Álom-Való

Bibliográfiai adatok

Álom-Való

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet

Alcím: Kisebb költemények

Dátum: 1951

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0729001117189

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Életképek, 1848. dec. 10.
Szövegforrás III: ÖK
Szövegforrás IV: Váczy János
Szövegforrás V: ÖM
Szövegforrás VI: ÖK 72

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Megjegyzések

Megjegyzések:

Először az Életképekben, 1848. II. 24. sz., dec. 10. — Másodszor ÖK. Az utólagos javítások egy részét közölte Váczy János: Arany Tompa és Vörösmarty műveinek új kiadása. — EPhK. 1886. 668. l. — Váczy János segítségére volt Arany Lászlónak az ÖM. sajtó alá rendezésénél, azért kaphatta tőle emlékül a költemény kéziratát. A költő aggodalmait a szabadságharc őszi szakasza és a decemberi harctéri helyzet érteti meg. Az utolsóelőtti versszak képe a bibliából való, Bírák Könyve, XIV . 5— 8.

Arany

Arany János

e képet Mese, mese, mit találtam kezdetű emlékversében is alkalmazta. A 141. sorban: a kétségbeesés az én reménységem — talán egy olvasmányból ered. Az Erdélyi Hiradó Toldalékjában 1832-ben Szemerjai Szász Károly összefoglalta az 1831. esztendő történetét. Ez a könyv megvolt

Arany

Arany János

nak, Ercsey János sógorától kapta. A lengyel szabadságharcról szóló részben sok megjegyzést tett, sokat aláhúzott; így a 17. lapon ezt: »Két kútfeje van az elszánt bátorságnak. Egyik a felvett cél elérhetésének reménysége, másik a kétségbeesés.« Ez a gondolat ezidőben mélyen hathatott

Arany

Arany János

ra. ( Lukinich Imre : A. J. és az 1831-i lengyel szabadságharc. — It. — 1949. 118. l.)

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

ÁLOM—VALÓ.

n.1

Fekszem kínos ágyon.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fekszem kínos ágyon;

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Minden tagom össze

n.2

Zsibbadoz fektemben, mintegy lekötözve.

n.3

Csak tompán sajog a fájdalom , nem éget ;

n.4

Homlokomon érzek hideg verítéket.

n.5

Minden pehelyszál nyom, mint egy-egy kődarab,

n.6

Akadoz eremben a vér, s el-elmarad ;

n.7

S míg legyez szárnyával borongó pillámon,

n.8

Körmével szorítja keblem et az álom.

n.9

Fekszem álmadozva. Ködös, hideg éjjel

n.10

Nehézkedik rajtam sírhalom terhével;

n.11

Messze fönn a szél zúg, hallom azt félébren,

n.12

Mintha fenteregnék mély folyó medrében.

n.13

Néha úgy is rémlik, hogy talán imetten

n.14

Látom a hömpölygő hullámot felettem ;

n.15

Mint úszó fatörzs

höz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hez

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, a hullámhoz kapok :

n.16

S ölelő karombul eltűnnek a habok.

n.17

Most lelkem fölébred . . . egy álomból másba :

n.18

Fövenyből, iszapból tagjaim kiásva

n.19

Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég

n.20

Verőfényes napja fölemelte székét.

n.21

Illatoz a pázsit, madárének hallik,

n.22

Könnyű lépteim től

még a fű se hajlik

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

a fű meg sem hajlik

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.23

Lepke módon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Lepkemódra

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szállók virágról-virágra :

n.24

Kimagyarázhatlan keblem boldogsága!

n.25

Testem étherré

vált

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

lesz

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. Repülni akarok,

n.26

Lebbenő szárnyaim e két könnyű karok,

n.27

S mint füttyös pacsirta, vígan, örömégve

n.28

Fúrom fel magamat a kékellő égbe ;

n.29

Arcomat a tiszta szellő mosogatja,

n.30

Kitárva előttem a menny boltozatja,

n.31

Én kéjelgve nézem az elhagyott földet,

n.32

A hegyek redőit, a bolyhos erdőket.

n.33

Még egy perc . . . az égen elterül egy árnyék,

n.34

És én mintha vékony ködfelhőbe' járnék.

n.35

A tüzes nap fénye, melege kihalva!

n.36

Őt magát borítja

felleg szürke hamva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖM
ÖK 72

fellegeknek hamva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szürke felleg hamva

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János

n.37

Minden arra mutat, hogy kitörni készül

n.38

A vihar, — szél támad, előköszöntésül;

n.39

Felleg felleget nyom, villám tűzben állok . . .

n.40

Csattan az ég . . . főm zúg . . . eltűnnek az álmok.

n.41

Én megsemmisülve fekszem. Nagysokára,

n.42

Sivárló pusztában, melynek nincs határa,

n.43

Melyen nincs egy

fűszál

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

szál fű

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, vagy egy élő féreg,

n.44

Egyedül,

éjtszaka

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

éjszaka

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

eszméletre térek.

n.45

Soká nyugszom ottan ; jól esik pihennem,

n.46

Eltűnt álmaimat gondolóra vennem :

n.47

Mert csak álom volt az mind, Istennek hála!

n.48

A vihar, a villám , mely engem talála.

n.49

Hallgatok, hallgatok

csendes-andalodva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

édes-andalogva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.50

Hallom, mintha lenn a föld szive dobogna,

n.51

Egy, kettő . . . számlálom valahányat dobban,

n.52

Mindig sűrüebben, mind közelebb s jobban.

n.53

Paripák nyihognak, hadsereg közelget:

n.54

Én kelnék

az útból

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

előle

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, de a föld nem enged ;

n.55

Fehér

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fejér

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

lepedőmnek visszaránt a terhe :

n.56

Átmegy a nép rajtam : én fekszem leverve.

n.57

Mire föltekintek, a

teljes

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Életképek, 1848. dec. 10.

telyes

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hold képe

n.58

Nyájasan mosolyg le, ágyamnak elébe,

n.59

Vánkosom, mint tajték, szép fehéren dagad,

n.60

Hallok női, gyönge, suttogó szavakat.

n.61

Kinyújtom karomat . . . s egy pikkelyes, hideg

n.62

Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg ;

n.63

Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé,

n.64

Küszködöm , kiáltok . . . s fölébredek belé.

n.65

Istenem, Istenem, mily jól esik ennyi

n.66

Gyötrő álom után végre fölserkenni!

n.67

Hosszú az éj, hosszú; messze még a holnap

n.68

A sötétbe néző szegény virrasztónak.

n.69

Összedúlt párnámon kínosan forgódom :

n.70

Nincs erőm alunni, pedig

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Nincs alunni vágyam, holott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Nincs vágyam alunni, pedig

Szövegforrás:
ÖK

volna módom.

n.71

Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad,

n.72

Egy kis óra élénk »pit-pat«-ozást folytat :

n.73

Úgy tetszik,

szú őröl

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

egy szú az

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. . . s mintha félig asszú

n.74

Életfám gyökerén rágódnék az a szú!

n.75

Hánykódik az elmém hullámról hullámra.

n.76

Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra :

n.77

Pillámat beírja mozgó képeivel,

n.78

S képeit a tarka életből szedi fel.

n.79

Ott van a bizalom, ez a dőre álom ;

n.80

Ott ül a kaján hit, egy törött nádszálon;

n.81

Ott van a reménység, s örök rettegéssel

n.82

Futja versenyét a kétségbeeséssel!

n.83

Látom a reménynek vékony szálán tartott

n.84

Villám tündöklésü damokleszi kardot,

n.85

Melynek átkos éle nyugatról s keletrül

n.86

Egy egész országon húzódik keresztül

n.87

S egy egész nemzetnek áldozati nyája,

n.88

Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.

n.89

Elfordulok, és a fölserkenést várom,

n.90

Míg meggyőződöm, hogy e rémkép . . . nem álom!

