X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Egy életünk egy halálunk

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: Nép barátja, 1848. júl. 2.
  • Szövegforrás III: A lelkes jászok és kunok elindulása, Debrecen, 1848.
  • Szövegforrás IV: Egyetértés, 1883
  • Szövegforrás V: Áldor Imre, A forradalom költészete, Budapest, 1867
  • Szövegforrás VI: Botond: A szabadság lantja, Kolozsvár, 1868
  • Szövegforrás VII: Nemzet, 1882, nov. 14
  • Szövegforrás VIII: ÖM

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

A Nép barátja néplapban (felelős szerk. Vas Gereben, szerkesztőtárs Arany János), 1848. 5. sz., júl. 2. Együtt jelent meg A legszebb virág című verssel. Újra lenyomatta egy ponyvafüzet : A lelkes jászok és kunok elindulása. Debrecen, 1848., Telegdi Lajosnál. Címét a füzet az első darabtól vette, mely 3000 jász-kun hadbavonulásáról szól a szerbek ellen, krónikás modorban; szerzője Radó Imre,
Hajdu-Szoboszló
Hajdúszoboszló
n. Ez után következik
Arany
Arany János
két költeménye, A. J. aláírással. Utánuk A legelső szabad tavasz virágzik.. . kezdetű ismeretes dal. A füzetet ismertette és
Arany
Arany János
két versét közölte Kerékgyártó Elek, az Egyetértés tárcájában, 1883., 254. sz. Az Egy életünk kezdetűt közölte Áldor Imre : A forradalom költészete,
Pest
Budapest
, 1867. II. 1., és Botond : Szabadság lantja, Kolozsvár, 1868., 126. l. ; mindkettőt lenyomatta V. I. (Visi Imre): A. J . a forradalom alatt c. cikkében, a Nemzet tárcájában, 1882, nov. 14. —
Arany
Arany János
művei közt először az ÖM. -ben.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A Nép barátja néplapban (felelős szerk. Vas Gereben, szerkesztőtárs Arany János), 1848. 5. sz., júl. 2. Együtt jelent meg A legszebb virág című verssel. Újra lenyomatta egy ponyvafüzet : A lelkes jászok és kunok elindulása. Debrecen, 1848., Telegdi Lajosnál. Címét a füzet az első darabtól vette, mely 3000 jász-kun hadbavonulásáról szól a szerbek ellen, krónikás modorban; szerzője Radó Imre,
Hajdu-Szoboszló
Hajdúszoboszló
n. Ez után következik
Arany
Arany János
két költeménye, A. J. aláírással. Utánuk A legelső szabad tavasz virágzik.. . kezdetű ismeretes dal. A füzetet ismertette és
Arany
Arany János
két versét közölte Kerékgyártó Elek, az Egyetértés tárcájában, 1883., 254. sz. Az Egy életünk kezdetűt közölte Áldor Imre : A forradalom költészete,
Pest
Budapest
, 1867. II. 1., és Botond : Szabadság lantja, Kolozsvár, 1868., 126. l. ; mindkettőt lenyomatta V. I. (Visi Imre): A. J . a forradalom alatt c. cikkében, a Nemzet tárcájában, 1882, nov. 14. —
Arany
Arany János
művei közt először az ÖM. -ben. A Nép barátja hetilapot a kormány indította meg a forradalmi érzés terjesztésére; szerkesztőnek
Petőfi
Petőfi Sándor
Arany
Arany János
t ajánlotta ; kaptak rajta. (
Petőfi
Petőfi Sándor
Arany
Arany János
nak, 1848. ápr. 18. és május 5.)
Arany
Arany János
nem látta annyira biztosítottnak, hogy
Szalontá
Nagyszalonta
t odahagyva, családja jövőjét rábízta volna.
Petőfi
Petőfi Sándor
csak arra tudta rávenni, hogy ne váljon meg végképen a laptól és jövedelmétől. Szerkesztő Vas Gereben lett. A lap 1848. jún. 4.-én indult meg : »Nép barátja. — Kiadja a pesti középponti választmány. — Felelős szerkesztő Vas Gereben, szerkesztő-társ Arany János.« — Előfizetése egy évre 7 frt. 50 krajcár, bankóban. — A szépirodalmi részbe
Petőfi
Petőfi Sándor
,
Tompa
Tompa Mihály
, (utóbb
Babos
Tompa Mihály
álnéven),
Czuczor
Czuczor Gergely
, Vajda János, Petőfi István küldtek verseket.
Arany
Arany János
itt közölte Losonczi István nagyobb költeményét is ( 1848. 10. sz. aug. 12. ). Első versei, mint ez a kettő, még általánosságban a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívására lelkesítenek. Valóságos toborzók. (Az Egy életünk jeligéje
Petőfi
Petőfi Sándor
Katonaélet c. versének refrainje.) A későbbiek egyre hevesebbek, párhuzamosan cikkeivel. Itt is a 2., 3. versszak egybevág azzal, amit a Nép barátjában (1848. aug. 6.) közölt. Országcímer és nemzetiszín c. cikke Magyarország gazdasági kizsákmányolásáról mond. Mentsük meg a hazát! c. cikkében is kikél az ellen, hogy a bécsiek úgy nyúltak Magyarországba, mint egy pénzesládába ( 1848. 10. sz. aug. 6. ). Cikkei egyre határozottabbak és erélyesebbek, együtt fejlődnek az eseményekkel, része van ebben
Petőfi
Petőfi Sándor
személyes hatásának is. A nemzetiségek felkelésével a Kinek van igazsága c. cikke is ilyen szellemben foglalkozik. A Nép barátjáról 1.: Váli Béla: Egy hirlap története 1848-ban. A Nemzet tárcájában, 1883. febr. 7. és 8. — Váli Béla : Vas Gereben élete és munkái. EPhK., 1883. , külön is. — Ferenczi József: A magyar hírlapirodalom története.
Bpest
Budapest
, 1887.
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)  
 
