AJOM1

Megjegyzések:

Nyomtatva a H V. kötetében. Amint öregkori lírája nyíltabb és közvetlenebb, balladái közt is sok a vissza emlékezés (Tengeri hántás, Ünneprontók), közvetlen benyomás. (Népdal, Hídavatás), így a Képmutogatóban. A »debreceni sokadaloim megszólításában is fiatalkori emlék lappang. Ez a kezdetleges panoráma nemzetközi szórakoztató volt, az olasz Cantambanco, a német Bänkelsänger voltak első példái. a Hölgyfutár 1853. évi jan. 16. sz.-ban erre a hírre akadt : »A ban néhány nap előtt ponyvára festett képek előtt egy érdemes művész pár igen szomorú nótát énekelt el.« a múlt század 80-as éveiben maga is látott ilyen képmutogatást. A bódé falára akasztott vásznon egymás fölött két sorban négy-négy kép valami történetet ábrázolt, a komédiás pálcával mutogatott a képekre, miközben a történetet ponyvaversekben elmondta, mindjárt árulta is nyomtatásban. (L. az első versszak végét, — : Arany Képmutogatójának személyes vonatkozásai — It., 1916. 167— 179. l.) A nyolc kép : (I. 2— 3. vsz., II. 4— 6. vsz., III. 7— 8. vsz., IV. 9— 10. vsz., V. 11— 12. vsz., VI. 13— 18. vsz., VII. 19— 22. vsz., VIII. 23. vsz.). A költemény belső tartalma szintén élmény és emlék : az asztaltáncoltatás. 1853-ban már divat volt a table mowing, háromlábú asztalka, melynek egyik lábába irón volt illesztve s delejes hatásra szavakat, mondatokat írt le az elfogult képzelődőknek. Nálunk is egész irodalom támadt a műveltek és félműveltek e babonája körül. (Budapesti Hirlap, 1853. ápr. 13—28., a Szépirodalmi Lapok, »asztal-forradalomról« írt. 1853. ápr. 21., május 1.). Az Angolkisasszonyok pesti nevelőintézete Jedlik Ányostól kért magyarázatot (Pesti Napló, 1853. ápr. 12.). Viszont egy akadémiai bizottság Jedlik Ányos és Frommhold Károly orvos jelenlétében szellemek nélkül is megmagyarázta. (Akad. Értesítő, 1893. május 7.) egész sorozatot állít össze a lapok híradásaiból; nem említi, hogy kikelt e járvány ellen (Divatcsarnok, 1853. ápr. 24.), más is (u. o. ápr. 28.). A Pesti Napló ápr. 24.-én Szász Károly levelét közli, melyben a nagy-kőrösi leány ne velőintézet sikerült kísérleteit írja le. Ágai Adolf, akkoriban n.-körösi diák, beszéli, hogy e kísérletekben Arany Juliska is részt vett, a költő végig nézte azokat. ( Arany Jánosról — Por és hamu c. kötetében, 73. l.) — 1853. ápr. 27. ír róla nak ; nek is (1853. máj. 27.) : »Táncoltatjátok-e már az asztalokat?. . . Fő force benne az, hogy a bűvésznek egy pontra kell nézni az asztal közepén, akkor 2— 3 perc alatt a leglustább asztal, tányér, stb. is megindul, mely columbusi felfedezést nekem köszöni a tudós világ. . .« Az előbbi levél keltének napján meg is jelent erről egy kis közleménye a Budapesti Hirlapban. (L. a vegyes iratok között.) A költő barátai közül Egressy Gábor volt spiritiszta ; egyik ilyen üzenetét el is küldte nak. ( válasza 1854. márc. 19.) Mikor ápr. 18.-án megfordult en, meglátogatta t együtt idézték t. Erről nak (ápr. 22.; , 1853. máj. 17., 1854. május 1.) közelében, Abonyban, élt egy lelkes spiritiszta: Szapáry Ferenc, »a magnetikus gróf«. A negyvenes években híres volt ban csodálatos gyógyításairól; az 50-es években két könyvet írt az asztalmozgásról. (Das Tischrücken als Erscheinung des Psychomagnetismus. Paris, 1853. — Das Tischrücken. Fortsetzung, Geistige Agapen, , 1854.) — Szapáryról Reiner Bertalan : Magyar kultúrképek, 78. l., Tóth Béla : Magyar ritkaságok, 262— 267. 1., Ágai Adolf : Egy magyar Hansen, Uj hantok c. kötetében. — Ez utóbbi könyvet Elek Oszkár is említi. Egyenest ra ösmer a ballada öreg grófjában. ( It., 1916. 291— 3. 1.— 1875-ben halt meg.) A játékot a ballada »furcsaságnak« nevezi, mely 50- ben már csak ,itt-ott volt divatban', mint a pontos költő írja. Németül : -Lüdeke ; Lám Frigyes : Emlékkönyv, Dr. Bódy Vince győri történetírónak, 1936. — Olaszul: .