n.91

Vérpatakot látok, mindenfelé sokat,

n.92

Indúlok keresni fel a forrásokat,

n.93

Keresem, keresem rebegő szememmel,

n.94

És oh! megnyílt honfi szivekben lelem fel.

n.95

Fölkacagok búmban, és dühömben sírok

n.96

Értetek, zsengéül elesett mártírok!

n.97

Szívem fáj. Erősen megtörlöm szememet:

n.98

Ébresztem magam, de nem lehet, nem lehet!

n.99

Oh zsenge mártírok, hazám vérvirága,

n.100

Korán sírba hulló nemes ifjúsága,

n.101

Kikben egy-egy bölcs vész el s megannyi bajnok,

n.102

Kikben a jövendőt

öli ádáz zsarnok

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK 72

öldökli a zsarnok

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ölik ádáz kardok

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM

n.103

Lesz-e, vajon, ennyi áldozatnak bére?

n.104

És derít-e hajnalt a nemzet egére,

n.105

Mely sebeitekből kiözönlik, a vér . . . ?

n.106

Vagy apákat Isten most a fiakban vér ? !

n.107

Lesz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen

n.108

Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

n.109

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

n.110

Könnyel növesszenek egy virágos kertet ;

n.111

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány,

n.112

Emlékezettöket ünneppel újítván,

n.113

Össze-összegyűljön : férfi, nő, . . . s a gyermek

n.114

Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?

n.115

Lesz-e költő, ki az édes anyanyelven

n.116

Rólatok korának csudát énekeljen? . . .

n.117

Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek,

n.118

S idegen nép tombol hamvaitok felett?

n.119

Vagy nem lesz, aki egy könnyet ejtsen rátok :

n.120

Ősi hajlékában ég meg ősz apátok,

n.121

S kis testvéreitek, amint térdepelnek,

n.122

Martalékul jutnak a játszó fegyvernek?

n.123

Mert — jaj, amit látok! — széles e hazában

n.124

Dúl

fajirtó

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

az irtó

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

fegyver, széltiben, hosszában ;

n.125

Minden bűn az élet, a szívnek verése :

n.126

Százszoros

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

S százszoros

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

halál egy élet büntetése!

n.127

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

n.128

mezetlen

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

meztelen

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

inség, a jaj kiáltások,

n.129

vadonba

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

mezőkön

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

elszórt temetetlen testek,

n.130

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek !

n.131

Ott a hitszegő hit, ott a dölyfös ármány

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Ott a megszegett hit, ott a gőgös ármány

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.132

Ámítnak, hazudnak, házrúl-házra járván ;

n.133

Ott a bűn, ki rég eldobta az álarcot

n.134

S az igazság ellen nyíltan visel harcot.

n.135

Ott nem szent a tűzhely, sérthető a vendég,

n.136

Ott a férfi öl nőt, és az erős gyengét . . .

n.137

Ah, szemem elképzik, és lelkem legörnyed :

n.138

Nem bírja meg a szem, a lélek, e szörnyet.

n.139

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi

n.140

Gyötrelmes valóból szebb

álomra

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

életre

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

kelni!

n.141

De midőn a remény oly igen tünékeny,

n.142

A kétségbeesés az én reménységem :

n.143

E kettészakított oroszlán kebele

n.144

Szebb remények édes mezivel van tele.

n.145

Ama szent haragban, mely soha nem számít,

n.146

Midőn szórja méltó dühének villámit,

n.147

Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet,

n.148

Hogy ellenid sirja a te sirod nem lesz.

n.149

Én hiszem, távol még az idő tenéked

n.150

Áldozni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Készítni

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Szigetvárt s új Thermopylaeket;

n.151

Én hiszek, — gyalázat volna kételkednem —

n.152

Kelő nagyságodban és dicsőségedben.

n.153

Koszorúkat ide, veszteglő cserágat!

n.154

Hősök nemzedéke emelkedik ott :

n.155

Hol ily tűz az ifjú,

s hol

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

és

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ily ifjú a vén,

n.156

Nem lehet a nemzet,

nem, élve-halott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

nem lehet halott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

(1848.)

Verzió: II : Életképek, 1848. dec. 10.

ÁLOM—VALÓ.

n.1

Fekszem kínos ágyon.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fekszem kínos ágyon;

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Minden tagom össze

n.2

Zsibbadoz fektemben, mintegy lekötözve.

n.3

Csak tompán sajog a fájdalom , nem éget ;

n.4

Homlokomon érzek hideg verítéket.

n.5

Minden pehelyszál nyom, mint egy-egy kődarab,

n.6

Akadoz eremben a vér, s el-elmarad ;

n.7

S míg legyez szárnyával borongó pillámon,

n.8

Körmével szorítja keblem et az álom.

n.9

Fekszem álmadozva. Ködös, hideg éjjel

n.10

Nehézkedik rajtam sírhalom terhével;

n.11

Messze fönn a szél zúg, hallom azt félébren,

n.12

Mintha fenteregnék mély folyó medrében.

n.13

Néha úgy is rémlik, hogy talán imetten

n.14

Látom a hömpölygő hullámot felettem ;

n.15

Mint úszó fatörzs

höz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hez

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, a hullámhoz kapok :

n.16

S ölelő karombul eltűnnek a habok.

n.17

Most lelkem fölébred . . . egy álomból másba :

n.18

Fövenyből, iszapból tagjaim kiásva

n.19

Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég

n.20

Verőfényes napja fölemelte székét.

n.21

Illatoz a pázsit, madárének hallik,

n.22

Könnyű lépteim től

még a fű se hajlik

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

a fű meg sem hajlik

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.23

Lepke módon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Lepkemódra

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szállók virágról-virágra :

n.24

Kimagyarázhatlan keblem boldogsága!

n.25

Testem étherré

vált

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

lesz

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. Repülni akarok,

n.26

Lebbenő szárnyaim e két könnyű karok,

n.27

S mint füttyös pacsirta, vígan, örömégve

n.28

Fúrom fel magamat a kékellő égbe ;

n.29

Arcomat a tiszta szellő mosogatja,

n.30

Kitárva előttem a menny boltozatja,

n.31

Én kéjelgve nézem az elhagyott földet,

n.32

A hegyek redőit, a bolyhos erdőket.

n.33

Még egy perc . . . az égen elterül egy árnyék,

n.34

És én mintha vékony ködfelhőbe' járnék.

n.35

A tüzes nap fénye, melege kihalva!

n.36

Őt magát borítja

felleg szürke hamva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖM
ÖK 72

fellegeknek hamva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szürke felleg hamva

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János

n.37

Minden arra mutat, hogy kitörni készül

n.38

A vihar, — szél támad, előköszöntésül;

n.39

Felleg felleget nyom, villám tűzben állok . . .

n.40

Csattan az ég . . . főm zúg . . . eltűnnek az álmok.

n.41

Én megsemmisülve fekszem. Nagysokára,

n.42

Sivárló pusztában, melynek nincs határa,

n.43

Melyen nincs egy

fűszál

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

szál fű

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, vagy egy élő féreg,

n.44

Egyedül,

éjtszaka

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

éjszaka

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

eszméletre térek.

n.45

Soká nyugszom ottan ; jól esik pihennem,

n.46

Eltűnt álmaimat gondolóra vennem :

n.47

Mert csak álom volt az mind, Istennek hála!

n.48

A vihar, a villám , mely engem talála.

n.49

Hallgatok, hallgatok

csendes-andalodva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

édes-andalogva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.50

Hallom, mintha lenn a föld szive dobogna,

n.51

Egy, kettő . . . számlálom valahányat dobban,

n.52

Mindig sűrüebben, mind közelebb s jobban.