 
EGY ÉLETÜNK EGY HALÁLUNK.  
  »Muzsika szól, verbuválnak,
  Csapj fel, öcsém, katonának!«
 
 
 
n.1
Muzsika szól: dörög a menny,
 
n.2
Bömböl a szél nagykem ényen,
 
n.3
Zimankó gyűl a hazára :
 
n.4
Ébredjetek valahára.
 
n.5
Egy életünk egy halálunk :
 
n.6
A veszéllyel szembeszállunk !
 
 
 
n.7
Összeröffent rác, cseh, német,
 
n.8
Hogy felfalja ezt a népet,
 
n.9
Ezt a népet, akit itten
 
n.10
Ezer éve tart az isten.
 
n.11
Egy életünk egy halálunk :
 
n.12
A bitanggal síkra szállunk !
 
 
 
n.13
Ezer éve, nem ma-holnap,
 
n.14
Tűrjük itt, csak úgy lakónak, is
 
n.15
És ehol még felülfordul !
 
n.16
Ki a házbul. . . a pitvarbul !
 
n.17
Egy életünk egy halálunk :
 
n.18
Jaj nekik, ha mi kiállunk !
 
 
 
n.19
Itt élődött, hízott rajtunk,
 
n.20
Mellé ült ha kitálaltunk,
 
n.21
Zsírunk ette, vérünk szopta,
 
n.22
Hogy testvérünk, azt hazudta.
 
n.23
Egy életünk egy halálunk :
 
n.24
A cudarral szembeszállunk !
 
 
 
n.25
Ősapánk jól földhöz verte,
 
n.26
De azt, látom , elfeledte ;
 
n.27
Most megint feltürte ingét,
 
n.28
De mi vágjuk földhöz mindég.
 
n.29
Egy életünk egy halálunk :
 
n.30
Jaj nekik, ha síkra szállunk !
 
 
 
n.31
Azt mondják : nincs magyar haza.
 
n.32
Hohó ! de nem addig van a ;
 
n.33
Nem lesz magyar, az meglehet,
 
n.34
De titeket még eltemet.
 
n.35
Egy életünk egy halálunk :
 
n.36
Szép hazánkért kardra hányunk !
 
  (1848.)