Bibliográfiai adatok
János pap országa
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Életképek, 1848, szept. 10.
- Szövegforrás III: A.J. ÖM., I. gond. Voinovich Géza
- Szövegforrás IV: A. J. Összes Kisebb Költeményei, 1924.
- Szövegforrás V: Népszava, 1906.
- Szövegforrás VI: Világ, 1911.
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Először az Életképekben, 1848. 11. sz., szept. 10. Keltéről közelebbit mond a költő levelePetőfi
nek, 1848.aug. 12.,»János pap országát olvasd el, azért küldöm.« Közölte a
Népszava, 1906. 145. sz., a
Világ,
1911. 131. sz. A költő
minden gyűjteményéből kihagyta. Művei közt először
A. J.
ÖM. gondozta Voinovich Géza,
I.,és
A . J. Összes Kisebb Költeményei
Petőfi Sándor
Voinovich G.
bevezetésével
és jegyzetekkel, 1924.
Voinovich Géza
Megjegyzések
Megjegyzések:
Először az Életképekben, 1848. 11. sz., szept. 10. Keltéről közelebbit mond a költő levelePetőfi
nek, 1848.aug. 12.,»János pap országát olvasd el, azért küldöm.« Közölte a
Népszava, 1906. 145. sz., a
Világ,
1911. 131. sz. A költő
minden gyűjteményéből kihagyta. Művei közt először
A. J.
ÖM. gondozta Voinovich Géza,
I.,és
A . J. Összes Kisebb Költeményei
Petőfi Sándor
Voinovich G.
bevezetésével
és jegyzetekkel, 1924.
János pap országa közmondásszerű szólás. A
Magyar
Közmondások Könyvében (1851. — 3986. sz.)
Erdélyi János úgy értelmezi: Képzelt világ. —
Több szótárban megkereste Dobótzky Pál
(.
Magyar Nyelv, 1912. 37. l.) ; Voinovich Géza
Páríz Pápai
nál India, Czuczor-Fogarasinál: Sehonna, Utópia.
(Pápai Páriz Ferenc
Dobótzky
, Putnoky, Tolnai régi
irodalmi előfordulásait idézik,
M . Nyelv.
1912. 264, 466.) Említi
Dobótzky Pál
Csokonai
(Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak, III. felv. végén,
Tempefőiben szintén, III. felv. VI. jel.) ;
Kemény Zsigmond
A rajongókban (Csokonai Vitéz Mihály
Gyulai
kiadásában 170.l.), Gyulai Pál
Shakespeare
nál a Sok hűhó Bencéje kész elhozni a János pap lábanyomának mértékét (II.
felv. 1. jel.). — A szólás másik alakja Shakespeare, William
Erdélyi
nél (3987. sz.), János pap ít élőszóké’, így említi
Erdélyi János
Mikes
, 96. levél. Ilyen
szólás többnyire valamely elfeledett eset foszlánya. Freisingi Ottó krónikás 1144-ben a pápai udvarnál a gabulai (Mikes Kelemen
Gabál
, Antiochiában) püspöktől egy hatalmas pap-királyról hallott :
Presbyter Johannes, aki leverte a médek és perzsák királyát; bibliai névvel ruházták
fel és kereszténnyé avatták. (
Oppert:
Der Presbyter Johannes in der Sage und
Geschichte, Berlin, 1870.
) —
Jableh
Zarneke
értekezése : Abhandlungen dér Sáchs. Ges. dér Wissenschaften,
1883.
). Zarneke, Friedrich
Wolfram von Eschenbach
Parsifal
mór féltestvérétől származtatta, aki visszament Keletre. (V. ö.
Szász Károly : A
világirodalom nagy époszai, II. 85.) A XIII . században János
papnak egy leveléről járt hír von Eschenbach, Wolfram
Európá
ban; leírta
tartományát, Európa
Indiá
t; így említi India
Cervantes
, Don Quijote előszavában) ; birodalmának folyói drágakővel folynak, földje
csodálatos növényeket terem. Ezek régebbi mesékből valók. Minden nép mesevilága
ismer ilyen anyagias Paradicsomot; a németeknél Schlaraffenland, franciában Cocagne,
Spanyol-olasz Cuccagna. Az elképzelés behatolt az irodalomba is (de Cervantes Saavedra, Miguel
Rabelais
). Nálunk Valkay András írt róla verses krónikát, Báthori Istvánnak ajánlva, Kolozsvár,
1573. A XIV . századból való
Oszwald újbányai jegyző verstöredéke
(tárgyalta
Cinkotzky Jenő : Német Philol. dolg., IX .) ; Pócs András verse 1791.— Rabelais, Francois
Arany
költeménye, gúnyját tekintve, Eldorádójával rokon, az egészet hazai színre
alkalmazza, az első keresztény térítők korába teszi, de valójában kivált a
Arany János
Kollonits
óta folyt
elszegényítő és németesítő politikára gondol.
Ez a nagyarányú antiklerikális szatíra magában áll Kollonits Ádám
Arany
költeményei közt, de néhány prózai
nyilatkozata arra vall, hogy ezidőtájt foglalkoztatták hasonló gondolatok. A
főpapság birtokféltéséiől és népellenes magatartásáról szól Mentsük meg a hazát! c. cikkének eleje a
Nép
barátjában (1848. szept.
17.) ; Szt. István
térítéséről, a papok és németek szövetségéről a Mik voltunk,
mivé leszünk (1848. okt.
8.) cikk eleje. Ez a hang uralkodik erről Sárosi Gyula
Arany trombitájában szintén. A honfoglaló magyarságról
írja Arany János
Petőfi
nek (1847. febr. 28.) : »E nemes vér,
minthogy az egy igaz úr előtt szolgailag csúszkálni nem tuda, szolgává
kényszeríttetett : ellenben jöttek idegen földről, támadtak a haza megnyügzött
idegen népe közül szolgák, s azok lőnek urakká.«
Petőfi Sándor
Valkay
forrásait felderítette
Binder Jenő
(EPhK., 1886. 532. l.). Az egész tárgykört kimerítően feltárta
Turóci-Trostler József: János pap országa, Tündérvölgy és kulináris
Paradicsom. — (Magyarságtudomány, II. évf.
3— 4. sz. Különlenyomat:
Szellem és
irodalom, Valkay András
V.Bpest
, 1943.)
Budapest