n.53

Paripák nyihognak, hadsereg közelget:

n.54

Én kelnék

az útból

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

előle

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, de a föld nem enged ;

n.55

Fehér

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fejér

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

lepedőmnek visszaránt a terhe :

n.56

Átmegy a nép rajtam : én fekszem leverve.

n.57

Mire föltekintek, a

teljes

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Életképek, 1848. dec. 10.

telyes

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hold képe

n.58

Nyájasan mosolyg le, ágyamnak elébe,

n.59

Vánkosom, mint tajték, szép fehéren dagad,

n.60

Hallok női, gyönge, suttogó szavakat.

n.61

Kinyújtom karomat . . . s egy pikkelyes, hideg

n.62

Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg ;

n.63

Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé,

n.64

Küszködöm , kiáltok . . . s fölébredek belé.

n.65

Istenem, Istenem, mily jól esik ennyi

n.66

Gyötrő álom után végre fölserkenni!

n.67

Hosszú az éj, hosszú; messze még a holnap

n.68

A sötétbe néző szegény virrasztónak.

n.69

Összedúlt párnámon kínosan forgódom :

n.70

Nincs erőm alunni, pedig

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Nincs alunni vágyam, holott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Nincs vágyam alunni, pedig

Szövegforrás:
ÖK

volna módom.

n.71

Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad,

n.72

Egy kis óra élénk »pit-pat«-ozást folytat :

n.73

Úgy tetszik,

szú őröl

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

egy szú az

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. . . s mintha félig asszú

n.74

Életfám gyökerén rágódnék az a szú!

n.75

Hánykódik az elmém hullámról hullámra.

n.76

Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra :

n.77

Pillámat beírja mozgó képeivel,

n.78

S képeit a tarka életből szedi fel.

n.79

Ott van a bizalom, ez a dőre álom ;

n.80

Ott ül a kaján hit, egy törött nádszálon;

n.81

Ott van a reménység, s örök rettegéssel

n.82

Futja versenyét a kétségbeeséssel!

n.83

Látom a reménynek vékony szálán tartott

n.84

Villám tündöklésü damokleszi kardot,

n.85

Melynek átkos éle nyugatról s keletrül

n.86

Egy egész országon húzódik keresztül

n.87

S egy egész nemzetnek áldozati nyája,

n.88

Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.

n.89

Elfordulok, és a fölserkenést várom,

n.90

Míg meggyőződöm, hogy e rémkép . . . nem álom!

n.91

Vérpatakot látok, mindenfelé sokat,

n.92

Indúlok keresni fel a forrásokat,

n.93

Keresem, keresem rebegő szememmel,

n.94

És oh! megnyílt honfi szivekben lelem fel.

n.95

Fölkacagok búmban, és dühömben sírok

n.96

Értetek, zsengéül elesett mártírok!

n.97

Szívem fáj. Erősen megtörlöm szememet:

n.98

Ébresztem magam, de nem lehet, nem lehet!

n.99

Oh zsenge mártírok, hazám vérvirága,

n.100

Korán sírba hulló nemes ifjúsága,

n.101

Kikben egy-egy bölcs vész el s megannyi bajnok,

n.102

Kikben a jövendőt

öli ádáz zsarnok

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK 72

öldökli a zsarnok

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ölik ádáz kardok

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM

n.103

Lesz-e, vajon, ennyi áldozatnak bére?

n.104

És derít-e hajnalt a nemzet egére,

n.105

Mely sebeitekből kiözönlik, a vér . . . ?

n.106

Vagy apákat Isten most a fiakban vér ? !

n.107

Lesz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen

n.108

Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

n.109

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

n.110

Könnyel növesszenek egy virágos kertet ;

n.111

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány,

n.112

Emlékezettöket ünneppel újítván,

n.113

Össze-összegyűljön : férfi, nő, . . . s a gyermek

n.114

Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?

n.115

Lesz-e költő, ki az édes anyanyelven

n.116

Rólatok korának csudát énekeljen? . . .

n.117

Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek,

n.118

S idegen nép tombol hamvaitok felett?

n.119

Vagy nem lesz, aki egy könnyet ejtsen rátok :

n.120

Ősi hajlékában ég meg ősz apátok,

n.121

S kis testvéreitek, amint térdepelnek,

n.122

Martalékul jutnak a játszó fegyvernek?

n.123

Mert — jaj, amit látok! — széles e hazában

n.124

Dúl

fajirtó

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

az irtó

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

fegyver, széltiben, hosszában ;

n.125

Minden bűn az élet, a szívnek verése :

n.126

Százszoros

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

S százszoros

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

halál egy élet büntetése!

n.127

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

n.128

mezetlen

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

meztelen

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

inség, a jaj kiáltások,

n.129

vadonba

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

mezőkön

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

elszórt temetetlen testek,

n.130

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek !

n.131

Ott a hitszegő hit, ott a dölyfös ármány

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Ott a megszegett hit, ott a gőgös ármány

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.132

Ámítnak, hazudnak, házrúl-házra járván ;

n.133

Ott a bűn, ki rég eldobta az álarcot

n.134

S az igazság ellen nyíltan visel harcot.

n.135

Ott nem szent a tűzhely, sérthető a vendég,

n.136

Ott a férfi öl nőt, és az erős gyengét . . .

n.137

Ah, szemem elképzik, és lelkem legörnyed :

n.138

Nem bírja meg a szem, a lélek, e szörnyet.

n.139

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi

n.140

Gyötrelmes valóból szebb

álomra

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

életre

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

kelni!

n.141

De midőn a remény oly igen tünékeny,

n.142

A kétségbeesés az én reménységem :

n.143

E kettészakított oroszlán kebele

n.144

Szebb remények édes mezivel van tele.

n.145

Ama szent haragban, mely soha nem számít,

n.146

Midőn szórja méltó dühének villámit,

n.147

Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet,

n.148

Hogy ellenid sirja a te sirod nem lesz.

n.149

Én hiszem, távol még az idő tenéked

n.150

Áldozni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Készítni

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Szigetvárt s új Thermopylaeket;

n.151

Én hiszek, — gyalázat volna kételkednem —

n.152

Kelő nagyságodban és dicsőségedben.

n.153

Koszorúkat ide, veszteglő cserágat!

n.154

Hősök nemzedéke emelkedik ott :

n.155

Hol ily tűz az ifjú,

s hol

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

és

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ily ifjú a vén,

n.156

Nem lehet a nemzet,

nem, élve-halott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

nem lehet halott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

(1848.)

Verzió: III : ÖK

ÁLOM—VALÓ.

n.1

Fekszem kínos ágyon.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fekszem kínos ágyon;

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Minden tagom össze

n.2

Zsibbadoz fektemben, mintegy lekötözve.

n.3

Csak tompán sajog a fájdalom , nem éget ;

n.4

Homlokomon érzek hideg verítéket.

n.5

Minden pehelyszál nyom, mint egy-egy kődarab,

n.6

Akadoz eremben a vér, s el-elmarad ;

n.7

S míg legyez szárnyával borongó pillámon,

n.8

Körmével szorítja keblem et az álom.

n.9

Fekszem álmadozva. Ködös, hideg éjjel

n.10

Nehézkedik rajtam sírhalom terhével;

n.11

Messze fönn a szél zúg, hallom azt félébren,

n.12

Mintha fenteregnék mély folyó medrében.

n.13

Néha úgy is rémlik, hogy talán imetten

n.14

Látom a hömpölygő hullámot felettem ;

n.15

Mint úszó fatörzs

höz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hez

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, a hullámhoz kapok :

n.16

S ölelő karombul eltűnnek a habok.

n.17

Most lelkem fölébred . . . egy álomból másba :

n.18

Fövenyből, iszapból tagjaim kiásva

n.19

Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég

n.20

Verőfényes napja fölemelte székét.

