Bibliográfiai adatok
Kies ősz
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Szépirodalmi Figyelő, 1861. ápr. 3.
- Szövegforrás III: Összes Költemények
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Szépirodalmi Figyelő 1861. I. 22. sz., ápril. 3. , 1860. évszámmal. Másodszor az ÖK. közt. —Megjegyzések
Megjegyzések:
Mind a három a Szépirodalmi Figyelőben jelent meg; az első 1860., I. évf. 8. sz., dec. 26. Másodszor ÖK., a cím alatt oct. 20., a vers végén: 1860. Ez a három költemény összetartozik. 1860. őszénArany
Pestre költözött. Itt Arany János
Kemény
, Kemény Zsigmond
Csengery
, Csengery Antal
Gyulai
körében közvetlen tanúja, együttérzője volt a közélet hullámzásának.
»Én mindennapos vagyok a Naplónái,
Gyulai Pál
Kemény
nék — írta Kemény Zsigmond
Tompá
nak (1860. dec. 16.). Vasárnaponként
,rendes heti vendég' Bezerédj István özvegyének asztalánál. (Tompa Mihály
Tompá
nak, 1861. febr. 23.). Ez összejövetelek
központja Tompa Mihály
Deák
volt. (Erről szól A 'jóságos özvegynek c.
költemény.) Deák Ferenc
Deák
régóta kívánta Deák Ferenc
Arany
t megismerni (Arany János
Tomori
Tomori Anasztáz
Arany
hoz, 1856. febr. 8.
Arany János
Deák
levele 58. márc. 22.). Izgalmas
hónapok, évek következtek. Ausztria olaszországi veresége, kizáratása a^ német egységből, itthon az
elnyomás enyhülésével, a kibékülés közelségével kecsegtetett. De megjelent az
októberi diploma, mely a birodalom országait elválaszthatatlan kapcsolatba akarta
hozni. Az ál-alkotmány sokakat elkápráztatott;úgy látták, hogy a jég megtört.
Kemény Zsigmond a Pesti
Naplóbán a 48-i törvények in integrum restitutióját követelte. Ekkor
írta Deák Ferenc
Arany
Rendületlenül c. költeményét, mely mintegy
Arany János
Vörösmarty
Szózatát újítja meg. A közvélemény el is fordult a
diplomától. A Kies ősz c. költemény alá a költő ki
írta a diploma dátumát : oct. 20. E természeti
allegória az ország hangulatát az ősz képeivel fejezi ki, csalvirágokat emleget,
de néhány hónap múlva remények évének üdvözli 1861-et,
bár retteg újabb csalódástól (1861. c. költ.). A
válságba új fordulatot hozott a februári pátens (Febr.
26.). A bécsi kormány az erőszak útjára lépett, az összbirodalomra
kiterjesztett új alkotmány tervével elmérgesítette a helyzetet.
Vörösmarty Mihály
Deák
is »meg volt győződve, hogy csak forradalmi tér marad fönn a
nemzetnek« (Deák Ferenc
Kónyi
nál, II. 359. 1.). Az országgyűlést mégis összehívták,
Kónyi János
Deák
dolgozni kezdett föliratán. E hónapok remegését, ,a kockarázás
kínjait' örökíti meg a Magányban.
Deák Ferenc
Arany
hazafias költészete egy évtizeden át csak burkolt célzásokban
nyilatkozhatott. Ezekben a versekben erőteljesen fejezi ki a nemzet hangulatát.
1861-ben szülővárosa megint föl akarta léptetni
követnek, de Tisza Kálmán, Teleki László mellett, halála után utóbb az ellenzék vezére, fölkereste, hogy egy
barátja érdekében visszalépésre bírja. »El sem fogadtam — válaszolta a költő — igy
nincs is miről lemondanom.« (Arany János
Ercsey
könyvében, 150. l.) »Nagy öncsalás kellene arra nézve, hogy magamat a
követi pálya betöltésére képesnek gondoljam« — írta Rozvány Györgynek, 1861. márc. 3. — Az újabb
fordulatok elcsüggesztették. A feliratra adott válasz, az országgyűlés
feloszlatása (1861. aug. 22.) hosszú időre elvágta
a tárgyalás fonalát, csak 65-ben vette fel újra
Ercsey Sándor
Deák
húsvéti cikke. A Koszorú
1865. évi első számában a Vegyes rovatban azt írta
Deák Ferenc
Arany
: »Ismét itt van Sylvester estéje s erre ismét új év következik. —
Örüljünk-e néki?
Arany János
Uj esztendő, vigságszerző,
Most kezd ujulni,
Ujulással vig öromöt
Most kezd hirdetni -
Csengery
hez, 1870. aug. 2., Pauler Tivadarhoz, 1871. jún. 16.) Éppúgy
elítélte másfelől a hazaszerte szájas hazafiaskodást, mint sok csípős kis verséből
kitetszik. Aggodalommal nézte az ország helyzetét és a jövőt. ( A régi panasz, Plevna c.
költemények.) Helyzetéről és hangulatáról l. Keresztury Dezső tanulmányát:
A hallgató Arany. — Irodalomtörténet, 1950.
Zene : Rendületlenül, (férfikarra) Révfy Géza. —
Apollo, 1904. 72.
sz.
Csengery Antal