Az Ó-torony

Bibliográfiai adatok

Az Ó-torony

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet

Alcím: Kisebb költemények

Dátum: 1951

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0729001117189

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Losonci Phönix 1852
Szövegforrás III: KK 1856

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Először itt : Losonci Phönix, történeti és szépirodalmi emlékkönyv. Az 1849.-i háborúban feldúlt és elpusztított Losonc város némi fölsegélyezésére kiadja és szerkeszti Vahot Imre, (

Pest

Budapest

, 1852. III. k. 158. l.). Másodszor KK. 1856. A szövegek egyezők.

Megjegyzések

Megjegyzések:

Pest

Budapest

, 1852. III. k. 158. l.). Másodszor KK. 1856. A szövegek egyezők. A szalontai csonka toronynak története van, mind nemzeti, mind irodalmi tekintetben. A török által elpusztított vidékre

Bocskai

Bocskai István

telepített hajdúkat, ők a »háromszáz vitézek«. Zálogba vették Toldi Györgytől

Szalontá

Nagyszalonta

t ( Rozvány György: Nagy-Szalonta mezőváros történelme, —

Gyulá

Gyula

n, 1870. ) A tornyot a hagyomány a Toldiak vára donjonjának (nagy tornyának) tartotta. IÍ. Rákóczi György idejében a hajdúk maguk égették fel a török elől

Szalonta

Nagyszalonta

bástyáit. A torony hírét újabban az irodalom tartja fenn.

Petőfi

Petőfi Sándor

1847. jún. 1— 10.

Szalontá

Nagyszalonta

n időzve, megénekelte, le is rajzolta. Képzelete felépítette a romot, nála a szabadság bástyája.

Arany

Arany János

1850-ben a pusztuló romban hazája képét látja. — Arany László befedette a tornyot s oda küldte atyja bútorait, emléktárgyait, könyvtárának egy részét, Murány ostroma kéziratát és a Szent-Iván éji álom fordításáét. ( A nagyszalontai Arany-Emlékegyesület története, írta Debreczeni István.) A torony ma Arany-emlékmúzeum. — A szalontai nép közt tovább él a babona, hogy a torony körül boszorkányok táncot járnak. (

Szendrey

Szendrey Zsigmond

: It. 1915. 150. l. U.az: Szalontai babonák A . műveiben. — Ethn. 1917. 138. s köv. l.) Pékár Károly : Arany verse az Ó toronyról. — Uránia, 1906. Németül: Handmann: Arany' s ausgew. Gedichte.

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

AZ Ó TORONY.

n.1

Nagy-Szalonta nevezetes város,

n.2

Mégsem olyan nevezetes már most,

n.3

Mint mikor volt szabad hajdufészek,

n.4

Benne lakván háromszáz vitézek.

n.5

Csonka torony nyúlik a felhőbe,

n.6

Rajta pihen a nap lemenőbe’ :

n.7

Rá-ráveti visszanéző fényét,

n.8

Mintha látnám ősapáim vérét.

n.9

Vérpirosán mért néz vissza a nap?

n.10

Azt jelenti, rút idő lesz holnap?

n.11

Óh, Istenem, hiszen elég bőven

n.12

Volt már részünk zimankós időben!

n.13

Hej csak itt is, e hitvány zugolyban,

n.14

Hány nemes szív vére ömlött hajdan!

n.15

Azt mondották, hazájókat védik,

n.16

Azt hivék, úgy áll fenn örökkétig.

n.17

S mi van abból, amiért fáradtak? . . .

n.18

A torony, mit durván összeraktak.

n.19

Áll a torony, mint valami Bábel,

n.20

Rajt' az idő nyomtalanul jár el.

n.21

Rajta pihen a féllábu gólya,

n.22

Vércse, bagoly örökös lakója,

n.23

Velők együtt a galamb is elfér,

n.24

Összeszokik, utoljára nem fél.

n.25

Rajta a gyom óriássá nő fel,

n.26

Hajba kap a szélveszes idővel.

n.27

Rácsap olykor,— hanem azt se bánja—

n.28

A menny dörgős mennykő buzogánya.

n.29

Csonka falán, viharos éjfélkor,

n.30

Boszorkányok nagy serege táncol,

n.31

S jeleül az éji vigadásnak,

n.32

Egy-egy köve földön hever másnap.—

(1850.)