n.21

Illatoz a pázsit, madárének hallik,

n.22

Könnyű lépteim től

még a fű se hajlik

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

a fű meg sem hajlik

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.23

Lepke módon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Lepkemódra

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szállók virágról-virágra :

n.24

Kimagyarázhatlan keblem boldogsága!

n.25

Testem étherré

vált

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

lesz

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. Repülni akarok,

n.26

Lebbenő szárnyaim e két könnyű karok,

n.27

S mint füttyös pacsirta, vígan, örömégve

n.28

Fúrom fel magamat a kékellő égbe ;

n.29

Arcomat a tiszta szellő mosogatja,

n.30

Kitárva előttem a menny boltozatja,

n.31

Én kéjelgve nézem az elhagyott földet,

n.32

A hegyek redőit, a bolyhos erdőket.

n.33

Még egy perc . . . az égen elterül egy árnyék,

n.34

És én mintha vékony ködfelhőbe' járnék.

n.35

A tüzes nap fénye, melege kihalva!

n.36

Őt magát borítja

felleg szürke hamva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖM
ÖK 72

fellegeknek hamva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szürke felleg hamva

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János

n.37

Minden arra mutat, hogy kitörni készül

n.38

A vihar, — szél támad, előköszöntésül;

n.39

Felleg felleget nyom, villám tűzben állok . . .

n.40

Csattan az ég . . . főm zúg . . . eltűnnek az álmok.

n.41

Én megsemmisülve fekszem. Nagysokára,

n.42

Sivárló pusztában, melynek nincs határa,

n.43

Melyen nincs egy

fűszál

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

szál fű

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, vagy egy élő féreg,

n.44

Egyedül,

éjtszaka

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

éjszaka

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

eszméletre térek.

n.45

Soká nyugszom ottan ; jól esik pihennem,

n.46

Eltűnt álmaimat gondolóra vennem :

n.47

Mert csak álom volt az mind, Istennek hála!

n.48

A vihar, a villám , mely engem talála.

n.49

Hallgatok, hallgatok

csendes-andalodva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

édes-andalogva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.50

Hallom, mintha lenn a föld szive dobogna,

n.51

Egy, kettő . . . számlálom valahányat dobban,

n.52

Mindig sűrüebben, mind közelebb s jobban.

n.53

Paripák nyihognak, hadsereg közelget:

n.54

Én kelnék

az útból

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

előle

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, de a föld nem enged ;

n.55

Fehér

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fejér

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

lepedőmnek visszaránt a terhe :

n.56

Átmegy a nép rajtam : én fekszem leverve.

n.57

Mire föltekintek, a

teljes

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Életképek, 1848. dec. 10.

telyes

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hold képe

n.58

Nyájasan mosolyg le, ágyamnak elébe,

n.59

Vánkosom, mint tajték, szép fehéren dagad,

n.60

Hallok női, gyönge, suttogó szavakat.

n.61

Kinyújtom karomat . . . s egy pikkelyes, hideg

n.62

Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg ;

n.63

Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé,

n.64

Küszködöm , kiáltok . . . s fölébredek belé.

n.65

Istenem, Istenem, mily jól esik ennyi

n.66

Gyötrő álom után végre fölserkenni!

n.67

Hosszú az éj, hosszú; messze még a holnap

n.68

A sötétbe néző szegény virrasztónak.

n.69

Összedúlt párnámon kínosan forgódom :

n.70

Nincs erőm alunni, pedig

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Nincs alunni vágyam, holott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Nincs vágyam alunni, pedig

Szövegforrás:
ÖK

volna módom.

n.71

Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad,

n.72

Egy kis óra élénk »pit-pat«-ozást folytat :

n.73

Úgy tetszik,

szú őröl

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

egy szú az

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. . . s mintha félig asszú

n.74

Életfám gyökerén rágódnék az a szú!

n.75

Hánykódik az elmém hullámról hullámra.

n.76

Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra :

n.77

Pillámat beírja mozgó képeivel,

n.78

S képeit a tarka életből szedi fel.

n.79

Ott van a bizalom, ez a dőre álom ;

n.80

Ott ül a kaján hit, egy törött nádszálon;

n.81

Ott van a reménység, s örök rettegéssel

n.82

Futja versenyét a kétségbeeséssel!

n.83

Látom a reménynek vékony szálán tartott

n.84

Villám tündöklésü damokleszi kardot,

n.85

Melynek átkos éle nyugatról s keletrül

n.86

Egy egész országon húzódik keresztül

n.87

S egy egész nemzetnek áldozati nyája,

n.88

Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.

n.89

Elfordulok, és a fölserkenést várom,

n.90

Míg meggyőződöm, hogy e rémkép . . . nem álom!

n.91

Vérpatakot látok, mindenfelé sokat,

n.92

Indúlok keresni fel a forrásokat,

n.93

Keresem, keresem rebegő szememmel,

n.94

És oh! megnyílt honfi szivekben lelem fel.

n.95

Fölkacagok búmban, és dühömben sírok

n.96

Értetek, zsengéül elesett mártírok!

n.97

Szívem fáj. Erősen megtörlöm szememet:

n.98

Ébresztem magam, de nem lehet, nem lehet!

n.99

Oh zsenge mártírok, hazám vérvirága,

n.100

Korán sírba hulló nemes ifjúsága,

n.101

Kikben egy-egy bölcs vész el s megannyi bajnok,

n.102

Kikben a jövendőt

öli ádáz zsarnok

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK 72

öldökli a zsarnok

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ölik ádáz kardok

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM

n.103

Lesz-e, vajon, ennyi áldozatnak bére?

n.104

És derít-e hajnalt a nemzet egére,

n.105

Mely sebeitekből kiözönlik, a vér . . . ?

n.106

Vagy apákat Isten most a fiakban vér ? !

n.107

Lesz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen

n.108

Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

n.109

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

n.110

Könnyel növesszenek egy virágos kertet ;

n.111

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány,

n.112

Emlékezettöket ünneppel újítván,

n.113

Össze-összegyűljön : férfi, nő, . . . s a gyermek

n.114

Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?

n.115

Lesz-e költő, ki az édes anyanyelven

n.116

Rólatok korának csudát énekeljen? . . .

n.117

Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek,

n.118

S idegen nép tombol hamvaitok felett?

n.119

Vagy nem lesz, aki egy könnyet ejtsen rátok :

n.120

Ősi hajlékában ég meg ősz apátok,

n.121

S kis testvéreitek, amint térdepelnek,

n.122

Martalékul jutnak a játszó fegyvernek?

n.123

Mert — jaj, amit látok! — széles e hazában

n.124

Dúl

fajirtó

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

az irtó

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

fegyver, széltiben, hosszában ;

n.125

Minden bűn az élet, a szívnek verése :

n.126

Százszoros

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

S százszoros

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

halál egy élet büntetése!

n.127

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

n.128

mezetlen

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

meztelen

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

inség, a jaj kiáltások,

n.129

vadonba

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

mezőkön

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

elszórt temetetlen testek,

n.130

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek !

n.131

Ott a hitszegő hit, ott a dölyfös ármány

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Ott a megszegett hit, ott a gőgös ármány

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.132

Ámítnak, hazudnak, házrúl-házra járván ;

n.133

Ott a bűn, ki rég eldobta az álarcot

n.134

S az igazság ellen nyíltan visel harcot.

n.135

Ott nem szent a tűzhely, sérthető a vendég,

n.136

Ott a férfi öl nőt, és az erős gyengét . . .

n.137

Ah, szemem elképzik, és lelkem legörnyed :

n.138

Nem bírja meg a szem, a lélek, e szörnyet.

n.139

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi

n.140

Gyötrelmes valóból szebb

álomra

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

életre

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

kelni!

n.141

De midőn a remény oly igen tünékeny,

n.142

A kétségbeesés az én reménységem :

n.143

E kettészakított oroszlán kebele

n.144

Szebb remények édes mezivel van tele.

n.145

Ama szent haragban, mely soha nem számít,

n.146

Midőn szórja méltó dühének villámit,

n.147

Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet,

n.148

Hogy ellenid sirja a te sirod nem lesz.

n.149

Én hiszem, távol még az idő tenéked

n.150

Áldozni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Készítni

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Szigetvárt s új Thermopylaeket;

n.151

Én hiszek, — gyalázat volna kételkednem —

n.152

Kelő nagyságodban és dicsőségedben.

n.153

Koszorúkat ide, veszteglő cserágat!

n.154

Hősök nemzedéke emelkedik ott :

n.155

Hol ily tűz az ifjú,

s hol

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

és

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ily ifjú a vén,

n.156

Nem lehet a nemzet,

nem, élve-halott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

nem lehet halott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

(1848.)

