AJOM1

Megjegyzések:

Először a Pesti Napló tárcájában, 1856. jún. 29.; elől koszorúban neve, alatta a cím, ez alatt: Ballada. — Másodszor a Magyar költők könyve 2. kiadásában; harmadszor a Család könyvében, Greguss Ágost magyarázó jegyzeteivel (később Tanulmányai, II) ; negyedszer ÖK. 1867. Forrása egykorú éneke : Budai Ali basa históriája (1554), 15— 26. versszak. Egyes részleteket nál (XVIII. könyv) keresett meg: Márton oroszfalvi pap nevét, Szondy térd-sebét, sírhelyét (in monte e regione arcis sita . . . adhibita hasta et vexilla). — EPHK., 1903. 190—191. l.) Mindezt könnyebben megtalálta a költő Budai Ferenc Polgári lexikonában (III. 362.) mely versei mellett rövidített fordítását is közli. ( említi a várral, által ellenbe levő hegyet'). Ez adatokat röviden is közli (IV; 289— 90.l. megj. 1854. ; szövege mellett a költő jele. A két apród neve előtűnt Ali basának 1556. dec. 30. Krusity Jánoshoz, Bakabánya kapitányához írott leveléből, melyben kész Sulejmán bég egy szolgáját kiváltani, akár a Szondi két apródjáért is. «It en nalam két gyermek vagyon, deák, kyket Zondy Gyorgitwl vettem el, egyiknek neve libardy és az másiknak Sebestyén.» (Közölte Borovszky Samu : Fővárosi Lapok, 1891. 98. sz. — I.K. 1893. 98.l.) ódon nyelve érzik nál egy-egy szóhasználatban (álgyu, mar ha-vagyon); sora is : «A kis fiukért öli csak gond.» Ezekre rámutatott Zlinszky Aladár, a két rokon tárgyú balladára is. ( Czuczor, Erdélyi. IK. 1900. ). régies alakban fogott hozzá, kétszer is (Szondi, A két apród) ; harmadjára ott veszi fel, ahol abbahagyta és egy pontból tárul fel nála minden. Ezért csak ,regeképnek' nézte ; később jött rá, hogy voltakép két ballada van összeszőve (mint V. László­ ban), egy múlt s egy most folyó ; mint Szász Károly kiemelte, «két egyenlőn erős balladatárgy, egyik túlnyomón epikus, a másik lyrikus, drámain összefonva.» ( Pesti Hirlap, 1884. 49. 50. sz.) rámutatott a keleti szavak-és fogalmakra (kaftán, bülbül, huri, sörbet, gyaur, pálma, kenőcs, a naplemente török képzelet szerint). ( Szondi két apródja az iskolában. — Zombori áll. főgymn. Ért. 1890— 91. ) Rusztemről Firdusziban olvasott a kötő, 1854. (Lev. hoz ez év jan. 21., Szilágyi Istvánhoz, márc. 9.) ; tőle való a «dalok gyöngysorba fűzése». — nak Az ázsiai poesisről szóló tanulmányára gondolt, hol «Ferdusiból» idézi: «pennámnak gyémánt hegyével gyöngyöket füztem.» ( Arany «Szondi két apródjának» egy kifejezése. — EPhK. 1899. 383— 384. l.). Utalt Fábián Gábor Hafiz-fordítására is (1824) : ,Elmondtad énekid' . . . ,Gyöngyöt fűzél sinórra' ( It. 1916. 107— 108.) könyvében több keleti költőt olvasott, onnan vette a makáma mintáját. A balladában korszerű vonatkozást éreztek többen. Esztegár László szembeállította vele balladáját mely — a szabadságharc előtt — a nemzeti büszkeségnek adott tápot ( Gyöngyök gyöngye; Fővárosi Lapok, 1891. 98. sz., ápr. 10. ), 1857-ben az eszme és az anyagi élvek ellentétét látta benne, a költészet győzelmét az erőszakon. az erőszakkal meg nem ölhető eszme erejét. ( A. J. n.-körösi szobra előtt. — Romemlékek. II.) Mint Török Bálint balladája, ez sem pusztán történelmi, hanem a jelennek szóló hazafias költemény. Szondi halála a honvéd hősiségét idézte fel, a két ifjú dalnok hűsége, éneke, a költők hivatására célzott, akár a Walesi bárdok. szemében a honvéd hősisége elevenedett föl Szondi halálában ( Emlbesz. ). Solymossy Sándornál: «A Bach-korszak idején . . . letiltják a költőket, hogy ne énekeljenek a szabadságharcról s megjelent rá Szondi két apródja.» ( A . J. népiessége. Ethn. 1917. ) Szondi halálának helyén kápolnát emeltek, 1885., ekkor díszművet is adtak ki : Szondi album. — Szerkesztve és kiadva : Pongrácz Lajos által. Ipolyság, 1886. — Ebben Gyürki Ödöntől: Szondi a magyar költészetben. — ). A balladának két töredéke maradt, l. a Töredékek közt: Szondi és A két apród. Németre : : Arany's ausgew. Gedichte ; ; ; Gragger-Lüdeke. Olasz : . Szerbül: Brancsics Blagoje, Letopis Matice Srpska, 1907., 245. sz. Szlovákul : ; Opravdovy Krestan f.irat 1896., 20. sz. Zene: Szimfon. költ. Farkas Ödön (1905). Révfy Géza, gyermekkar zongorával. Képzőművészet: Stróbl Alajosnak egy gipsz szobra van a két apródról a Szépművészeti Múzeumban.