Verzió: II : Losonci Phönix 1852

AZ Ó TORONY.

n.1

Nagy-Szalonta nevezetes város,

n.2

Mégsem olyan nevezetes már most,

n.3

Mint mikor volt szabad hajdufészek,

n.4

Benne lakván háromszáz vitézek.

n.5

Csonka torony nyúlik a felhőbe,

n.6

Rajta pihen a nap lemenőbe’ :

n.7

Rá-ráveti visszanéző fényét,

n.8

Mintha látnám ősapáim vérét.

n.9

Vérpirosán mért néz vissza a nap?

n.10

Azt jelenti, rút idő lesz holnap?

n.11

Óh, Istenem, hiszen elég bőven

n.12

Volt már részünk zimankós időben!

n.13

Hej csak itt is, e hitvány zugolyban,

n.14

Hány nemes szív vére ömlött hajdan!

n.15

Azt mondották, hazájókat védik,

n.16

Azt hivék, úgy áll fenn örökkétig.

n.17

S mi van abból, amiért fáradtak? . . .

n.18

A torony, mit durván összeraktak.

n.19

Áll a torony, mint valami Bábel,

n.20

Rajt' az idő nyomtalanul jár el.

n.21

Rajta pihen a féllábu gólya,

n.22

Vércse, bagoly örökös lakója,

n.23

Velők együtt a galamb is elfér,

n.24

Összeszokik, utoljára nem fél.

n.25

Rajta a gyom óriássá nő fel,

n.26

Hajba kap a szélveszes idővel.

n.27

Rácsap olykor,— hanem azt se bánja—

n.28

A menny dörgős mennykő buzogánya.

n.29

Csonka falán, viharos éjfélkor,

n.30

Boszorkányok nagy serege táncol,

n.31

S jeleül az éji vigadásnak,

n.32

Egy-egy köve földön hever másnap.—

(1850.)

Verzió: III : KK 1856

AZ Ó TORONY.

n.1

Nagy-Szalonta nevezetes város,

n.2

Mégsem olyan nevezetes már most,

n.3

Mint mikor volt szabad hajdufészek,

n.4

Benne lakván háromszáz vitézek.

n.5

Csonka torony nyúlik a felhőbe,

n.6

Rajta pihen a nap lemenőbe’ :

n.7

Rá-ráveti visszanéző fényét,

n.8

Mintha látnám ősapáim vérét.

n.9

Vérpirosán mért néz vissza a nap?

n.10

Azt jelenti, rút idő lesz holnap?

n.11

Óh, Istenem, hiszen elég bőven

n.12

Volt már részünk zimankós időben!

n.13

Hej csak itt is, e hitvány zugolyban,

n.14

Hány nemes szív vére ömlött hajdan!

n.15

Azt mondották, hazájókat védik,

n.16

Azt hivék, úgy áll fenn örökkétig.

n.17

S mi van abból, amiért fáradtak? . . .

n.18

A torony, mit durván összeraktak.

n.19

Áll a torony, mint valami Bábel,

n.20

Rajt' az idő nyomtalanul jár el.

n.21

Rajta pihen a féllábu gólya,

n.22

Vércse, bagoly örökös lakója,

n.23

Velők együtt a galamb is elfér,

n.24

Összeszokik, utoljára nem fél.

n.25

Rajta a gyom óriássá nő fel,

n.26

Hajba kap a szélveszes idővel.

n.27

Rácsap olykor,— hanem azt se bánja—

n.28

A menny dörgős mennykő buzogánya.

n.29

Csonka falán, viharos éjfélkor,

n.30

Boszorkányok nagy serege táncol,

n.31

S jeleül az éji vigadásnak,

n.32

Egy-egy köve földön hever másnap.—

(1850.)