Verzió: IV : Váczy János

ÁLOM—VALÓ.

n.1

Fekszem kínos ágyon.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fekszem kínos ágyon;

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Minden tagom össze

n.2

Zsibbadoz fektemben, mintegy lekötözve.

n.3

Csak tompán sajog a fájdalom , nem éget ;

n.4

Homlokomon érzek hideg verítéket.

n.5

Minden pehelyszál nyom, mint egy-egy kődarab,

n.6

Akadoz eremben a vér, s el-elmarad ;

n.7

S míg legyez szárnyával borongó pillámon,

n.8

Körmével szorítja keblem et az álom.

n.9

Fekszem álmadozva. Ködös, hideg éjjel

n.10

Nehézkedik rajtam sírhalom terhével;

n.11

Messze fönn a szél zúg, hallom azt félébren,

n.12

Mintha fenteregnék mély folyó medrében.

n.13

Néha úgy is rémlik, hogy talán imetten

n.14

Látom a hömpölygő hullámot felettem ;

n.15

Mint úszó fatörzs

höz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hez

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, a hullámhoz kapok :

n.16

S ölelő karombul eltűnnek a habok.

n.17

Most lelkem fölébred . . . egy álomból másba :

n.18

Fövenyből, iszapból tagjaim kiásva

n.19

Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég

n.20

Verőfényes napja fölemelte székét.

n.21

Illatoz a pázsit, madárének hallik,

n.22

Könnyű lépteim től

még a fű se hajlik

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

a fű meg sem hajlik

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.23

Lepke módon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Lepkemódra

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szállók virágról-virágra :

n.24

Kimagyarázhatlan keblem boldogsága!

n.25

Testem étherré

vált

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

lesz

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. Repülni akarok,

n.26

Lebbenő szárnyaim e két könnyű karok,

n.27

S mint füttyös pacsirta, vígan, örömégve

n.28

Fúrom fel magamat a kékellő égbe ;

n.29

Arcomat a tiszta szellő mosogatja,

n.30

Kitárva előttem a menny boltozatja,

n.31

Én kéjelgve nézem az elhagyott földet,

n.32

A hegyek redőit, a bolyhos erdőket.

n.33

Még egy perc . . . az égen elterül egy árnyék,

n.34

És én mintha vékony ködfelhőbe' járnék.

n.35

A tüzes nap fénye, melege kihalva!

n.36

Őt magát borítja

felleg szürke hamva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖM
ÖK 72

fellegeknek hamva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szürke felleg hamva

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János

n.37

Minden arra mutat, hogy kitörni készül

n.38

A vihar, — szél támad, előköszöntésül;

n.39

Felleg felleget nyom, villám tűzben állok . . .

n.40

Csattan az ég . . . főm zúg . . . eltűnnek az álmok.

n.41

Én megsemmisülve fekszem. Nagysokára,

n.42

Sivárló pusztában, melynek nincs határa,

n.43

Melyen nincs egy

fűszál

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

szál fű

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, vagy egy élő féreg,

n.44

Egyedül,

éjtszaka

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

éjszaka

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

eszméletre térek.

n.45

Soká nyugszom ottan ; jól esik pihennem,

n.46

Eltűnt álmaimat gondolóra vennem :

n.47

Mert csak álom volt az mind, Istennek hála!

n.48

A vihar, a villám , mely engem talála.

n.49

Hallgatok, hallgatok

csendes-andalodva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

édes-andalogva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.50

Hallom, mintha lenn a föld szive dobogna,

n.51

Egy, kettő . . . számlálom valahányat dobban,

n.52

Mindig sűrüebben, mind közelebb s jobban.

n.53

Paripák nyihognak, hadsereg közelget:

n.54

Én kelnék

az útból

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

előle

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, de a föld nem enged ;

n.55

Fehér

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fejér

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

lepedőmnek visszaránt a terhe :

n.56

Átmegy a nép rajtam : én fekszem leverve.

n.57

Mire föltekintek, a

teljes

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Életképek, 1848. dec. 10.

telyes

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hold képe

n.58

Nyájasan mosolyg le, ágyamnak elébe,

n.59

Vánkosom, mint tajték, szép fehéren dagad,

n.60

Hallok női, gyönge, suttogó szavakat.

n.61

Kinyújtom karomat . . . s egy pikkelyes, hideg

n.62

Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg ;

n.63

Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé,

n.64

Küszködöm , kiáltok . . . s fölébredek belé.

n.65

Istenem, Istenem, mily jól esik ennyi

n.66

Gyötrő álom után végre fölserkenni!

n.67

Hosszú az éj, hosszú; messze még a holnap

n.68

A sötétbe néző szegény virrasztónak.

n.69

Összedúlt párnámon kínosan forgódom :

n.70

Nincs erőm alunni, pedig

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Nincs alunni vágyam, holott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Nincs vágyam alunni, pedig

Szövegforrás:
ÖK

volna módom.

n.71

Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad,

n.72

Egy kis óra élénk »pit-pat«-ozást folytat :

n.73

Úgy tetszik,

szú őröl

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

egy szú az

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. . . s mintha félig asszú

n.74

Életfám gyökerén rágódnék az a szú!

n.75

Hánykódik az elmém hullámról hullámra.

n.76

Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra :

n.77

Pillámat beírja mozgó képeivel,

n.78

S képeit a tarka életből szedi fel.

n.79

Ott van a bizalom, ez a dőre álom ;

n.80

Ott ül a kaján hit, egy törött nádszálon;

n.81

Ott van a reménység, s örök rettegéssel

n.82

Futja versenyét a kétségbeeséssel!

n.83

Látom a reménynek vékony szálán tartott

n.84

Villám tündöklésü damokleszi kardot,

n.85

Melynek átkos éle nyugatról s keletrül

n.86

Egy egész országon húzódik keresztül

n.87

S egy egész nemzetnek áldozati nyája,

n.88

Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.

n.89

Elfordulok, és a fölserkenést várom,

n.90

Míg meggyőződöm, hogy e rémkép . . . nem álom!

n.91

Vérpatakot látok, mindenfelé sokat,

n.92

Indúlok keresni fel a forrásokat,

n.93

Keresem, keresem rebegő szememmel,

n.94

És oh! megnyílt honfi szivekben lelem fel.

n.95

Fölkacagok búmban, és dühömben sírok

n.96

Értetek, zsengéül elesett mártírok!

n.97

Szívem fáj. Erősen megtörlöm szememet:

n.98

Ébresztem magam, de nem lehet, nem lehet!

n.99

Oh zsenge mártírok, hazám vérvirága,

n.100

Korán sírba hulló nemes ifjúsága,

n.101

Kikben egy-egy bölcs vész el s megannyi bajnok,

n.102

Kikben a jövendőt

öli ádáz zsarnok

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK 72

öldökli a zsarnok

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ölik ádáz kardok

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM

n.103

Lesz-e, vajon, ennyi áldozatnak bére?

