AJOM1

Megjegyzések:

Először folyóiratában, a Szépirodalmi Figyelőben, 1860.1. évf. 4. sz. nov. 28. — Másodszor az ÖK. közt. A szövegek közt nincs eltérés. E költemény alapja a bibliához kapcsolt monda, Pontius Pilátus Cartophilus nevű ajtónálló járói, aki a keresztet vivő Krisztust, mikor háza előtt megállott pihenni, siettetve meglökte ; Krisztus ránézett: Én már megyek, hanem te megvársz, míg visszatérek. Az ember akkor harminc éves volt; azóta minden száz évben mély álomba merül és abból megint harminc évesnek ébred. Egy leydeni népkönyvben Hamburgban a püspök prédikációja alatt egy mezítlábas, rongyos ember tért be a templomba ; azt mondta, varga volt Jeruzsálemben, bántalmazta a Golgothára hurcolt Krisztust, Krisztus azzal büntette : Nem lesz nyugtod ítéletnapig. Ahasvérusnak nevezte magát. Mindent pontosan tudott arról a korról, Timur Lenk és Nero koráról is, ismerte a föld minden táját. Találtak is a bibliában ilyen helyet: »Vagynak némelyek — akik a halált meg nem kóstolják addig, amig nem látandják az embernek Fiját menni az ő országában (Máté, XVI. 28.— János ev. Judásra vonatkozón XXI. 20— 22. — Heinrich G. : A bolygó zsidó mondája. — BSz., 1881, 27. köt. — L. Katona Lajos cikkét is a Pallas Nagy Lexikonában.) A rejtélyes alak sokszor föléledt a költészetben. eposzt forgatott róla fejében, az örök ember a történelem fordulóin jelent volna meg, szinte elgondolását megelőzve. — Hasonlón kapcsolta össze Ahasvérus eposzával (1841.) Ádámját Waldapfel Imre. ( Ádám és Ahasvérus. , 1947. ) Nero idejébe támasztotta fel Ahasver in Rom, 1865. ), a mondából vette szenzációs regénye tárgyát : Le Juif errant, 1844., bevezetését fordítani kezdte. bizarr módon nyúlt a bizarr tárgyhoz : drámai töredéke az örök zsidó és a halál párbeszéde, két terv szerint is, 1850. Töredéke költeménye idején még kiadatlan volt, az örök zsidó elnevezést tehát nem tőle vette. Mások szükebb körben jelképesen fogták fel. Kiss József a hazátlan zsidó nép panaszát adja Uj Ahasvérje szájába, az örök boldogtalanságét; ehhez hajlik is. (Ford. Lévay József, Költeményei, I. 1852. — Megvolt könyvei közt, beleírva : »Arany Jánosnak, barátsága jeléül a szerző.«) egyéni, lírai tartalmat önt bele, sorsában tulajdon sorsát példázza : ről folyvást haza kívánkozott ra, most ről is tovább űzi a sors re, bizonytalan jövőbe. Négyesy László nek A vándor idegen c. verséből gyanított valami motívumot verséhez vezetőnek. ( A Kisfaludy Társ. Évlapjai, XXXIX . kötet, 1904— 1905. 194. l.) verse az Aurorában egyszerre jelent meg Kiss Károlynak A szép juhászné c. elbeszélésével, melyben Horváth János Pázmán lovag egy-két motívumát kereste. (Az »örök zsidó« elnevezést a MNy.-ben ( 1929., 392.l.) kifogásolta, a bolygó zsidót tartva helyénvalónak. Tolnai Vilmos felelt rá (u. o. 1930. 65. l.), hogy a német Der ewige Jude elnevezést használ, a francia ezt: Le Juif errant. válaszolt u. o. Irodalom : Gálos Rezső : A bolygó zsidó mondájának ujabb irodalma. — Kath. Szemle, 1907. 692— 706. l. — Gálos Rezső : A bolygó zsidó mondája és Madách. — Philol. Dolg.-ok a magyar-német érintkezésekről. Szerk. Gragger Róbert, Budapest, 1912. Németül: .