Bibliográfiai adatok
Rákócziné
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Életképek, 1848, aug.20.
- Szövegforrás III: A szabadság zengő hárfája, 1849.
- Szövegforrás IV: Ellenőr, 1870
- Szövegforrás V: Általam kiadatlan összes költemények
- Szövegforrás VI: Régiebb versek tisztázata, 1853
- Szövegforrás VII: ÖK, Csonka-torony
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Megjelent az Életképekben (szerk. Jókai Mór) 1848. II. félév, 8.,sz.,aug. 20. Másodszor : A szabadság zengő hárfája. A magyar fiatalságnak Arany János, Debrecenben, Telegdi Lajosnál, 1849. Az Ellenőrben lenyomatta Csernátony Lajos, 1870. I. 19. sz., jan. 25. , emlékezet után tollba mondva. A költő számára Ercsey Sándor másolta le az Életképekből, erre a költő ráírta :»Általam kiadatlan összes költeményeim közt« .1853. körül beírta a Régiebb versek tisztázata közé : Ballada. — 1848. A KK.56. és 60. nem közli, az ÖK. 1867. sem. Pedig önéletrajzában sikerültnek tartja, de az Elegyes darabok előszava hozzáteszi: »most sem opportunus« — Később Utasítás összes munkáim netaláni új kiadása esetére feliratú jegyzékében fölvette a kisebb költemények közé, a Nemzetőr-dal után; az ÖK. csonka toronybeli példányába pedig odaírta : »A rodostói temető után beiktatni Rákócziné t« ( IK., 1923. 91. l.)Megjegyzések
Megjegyzések:
Megjelent az Életképekben (szerk. Jókai Mór) 1848. II. félév, 8.,sz.,aug. 20. Másodszor : A szabadság zengő hárfája. A magyar fiatalságnak Arany János, Debrecenben, Telegdi Lajosnál, 1849. Az Ellenőrben lenyomatta Csernátony Lajos, 1870. I. 19. sz., jan. 25. , emlékezet után tollba mondva. A költő számára Ercsey Sándor másolta le az Életképekből, erre a költő ráírta :»Általam kiadatlan összes költeményeim közt« .1853. körül beírta a Régiebb versek tisztázata közé : Ballada. — 1848. A KK.56. és 60. nem közli, az ÖK. 1867. sem. Pedig önéletrajzában sikerültnek tartja, de az Elegyes darabok előszava hozzáteszi: »most sem opportunus« — Később Utasítás összes munkáim netaláni új kiadása esetére feliratú jegyzékében fölvette a kisebb költemények közé, a Nemzetőr-dal után; az ÖK. csonka toronybeli példányába pedig odaírta : »A rodostói temető után beiktatni Rákócziné t« ( IK., 1923. 91. l.) A költemény alapja Horváth Mihály; A magyarok története, III. 383. 1. » .. .a királyRákóczi
nejét
II. Rákóczi Ferenc
Újvár
nál (Érsekújvár) táborozó férjének látogatására bocsátotta. Meglátogatta
őt ugyanazon időben József meghagyásából gróf Wratislaw is, hogy vele a békéről
személyesen értekezzék — neje Bécsből, hol fogva volt,
hozzá bocsáttatott, hogy őt békére bírja, de háborút javaslott...« (L,.
Tolnai Vilmos: Arany Rákóczi-költeményeiről.
It.
1935. 209. 1.).
A hatodik versszakban : »úgy ha jötték Érsekújvár
Greguss
szerint azt jelenti: szökve. Lehr Albert a MNy-ben (
1877. 67.l. Igazítások címen) úgy értelmezi: »Isten hozott, ha nem úgy
küldtek«; »ha magadtól jössz«. A költő ezt a magyarázatot még mesterkéltebbnek
találta, és csodálkozott, hogy ebből »oly vexatus hely kerekedett a commentátorok
kezében«, addig »homályosnak ezt a helyet nem találta senki«. Meg is írta ezt a Nyelvőr szerkesztőjének, de a levelet nem küldte el, csak
Hátrahagyott Iratai közt jelent meg, II.
köt., Apróságok a Nyelvőr számára.
Olaszul: Sirola.
Greguss Ágost