Klippen — Grausig sich
die Schatten senken; — ezek közkeletű vonások. Minden strófából a páros sorok
átszövődnek a következő strófa páratlan soraivá, így az egész lassú, elmosódó;
ködösen folyik össze valóság és képzelődés. (
Szigetvári Iván : A. J . pantumja.
— It.
1930. l.sz.)
A tárgykörről
Benkő László : A »halott vőlegény története. — Marosvásárhely. 1935.
— U. ő : Adalékok a halott
vőlegény ballada-tipus történetéhez.
(Ethn.
1936. 26— 34. l.)
Elek Oszkár : Skót
és angol hatás A . J. balladáiban, It.
1912., 464. 1.
U. ö. It.
1930., 10. l.
Lauka Gusztáv hasonló tárgyú verseiről.
Helle Ferenc : A
magyar-német művelődési kapcsolatok története.
Németül : von Chamisso, Adelbert
Kertbeny
: Gedichte; Kertbeny, Károly Mária
Handmann
: Arany's ausgew. Gedichte ;
Handmann, Adolf
Bruck
;Bruck, J.
Sponer
; Sponer, Andor
Dóczy
; Meltzl Hugó: Ritter Bor.
Dóczy, Ludwig
Novae Agathyrsorum
(Beszterce) 1904.
mindössze 9 példányban. Lám Frigyes: Nord und Süd, 1918. U. a. Neues Sonntagsblatt, 1937. I. 10. sz. Gragger-Lüdeke. —
Angolul: Beszterce
Loew
: Gems, Magyar Songs, Magyar Poetry — Franciául: Loew, William N.
Polignac
. — Olaszul: Polignac, Melchior de
Sirola
. —
Zene : Szimfonikus költ. Szegheő Sándor, 1910. Énekhangra, zongorára Köveskuthy J.
Sirola, Francesco
BOR VITÉZ
n.8
Bor vitéz már messze vágtat.«n
Jegyzet A 7. és 8. sort
Greguss
félremagyarázta, Greguss Ágost
Lehr
világította meg, hogy azokat Bor
vitéz maga mondja, olyanformán, mint Lehr Albert
Vörösmarty
Salamonjában ezt : »Salamonnak nincs hol maradása.« —
(
MNy.
1877. 154. l.)
Vörösmarty Mihály
Lehr
a költővel való
beszélgetésre hivatkozott, Lehr Albert
Arany
mondotta: ,Hányszor mondom én is Piroskának, ezt nem
szereti nagyapa'. — (
Emlékezések Arany Jánosra.
— MNy.
1917. 143.
l.)Arany János
n.13
Megy az úton kis pacsirta :*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
n
Jegyzet A 13. sorban az ÖK.
kézi példányában ez a jegyzet: »Pipiskét kell érteni, mely a tél
hirnöke, s amint halad az országúton, az elbujdosó leányt
jelképezi« (
Szendrey
, It.
1918. 217.
l.)Szendrey Zsigmond
*
Szövegforrás:
BOR VITÉZ
n.8
Bor vitéz már messze vágtat.«n
Jegyzet A 7. és 8. sort
Greguss
félremagyarázta, Greguss Ágost
Lehr
világította meg, hogy azokat Bor
vitéz maga mondja, olyanformán, mint Lehr Albert
Vörösmarty
Salamonjában ezt : »Salamonnak nincs hol maradása.« —
(
MNy.
1877. 154. l.)
Vörösmarty Mihály
Lehr
a költővel való
beszélgetésre hivatkozott, Lehr Albert
Arany
mondotta: ,Hányszor mondom én is Piroskának, ezt nem
szereti nagyapa'. — (
Emlékezések Arany Jánosra.
— MNy.
1917. 143.
l.)Arany János
n.13
Megy az úton kis pacsirta :*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
n
Jegyzet A 13. sorban az ÖK.
kézi példányában ez a jegyzet: »Pipiskét kell érteni, mely a tél
hirnöke, s amint halad az országúton, az elbujdosó leányt
jelképezi« (
Szendrey
, It.
1918. 217.
l.)Szendrey Zsigmond
*
Szövegforrás:
BOR VITÉZ
n.8
Bor vitéz már messze vágtat.«n
Jegyzet A 7. és 8. sort
Greguss
félremagyarázta, Greguss Ágost
Lehr
világította meg, hogy azokat Bor
vitéz maga mondja, olyanformán, mint Lehr Albert
Vörösmarty
Salamonjában ezt : »Salamonnak nincs hol maradása.« —
(
MNy.
1877. 154. l.)
Vörösmarty Mihály
Lehr
a költővel való
beszélgetésre hivatkozott, Lehr Albert
Arany
mondotta: ,Hányszor mondom én is Piroskának, ezt nem
szereti nagyapa'. — (
Emlékezések Arany Jánosra.
— MNy.
1917. 143.
l.)Arany János
n.13
Megy az úton kis pacsirta :*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
n
Jegyzet A 13. sorban az ÖK.
kézi példányában ez a jegyzet: »Pipiskét kell érteni, mely a tél
hirnöke, s amint halad az országúton, az elbujdosó leányt
jelképezi« (
Szendrey
, It.
1918. 217.
l.)Szendrey Zsigmond
*
Szövegforrás:
BOR VITÉZ
n.8
Bor vitéz már messze vágtat.«n
Jegyzet A 7. és 8. sort
Greguss
félremagyarázta, Greguss Ágost
Lehr
világította meg, hogy azokat Bor
vitéz maga mondja, olyanformán, mint Lehr Albert
Vörösmarty
Salamonjában ezt : »Salamonnak nincs hol maradása.« —
(
MNy.
1877. 154. l.)
Vörösmarty Mihály
Lehr
a költővel való
beszélgetésre hivatkozott, Lehr Albert
Arany
mondotta: ,Hányszor mondom én is Piroskának, ezt nem
szereti nagyapa'. — (
Emlékezések Arany Jánosra.
— MNy.
1917. 143.
l.)Arany János
n.13
Megy az úton kis pacsirta :*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
A kritikai kiadás szövege
Délibáb, 1855. dec. 2.
Kisebb Költemények 1856.
Összes Költemények
n
Jegyzet A 13. sorban az ÖK.
kézi példányában ez a jegyzet: »Pipiskét kell érteni, mely a tél
hirnöke, s amint halad az országúton, az elbujdosó leányt
jelképezi« (
Szendrey
, It.
1918. 217.
l.)Szendrey Zsigmond
*
Szövegforrás: