Bibliográfiai adatok
A falu bolondja
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
Kézirata negyedrét íven volt. Címe ott: Kósza Bandi.Keletkezés:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat
- Szövegforrás III: ÖK 1867.
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Kiadva először ÖK. 1867. , év nélkül.Megjegyzések
Megjegyzések:
Kiadva először ÖK. 1867. , év nélkül. E töredék szerzése koráról és alapeszméjéről az Elegyes darabok előszava azt mondja : Bolond »Istókkal egyidejűleg némely kisebb munkákat is körvonaloztam. . . Ilyen a Falu bolondja, mely azt akarta beszély alakban feltüntetni, mivé lesz a nép közt egy oly költői természet, mely a mostoha körülményekből soha ki nem fejlődhetve, nyomtalanul vész el. Később ez alapeszmét, nagyobb mérvben, a Bolond Istókba vittem volna át.« Harmadjára fordult e tárgyhoz Bóka Bandiban ; ez is töredék. Részletei megegyeznek a jelen költeménnyel. — A ,poéta natus' prózai dolgozataiban is foglalkoztatja. Irányok c. cikkének III. szakában azt mondja : »Nagy elhittség kellene hozzá, azt gondolni, hogy valamely egész nemzetben, egy összes népben időről-időre nincs több ,született' költő, azaz ki magában hordja a poétái képesség csíráját, csupán az a tíz-tizenkét legény, ki előfizetési ívekkel zaklatja a közönséget. Az a fiatal pásztor, ki oly keservesen ríkatja tilinkóját, az a paraszt legény, ki egyszer életében jaj dúlt fel négy sor panaszos dalra, az a híres mesemondó, vagy babonás képzelgő, vagy a minden alkalomra élcet pattantó »ex professo« vőfély stb. lehet, ép oly született költőnek bizonyul, ha alkalom és mód nem hiányzik a benne rejlő alaptehetségnek minél több példa látása s utánzási ösztön által leendő kifejtésére.« Az észszerű utánzásról a költészetben c. elmélkedés újból visszatér erre a tárgyra, s még e vers címszavát is említi. Néhány sora szoros kapcsolatban van e költeménnyel, egyes szavai azonosak a versbeliekkel. »Egyik nagy költőnk arcképére hallám e megjegyzést: úgy néz ki, mint a falu bolondja — s valóban, fosztassék meg e költő az elemi oktatás minden jótékonyságától, hagyassék magára egy rideg faluban, hol az anyagi lét fenntartása vesz igénybe minden erőkifejtést, — nem tudom, ha az élelmesb, gyakorlatiabb, ügyesebb földiek szemében egyéb lesz-e.« (L. erről Kardos Lajos: Budapesti Szemle, 1916. 169. kötet.) Magáról is azt írjaTompá
nak : ». .
. az ily Schlag-beli ember, mint te és jómagam, versírás nélkül is poéta maradt
volna.« (1858. május 11.)
Tompa Mihály