n.104

És derít-e hajnalt a nemzet egére,

n.105

Mely sebeitekből kiözönlik, a vér . . . ?

n.106

Vagy apákat Isten most a fiakban vér ? !

n.107

Lesz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen

n.108

Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

n.109

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

n.110

Könnyel növesszenek egy virágos kertet ;

n.111

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány,

n.112

Emlékezettöket ünneppel újítván,

n.113

Össze-összegyűljön : férfi, nő, . . . s a gyermek

n.114

Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?

n.115

Lesz-e költő, ki az édes anyanyelven

n.116

Rólatok korának csudát énekeljen? . . .

n.117

Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek,

n.118

S idegen nép tombol hamvaitok felett?

n.119

Vagy nem lesz, aki egy könnyet ejtsen rátok :

n.120

Ősi hajlékában ég meg ősz apátok,

n.121

S kis testvéreitek, amint térdepelnek,

n.122

Martalékul jutnak a játszó fegyvernek?

n.123

Mert — jaj, amit látok! — széles e hazában

n.124

Dúl

fajirtó

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

az irtó

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

fegyver, széltiben, hosszában ;

n.125

Minden bűn az élet, a szívnek verése :

n.126

Százszoros

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

S százszoros

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

halál egy élet büntetése!

n.127

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

n.128

mezetlen

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

meztelen

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

inség, a jaj kiáltások,

n.129

vadonba

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

mezőkön

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

elszórt temetetlen testek,

n.130

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek !

n.131

Ott a hitszegő hit, ott a dölyfös ármány

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Ott a megszegett hit, ott a gőgös ármány

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.132

Ámítnak, hazudnak, házrúl-házra járván ;

n.133

Ott a bűn, ki rég eldobta az álarcot

n.134

S az igazság ellen nyíltan visel harcot.

n.135

Ott nem szent a tűzhely, sérthető a vendég,

n.136

Ott a férfi öl nőt, és az erős gyengét . . .

n.137

Ah, szemem elképzik, és lelkem legörnyed :

n.138

Nem bírja meg a szem, a lélek, e szörnyet.

n.139

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi

n.140

Gyötrelmes valóból szebb

álomra

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

életre

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

kelni!

n.141

De midőn a remény oly igen tünékeny,

n.142

A kétségbeesés az én reménységem :

n.143

E kettészakított oroszlán kebele

n.144

Szebb remények édes mezivel van tele.

n.145

Ama szent haragban, mely soha nem számít,

n.146

Midőn szórja méltó dühének villámit,

n.147

Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet,

n.148

Hogy ellenid sirja a te sirod nem lesz.

n.149

Én hiszem, távol még az idő tenéked

n.150

Áldozni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Készítni

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Szigetvárt s új Thermopylaeket;

n.151

Én hiszek, — gyalázat volna kételkednem —

n.152

Kelő nagyságodban és dicsőségedben.

n.153

Koszorúkat ide, veszteglő cserágat!

n.154

Hősök nemzedéke emelkedik ott :

n.155

Hol ily tűz az ifjú,

s hol

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

és

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ily ifjú a vén,

n.156

Nem lehet a nemzet,

nem, élve-halott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

nem lehet halott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

(1848.)

Verzió: V : ÖM

ÁLOM—VALÓ.

n.1

Fekszem kínos ágyon.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fekszem kínos ágyon;

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Minden tagom össze

n.2

Zsibbadoz fektemben, mintegy lekötözve.

n.3

Csak tompán sajog a fájdalom , nem éget ;

n.4

Homlokomon érzek hideg verítéket.

n.5

Minden pehelyszál nyom, mint egy-egy kődarab,

n.6

Akadoz eremben a vér, s el-elmarad ;

n.7

S míg legyez szárnyával borongó pillámon,

n.8

Körmével szorítja keblem et az álom.

n.9

Fekszem álmadozva. Ködös, hideg éjjel

n.10

Nehézkedik rajtam sírhalom terhével;

n.11

Messze fönn a szél zúg, hallom azt félébren,

n.12

Mintha fenteregnék mély folyó medrében.

n.13

Néha úgy is rémlik, hogy talán imetten

n.14

Látom a hömpölygő hullámot felettem ;

n.15

Mint úszó fatörzs

höz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hez

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, a hullámhoz kapok :

n.16

S ölelő karombul eltűnnek a habok.

n.17

Most lelkem fölébred . . . egy álomból másba :

n.18

Fövenyből, iszapból tagjaim kiásva

n.19

Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég

n.20

Verőfényes napja fölemelte székét.

n.21

Illatoz a pázsit, madárének hallik,

n.22

Könnyű lépteim től

még a fű se hajlik

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

a fű meg sem hajlik

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.23

Lepke módon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Lepkemódra

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szállók virágról-virágra :

n.24

Kimagyarázhatlan keblem boldogsága!

n.25

Testem étherré

vált

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

lesz

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. Repülni akarok,

n.26

Lebbenő szárnyaim e két könnyű karok,

n.27

S mint füttyös pacsirta, vígan, örömégve

n.28

Fúrom fel magamat a kékellő égbe ;

n.29

Arcomat a tiszta szellő mosogatja,

n.30

Kitárva előttem a menny boltozatja,

n.31

Én kéjelgve nézem az elhagyott földet,

n.32

A hegyek redőit, a bolyhos erdőket.

n.33

Még egy perc . . . az égen elterül egy árnyék,

n.34

És én mintha vékony ködfelhőbe' járnék.

n.35

A tüzes nap fénye, melege kihalva!

n.36

Őt magát borítja

felleg szürke hamva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖM
ÖK 72

fellegeknek hamva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szürke felleg hamva

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János

n.37

Minden arra mutat, hogy kitörni készül

n.38

A vihar, — szél támad, előköszöntésül;

n.39

Felleg felleget nyom, villám tűzben állok . . .

n.40

Csattan az ég . . . főm zúg . . . eltűnnek az álmok.

n.41

Én megsemmisülve fekszem. Nagysokára,

n.42

Sivárló pusztában, melynek nincs határa,

n.43

Melyen nincs egy

fűszál

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

szál fű

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, vagy egy élő féreg,

n.44

Egyedül,

éjtszaka

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

éjszaka

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

eszméletre térek.

n.45

Soká nyugszom ottan ; jól esik pihennem,

n.46

Eltűnt álmaimat gondolóra vennem :

n.47

Mert csak álom volt az mind, Istennek hála!

n.48

A vihar, a villám , mely engem talála.

n.49

Hallgatok, hallgatok

csendes-andalodva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

édes-andalogva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.50

Hallom, mintha lenn a föld szive dobogna,

n.51

Egy, kettő . . . számlálom valahányat dobban,

n.52

Mindig sűrüebben, mind közelebb s jobban.

n.53

Paripák nyihognak, hadsereg közelget:

n.54

Én kelnék

az útból

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

előle

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, de a föld nem enged ;

n.55

Fehér

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fejér

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

lepedőmnek visszaránt a terhe :

n.56

Átmegy a nép rajtam : én fekszem leverve.

n.57

Mire föltekintek, a

teljes

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Életképek, 1848. dec. 10.

telyes

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hold képe

n.58

Nyájasan mosolyg le, ágyamnak elébe,

n.59

Vánkosom, mint tajték, szép fehéren dagad,

n.60

Hallok női, gyönge, suttogó szavakat.

n.61

Kinyújtom karomat . . . s egy pikkelyes, hideg

n.62

Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg ;

n.63

Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé,

n.64

Küszködöm , kiáltok . . . s fölébredek belé.

n.65

Istenem, Istenem, mily jól esik ennyi

n.66

Gyötrő álom után végre fölserkenni!

n.67

Hosszú az éj, hosszú; messze még a holnap

n.68

A sötétbe néző szegény virrasztónak.

