AJOM1

Megjegyzések:

Az orosz-török háborúra vonatkozik, midőn t Ozmán pasa tartósan védte a cári sereg ellen. Magyarországon a hangulat a török felé hajlott, mert még eleven emlékezetben volt, hogy az 1848—49-i szabadságharcnak az osztrák császár által behívott cári sereg vetett véget. A jeles szerb költő, Jovanovics János, 1877. nov. 12. levéllel kereste fel t. Már több kisebb költeményét lefordította. 1858-ban Toldit is, 1870-ben Toldi estéjét: ezekért tagjává is választotta a Kisfaludy-Társaság. 1877-ben elkészült Murány ostromával s ebben a levélben a költő engedélyét kérte a fordítás kiadásához. Levelében fájdalmasan teszi szóvá, hogy a szabadságszeretetéről híres magyar nép közömbösen nézi a szerbek küzdelmét, mikor az oroszok oldalán szabadságukért, a török iga alól szabadulásukért harcolnak. — megadta az engedélyt a fordítás közzétételére s végül maga is az 1849-iki cári beavatkozás emlékének hatása alatt azt írta : «Levele végszakára . . . engedje meg, hogy ne válaszoljak tüzetesen . . . Ön, mint magyarországi ember, bizonyosan ismerni fogja nemcsak az itteni hangulatot, de azt is, mi e hangulat alapja. A keleti keresztyén népek szabadságküzdelmét a magyar nemzet épen oly rokonszenvvel kísérné, mint a lengyelekét mindenkor, ha orosz terjeszkedést nem látna benne, mely első sorban hazánkat fenyegeti végromlással. Adja isten, hogy Ön fajrokonai most kivivandott ,függetlenségükért’ idővel ne kényszerüljenek még hatalmasb zsarnokság ellen küzdeni.« — Ekkor már két hónapja ott volt fiókjában a vers, melyet nem szánt kiadásra ; nem is adta ki. Néhány nap mulva Plevna elesett.