Bibliográfiai adatok
Erdély
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Arad, 1848. dec. 16.
- Szövegforrás III: Kara Győző, ItK, 1892.
- Szövegforrás IV: Fővárosi Lapok 1892.
- Szövegforrás V: KK 1894.
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Először az Arad c. lapban (szerk. Bangó Pető), 1848. dec. 16. — Onnan közölte Kara Győző : Arany János összes műveiből kimaradt egyik verséről. — IK., 1892. 158— 160. lap. Innen a Fővárosi Lapok, 1892. 211. sz. Arany László felvette a KK. 1894. gyűjteményébe, a szöveg alatt Aradot is kitette.Megjegyzések
Megjegyzések:
Először az Arad c. lapban (szerk. Bangó Pető), 1848. dec. 16. — Onnan közölte Kara Győző : Arany János összes műveiből kimaradt egyik verséről. — IK., 1892. 158— 160. lap. Innen a Fővárosi Lapok, 1892. 211. sz. Arany László felvette a KK. 1894. gyűjteményébe, a szöveg alatt Aradot is kitette. Az Arad újságot Bangó Pető alapította 1848. jul. 1.-én, az év végével megszűnt.Bangó
széptani író volt. átvehette lapjába az Életképekből Bangó Pető
Petőfi
nek
egy-két költeményét, Petőfi Sándor
Tompa
is
küldött neki verseket (erről
IK.
1892. 430. l.), Sárosi Gyula szintén, aki akkor Aradon élt, mint váltótörvényszéki bíró. 1848. nov. elejétől 18.-áig
Tompa Mihály
Arany
ott teljesített
nemzetőrszolgálatot. Nov. 19.
írta Arany János
Petőfi
nek: »Aradon Petőfi Sándor
Bangó
val
ismerkedtem meg.« Verse a novemberi napokra vonatkozik, mikor Czecz alezredes Erdélyből Bangó Pető
Csúcsá
ig visszavonult (nov. 15.), Kolozsvár feladatott
(nov. 17.), Csucsa
Deés
nél csatát vesztettünk s Erdély a magyarságra nézve elveszett, míg azután dec. 1.
Dés
Bem
vette kézbe az erdélyi részen a
fővezérletet. A költő, mintha végképp elfeledte volna versét, egy jegyzékébe sem
vette fel. Bem József
Bangó
tartotta a
barátságot. 1850-ben a debreceni Csokonai Lapok
szept. 25. számában verset
írtBangó Pető
Arany
hoz: Szólj,
merre vagy, mondd, hol keresselek, Hová sodortak a szilaj szelek ? ! A
Csokonai Lapokban éppen akkor folyt névtelenül
Arany János
Arany
Bolond Istókjának első éneke ; Arany János
Bangó
nem vette észre. A költemény első soraiban
Kara György
Horváth Mihály ezen sorainak hatására ismer :
»Magok azon urak, kik minden polgári s katonai hatalmat magokhoz ragadtak, másoknak
semmi befolyást nem engedtek — ők juttatták tönkre Erdélyt, ők játszották azt — habár akaratlanul is — az ellenség kezére.
(
Magyarország függetlenségi harcának
története, 2. kiadás, 130. l.) A II. rész 20. sorában a vergődő
sas a németet, az oroszlán az erdélyi fejedelemséget jelenti.
Bangó Pető