n.69

Összedúlt párnámon kínosan forgódom :

n.70

Nincs erőm alunni, pedig

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Nincs alunni vágyam, holott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Nincs vágyam alunni, pedig

Szövegforrás:
ÖK

volna módom.

n.71

Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad,

n.72

Egy kis óra élénk »pit-pat«-ozást folytat :

n.73

Úgy tetszik,

szú őröl

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

egy szú az

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. . . s mintha félig asszú

n.74

Életfám gyökerén rágódnék az a szú!

n.75

Hánykódik az elmém hullámról hullámra.

n.76

Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra :

n.77

Pillámat beírja mozgó képeivel,

n.78

S képeit a tarka életből szedi fel.

n.79

Ott van a bizalom, ez a dőre álom ;

n.80

Ott ül a kaján hit, egy törött nádszálon;

n.81

Ott van a reménység, s örök rettegéssel

n.82

Futja versenyét a kétségbeeséssel!

n.83

Látom a reménynek vékony szálán tartott

n.84

Villám tündöklésü damokleszi kardot,

n.85

Melynek átkos éle nyugatról s keletrül

n.86

Egy egész országon húzódik keresztül

n.87

S egy egész nemzetnek áldozati nyája,

n.88

Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.

n.89

Elfordulok, és a fölserkenést várom,

n.90

Míg meggyőződöm, hogy e rémkép . . . nem álom!

n.91

Vérpatakot látok, mindenfelé sokat,

n.92

Indúlok keresni fel a forrásokat,

n.93

Keresem, keresem rebegő szememmel,

n.94

És oh! megnyílt honfi szivekben lelem fel.

n.95

Fölkacagok búmban, és dühömben sírok

n.96

Értetek, zsengéül elesett mártírok!

n.97

Szívem fáj. Erősen megtörlöm szememet:

n.98

Ébresztem magam, de nem lehet, nem lehet!

n.99

Oh zsenge mártírok, hazám vérvirága,

n.100

Korán sírba hulló nemes ifjúsága,

n.101

Kikben egy-egy bölcs vész el s megannyi bajnok,

n.102

Kikben a jövendőt

öli ádáz zsarnok

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK 72

öldökli a zsarnok

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ölik ádáz kardok

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM

n.103

Lesz-e, vajon, ennyi áldozatnak bére?

n.104

És derít-e hajnalt a nemzet egére,

n.105

Mely sebeitekből kiözönlik, a vér . . . ?

n.106

Vagy apákat Isten most a fiakban vér ? !

n.107

Lesz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen

n.108

Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

n.109

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

n.110

Könnyel növesszenek egy virágos kertet ;

n.111

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány,

n.112

Emlékezettöket ünneppel újítván,

n.113

Össze-összegyűljön : férfi, nő, . . . s a gyermek

n.114

Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?

n.115

Lesz-e költő, ki az édes anyanyelven

n.116

Rólatok korának csudát énekeljen? . . .

n.117

Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek,

n.118

S idegen nép tombol hamvaitok felett?

n.119

Vagy nem lesz, aki egy könnyet ejtsen rátok :

n.120

Ősi hajlékában ég meg ősz apátok,

n.121

S kis testvéreitek, amint térdepelnek,

n.122

Martalékul jutnak a játszó fegyvernek?

n.123

Mert — jaj, amit látok! — széles e hazában

n.124

Dúl

fajirtó

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

az irtó

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

fegyver, széltiben, hosszában ;

n.125

Minden bűn az élet, a szívnek verése :

n.126

Százszoros

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

S százszoros

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

halál egy élet büntetése!

n.127

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

n.128

mezetlen

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

meztelen

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

inség, a jaj kiáltások,

n.129

vadonba

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

mezőkön

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

elszórt temetetlen testek,

n.130

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek !

n.131

Ott a hitszegő hit, ott a dölyfös ármány

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Ott a megszegett hit, ott a gőgös ármány

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.132

Ámítnak, hazudnak, házrúl-házra járván ;

n.133

Ott a bűn, ki rég eldobta az álarcot

n.134

S az igazság ellen nyíltan visel harcot.

n.135

Ott nem szent a tűzhely, sérthető a vendég,

n.136

Ott a férfi öl nőt, és az erős gyengét . . .

n.137

Ah, szemem elképzik, és lelkem legörnyed :

n.138

Nem bírja meg a szem, a lélek, e szörnyet.

n.139

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi

n.140

Gyötrelmes valóból szebb

álomra

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

életre

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

kelni!

n.141

De midőn a remény oly igen tünékeny,

n.142

A kétségbeesés az én reménységem :

n.143

E kettészakított oroszlán kebele

n.144

Szebb remények édes mezivel van tele.

n.145

Ama szent haragban, mely soha nem számít,

n.146

Midőn szórja méltó dühének villámit,

n.147

Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet,

n.148

Hogy ellenid sirja a te sirod nem lesz.

n.149

Én hiszem, távol még az idő tenéked

n.150

Áldozni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Készítni

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Szigetvárt s új Thermopylaeket;

n.151

Én hiszek, — gyalázat volna kételkednem —

n.152

Kelő nagyságodban és dicsőségedben.

n.153

Koszorúkat ide, veszteglő cserágat!

n.154

Hősök nemzedéke emelkedik ott :

n.155

Hol ily tűz az ifjú,

s hol

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

és

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ily ifjú a vén,

n.156

Nem lehet a nemzet,

nem, élve-halott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

nem lehet halott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

(1848.)

Verzió: VI : ÖK 72

ÁLOM—VALÓ.

n.1

Fekszem kínos ágyon.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fekszem kínos ágyon;

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Minden tagom össze

n.2

Zsibbadoz fektemben, mintegy lekötözve.

n.3

Csak tompán sajog a fájdalom , nem éget ;

n.4

Homlokomon érzek hideg verítéket.

n.5

Minden pehelyszál nyom, mint egy-egy kődarab,

n.6

Akadoz eremben a vér, s el-elmarad ;

n.7

S míg legyez szárnyával borongó pillámon,

n.8

Körmével szorítja keblem et az álom.

n.9

Fekszem álmadozva. Ködös, hideg éjjel

n.10

Nehézkedik rajtam sírhalom terhével;

n.11

Messze fönn a szél zúg, hallom azt félébren,

n.12

Mintha fenteregnék mély folyó medrében.

n.13

Néha úgy is rémlik, hogy talán imetten

n.14

Látom a hömpölygő hullámot felettem ;

n.15

Mint úszó fatörzs

höz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hez

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, a hullámhoz kapok :

n.16

S ölelő karombul eltűnnek a habok.

n.17

Most lelkem fölébred . . . egy álomból másba :

n.18

Fövenyből, iszapból tagjaim kiásva

n.19

Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég

n.20

Verőfényes napja fölemelte székét.

n.21

Illatoz a pázsit, madárének hallik,

n.22

Könnyű lépteim től

még a fű se hajlik

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

a fű meg sem hajlik

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.23

Lepke módon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Lepkemódra

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szállók virágról-virágra :

n.24

Kimagyarázhatlan keblem boldogsága!

n.25

Testem étherré

vált

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

lesz

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. Repülni akarok,

n.26

Lebbenő szárnyaim e két könnyű karok,

n.27

S mint füttyös pacsirta, vígan, örömégve

n.28

Fúrom fel magamat a kékellő égbe ;

n.29

Arcomat a tiszta szellő mosogatja,

n.30

Kitárva előttem a menny boltozatja,

n.31

Én kéjelgve nézem az elhagyott földet,

n.32

A hegyek redőit, a bolyhos erdőket.

n.33

Még egy perc . . . az égen elterül egy árnyék,

n.34

És én mintha vékony ködfelhőbe' járnék.

n.35

A tüzes nap fénye, melege kihalva!

