AJOM1

Megjegyzések:

Kézirata egy kis papírszeleten volt ; ráírva ; Kérték. — Kempelen Győző jászberényi gimnáziumi tanár kérte 1858. jan. 23. levelével, felesége sírjára. A neki küldött kéziratot Kemplen Farkas 1893-ban a Kisfaludy Társaságnak ajándékozta, Arany János levelével együtt ; ez így szól: Tisztelt honfitárs! Hosszú hallgatásomat ne magyarázza kegyed részvétlenségre. Őszinte fájdalommal osztozám én is kegyednek és az irodalomnak nagy veszteségén : de nem válaszolhaték, mert igérni s nem igérni helyzetemben egyaránt bajos. Bármennyire ohajték a kedves elhunyt emlékének néhány hozzá méltó sorban áldozni, ez óhajtásom aligha teljesült. Idezárva küldök valamit, noha az, megvallom, engem távolról sem elégít ki. De nem akarom kegyedet tovább — s talán hiába — várakoztatni. Használja kegyed vagy dobja el, sans gêne, épen nem fogom megbántva érezni magam. Az irgalom atyja nyújtson vigaszt kegyednek e nehéz csapás után! Fogadja részvétem őszinte kifejezését s baráti jobbomat! , martius 12, 1858. igaz tisztelője Arany János Kívül : Tek. Kempelen Győző gymnas. tanár urnák, Jászberény. Kempelenné Tóth Kálmán testvérnénje volt. 1829. született, n ; 1851. ment feleségül hez ; 58. jan. 1. halt meg. 1855-ben négy kötet beszélyt adott ki, Szegeden. 1858. ujabb két kötetet s egy regényt, Kibékülés címűt. Kempelen Győző (1829—1865.) később a Szegedi Hirlap megindítója s szerkesztője lett. 1860. decz. 28, fölkérte t, fogalmazza meg a feliratot a márványlapra, mellyel Szeged szülő- és lakóházát kívánta megjelölni. A levél hátán a költő fel is írta a tábla méreteit, de a mozgalom abbamaradt. A házat 1876. jelölték meg, rövid prózai feliratú táblával. (lásd Prónay Antal: Dugonics András életrajza, Szeged, 1903. 227.1.) — 1963. a költő egy verset adott Népszínházi Évkönyvébe a Reményinek címűt.