Bibliográfiai adatok
Epilógus
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Románia
Lelőhely: Kolozsvár
Intézmény: Kolozsvári egyetem könyvtára
Azonosító:
A kézirat leírása:
History:
A kapcsos könyvben. Alatta : 1877. júl. 6. Egy tisztába írt példányát Fraknói Vilmos 1887-benZichy Gézá
nak
ajándékozta.
Zichy Géza
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat
- Szövegforrás III: Kapcsos Könyv
- Szövegforrás IV: Budapesti Szemle
- Szövegforrás V: Arany János Összes Művei
- Szövegforrás VI: Kisebb Költemények 1894-es kiadás
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Nyomtatva először a Budapesti Szemlében (szerk. Gyulai Pál), 1878. 18. köt., 396. 1. Másodszor ÖM. Harmadszor KK. 1894., némi csekély eltérésekkel, melyeket nyilván a költő maga tett.Megjegyzések
Megjegyzések:
Babits Mihály fejtegette a Nyugat Arany-számában, 1917. márc. KiemeliBabits
a visszatérő képeket : a tüske közül szedett virágot s a rab madarat, — Sőt az
emlékezés csupa régi képeket kelt föl. Az útfélen szakított kis virág ott van már a
Babits Mihály
Petőfi
nek írt Válaszban, mint szerény örömeinek képe ; címet, hírnevet
oly kevésbe vesz, mint a Csillaghulláskor-verseiben ; itt
Nessus vérét említi, az Ártatlan dacban Dejaneira
palástját ; félbemaradt munkái máskor is nyugtalanították (Csaba Előhangja : Bolond Istók,
II. 17.) ; a csöndes fészek az Itthonra mutat
vissza s a Vágyra, a késő teljesülés A rab gólya képét idézi fel, most önmagára alkalmazva. Petőfi Sándor
Arany
egész egyéniségét és költészetét e versből
világítja meg
Szeremley Barna : A. J. jelleme, Epilógusa tükrében. — Uránia, (szerk. Klupathy Jenő és Szász Károly) V.
évf. 1909. (Az első versszakok képe nem karlsbadi vagy Margit-szigeti
benyomás, mint Arany János
Babits
írja ; a
szigeten akkor még nem robogtak kocsik. Az Andrássy-út és a pesti liget képe ez,
mint az Ének a pesti ligetről.)
Hiába őrizte verseit elzárva a kapcsos könyvben, ha már Babits Mihály
Gyulai
tudott róluk, meg is ostromolta a Budapesti Szemle érdekében. Ez volt egyike az első
költeményeknek, melyek a kapcsos könyvből megjelentek. Megjelenésének előre híre
ment. A Vasárnapi Ujság
1878. okt. 13. azt írta :
«Arany Jánosról a Fővárosi Lapokban a következő sorokat olvassuk: Epilógus c. költemény fog megjelenni a Budapesti
Szemle legközelebbi kötetében, Arany Jánostól. Azzal a megjegyzéssel adta át Gyulai Pálnak, hogy ez az utolsó, amit életében kiad. Pedig, mint
tudjuk, van még egy csomó kiadatlan költeménye, köztük vagy három ballada. . .
Ezeket a nagy költő már hagyományoknak szánta. Ekkép azt kell kívánnunk, hogy minél
később ismerje meg a közönség. De vajha jó egészség, jó kedv, jobb közviszonyok
összeesküdnének, hogy a költőt szószegővé tegyék s ne utolsó költeménye legyen az
Epilógus.» — A Vas. Ujs.
okt. 29. sz.-ban a Szemle után közölte a költeményt.
Németül: Szemere : Ung.
Lyrik.
Gyulai Pál