n.36

Őt magát borítja

felleg szürke hamva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖM
ÖK 72

fellegeknek hamva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

szürke felleg hamva

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János

n.37

Minden arra mutat, hogy kitörni készül

n.38

A vihar, — szél támad, előköszöntésül;

n.39

Felleg felleget nyom, villám tűzben állok . . .

n.40

Csattan az ég . . . főm zúg . . . eltűnnek az álmok.

n.41

Én megsemmisülve fekszem. Nagysokára,

n.42

Sivárló pusztában, melynek nincs határa,

n.43

Melyen nincs egy

fűszál

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

szál fű

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, vagy egy élő féreg,

n.44

Egyedül,

éjtszaka

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

éjszaka

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

eszméletre térek.

n.45

Soká nyugszom ottan ; jól esik pihennem,

n.46

Eltűnt álmaimat gondolóra vennem :

n.47

Mert csak álom volt az mind, Istennek hála!

n.48

A vihar, a villám , mely engem talála.

n.49

Hallgatok, hallgatok

csendes-andalodva

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

édes-andalogva

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.50

Hallom, mintha lenn a föld szive dobogna,

n.51

Egy, kettő . . . számlálom valahányat dobban,

n.52

Mindig sűrüebben, mind közelebb s jobban.

n.53

Paripák nyihognak, hadsereg közelget:

n.54

Én kelnék

az útból

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

előle

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

, de a föld nem enged ;

n.55

Fehér

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Fejér

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

lepedőmnek visszaránt a terhe :

n.56

Átmegy a nép rajtam : én fekszem leverve.

n.57

Mire föltekintek, a

teljes

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Életképek, 1848. dec. 10.

telyes

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

hold képe

n.58

Nyájasan mosolyg le, ágyamnak elébe,

n.59

Vánkosom, mint tajték, szép fehéren dagad,

n.60

Hallok női, gyönge, suttogó szavakat.

n.61

Kinyújtom karomat . . . s egy pikkelyes, hideg

n.62

Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg ;

n.63

Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé,

n.64

Küszködöm , kiáltok . . . s fölébredek belé.

n.65

Istenem, Istenem, mily jól esik ennyi

n.66

Gyötrő álom után végre fölserkenni!

n.67

Hosszú az éj, hosszú; messze még a holnap

n.68

A sötétbe néző szegény virrasztónak.

n.69

Összedúlt párnámon kínosan forgódom :

n.70

Nincs erőm alunni, pedig

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Nincs alunni vágyam, holott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Nincs vágyam alunni, pedig

Szövegforrás:
ÖK

volna módom.

n.71

Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad,

n.72

Egy kis óra élénk »pit-pat«-ozást folytat :

n.73

Úgy tetszik,

szú őröl

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

egy szú az

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

. . . s mintha félig asszú

n.74

Életfám gyökerén rágódnék az a szú!

n.75

Hánykódik az elmém hullámról hullámra.

n.76

Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra :

n.77

Pillámat beírja mozgó képeivel,

n.78

S képeit a tarka életből szedi fel.

n.79

Ott van a bizalom, ez a dőre álom ;

n.80

Ott ül a kaján hit, egy törött nádszálon;

n.81

Ott van a reménység, s örök rettegéssel

n.82

Futja versenyét a kétségbeeséssel!

n.83

Látom a reménynek vékony szálán tartott

n.84

Villám tündöklésü damokleszi kardot,

n.85

Melynek átkos éle nyugatról s keletrül

n.86

Egy egész országon húzódik keresztül

n.87

S egy egész nemzetnek áldozati nyája,

n.88

Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.

n.89

Elfordulok, és a fölserkenést várom,

n.90

Míg meggyőződöm, hogy e rémkép . . . nem álom!

n.91

Vérpatakot látok, mindenfelé sokat,

n.92

Indúlok keresni fel a forrásokat,

n.93

Keresem, keresem rebegő szememmel,

n.94

És oh! megnyílt honfi szivekben lelem fel.

n.95

Fölkacagok búmban, és dühömben sírok

n.96

Értetek, zsengéül elesett mártírok!

n.97

Szívem fáj. Erősen megtörlöm szememet:

n.98

Ébresztem magam, de nem lehet, nem lehet!

n.99

Oh zsenge mártírok, hazám vérvirága,

n.100

Korán sírba hulló nemes ifjúsága,

n.101

Kikben egy-egy bölcs vész el s megannyi bajnok,

n.102

Kikben a jövendőt

öli ádáz zsarnok

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK 72

öldökli a zsarnok

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ölik ádáz kardok

Szövegforrás:
ÖK
Váczy János
ÖM

n.103

Lesz-e, vajon, ennyi áldozatnak bére?

n.104

És derít-e hajnalt a nemzet egére,

n.105

Mely sebeitekből kiözönlik, a vér . . . ?

n.106

Vagy apákat Isten most a fiakban vér ? !

n.107

Lesz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen

n.108

Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

n.109

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

n.110

Könnyel növesszenek egy virágos kertet ;

n.111

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány,

n.112

Emlékezettöket ünneppel újítván,

n.113

Össze-összegyűljön : férfi, nő, . . . s a gyermek

n.114

Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?

n.115

Lesz-e költő, ki az édes anyanyelven

n.116

Rólatok korának csudát énekeljen? . . .

n.117

Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek,

n.118

S idegen nép tombol hamvaitok felett?

n.119

Vagy nem lesz, aki egy könnyet ejtsen rátok :

n.120

Ősi hajlékában ég meg ősz apátok,

n.121

S kis testvéreitek, amint térdepelnek,

n.122

Martalékul jutnak a játszó fegyvernek?

n.123

Mert — jaj, amit látok! — széles e hazában

n.124

Dúl

fajirtó

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

az irtó

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

fegyver, széltiben, hosszában ;

n.125

Minden bűn az élet, a szívnek verése :

n.126

Százszoros

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

S százszoros

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

halál egy élet büntetése!

n.127

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

n.128

mezetlen

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

meztelen

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

inség, a jaj kiáltások,

n.129

vadonba

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

mezőkön

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

elszórt temetetlen testek,

n.130

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek !

n.131

Ott a hitszegő hit, ott a dölyfös ármány

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Ott a megszegett hit, ott a gőgös ármány

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

n.132

Ámítnak, hazudnak, házrúl-házra járván ;

n.133

Ott a bűn, ki rég eldobta az álarcot

n.134

S az igazság ellen nyíltan visel harcot.

n.135

Ott nem szent a tűzhely, sérthető a vendég,

n.136

Ott a férfi öl nőt, és az erős gyengét . . .

n.137

Ah, szemem elképzik, és lelkem legörnyed :

n.138

Nem bírja meg a szem, a lélek, e szörnyet.

n.139

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi

n.140

Gyötrelmes valóból szebb

álomra

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

életre

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

kelni!

n.141

De midőn a remény oly igen tünékeny,

n.142

A kétségbeesés az én reménységem :

n.143

E kettészakított oroszlán kebele

n.144

Szebb remények édes mezivel van tele.

n.145

Ama szent haragban, mely soha nem számít,

n.146

Midőn szórja méltó dühének villámit,

n.147

Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet,

n.148

Hogy ellenid sirja a te sirod nem lesz.

n.149

Én hiszem, távol még az idő tenéked

n.150

Áldozni

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

Készítni

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

Szigetvárt s új Thermopylaeket;

n.151

Én hiszek, — gyalázat volna kételkednem —

n.152

Kelő nagyságodban és dicsőségedben.

n.153

Koszorúkat ide, veszteglő cserágat!

n.154

Hősök nemzedéke emelkedik ott :

n.155

Hol ily tűz az ifjú,

s hol

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

és

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

ily ifjú a vén,

n.156

Nem lehet a nemzet,

nem, élve-halott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK
Váczy János
ÖM
ÖK 72

nem lehet halott

Szövegforrás:
Életképek, 1848. dec. 10.

(1848.)