Bibliográfiai adatok
A rab gólya
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Pesti Divatlapban, 1847. II. 43. sz., okt. 21.
- Szövegforrás III: KK. 1856.
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Először a Pesti Divatlapban, 1847. II. 43. sz., okt. 21. Itt minden strófa öt sorból á ll; a mostani 4— 5. sort a K K . 56. vágta ketté.Megjegyzések
Megjegyzések:
Először a Pesti Divatlapban, 1847. II. 43. sz., okt. 21. Itt minden strófa öt sorból á ll; a mostani 4— 5. sort a K K . 56. vágta ketté. A K K . bírálatában Erdélyi János ennyit vetett oda : » ... nem tudom belátni, hogyan lett verssé A rab gólya, A méh románca, Háziuraság, A gyermek és szivárványa ( Pályák és pálmák, 411. l.)Arany
magánlevélben azt írta Arany János
Erdélyi
nek
: »Nem mint gólya : de talán mint a 848
előtti sisiphusi küzdelmek képe — mint allegória — megjárná.« Az
ÖK. 1872-nek a szalontai csonka toronyban levő példánya hátlapjára
is odaírta irónnal: »Allegória az 1848 előtti szabadelvű küzdelmek sikeretlen
voltára, szemben a reactióval« (Közölte
Szendrey Zsigmond: Irodalomtörténet, 1918. 216.
l.) — Gragger Róbert ezután is azt
bizonygatta, hogy a költemény keletkezésének éve, 1847, nem a censura, a burkolt értelem kora ; e költemény nem
allegória, hanem a költő képe. »A rab madár Erdélyi János
Nagyszalontá
n élt, maga a költő volt.«
(
EPhK., 1912., 856. l.) Fölfogása mellett külföldi
költemények egész seregét sorakoztatta fel. Főképp pedig Fontane költeményét: Der Kranich,
melyhez szerzője fel is használta »e tárgynak a világirodalomban legszebb
feldolgozását Aranyét. (
Gragger : Ungarische Einflüsse auf Theodor Fontane, — Ung.
Rundschan, I. 1912. 220.
l.) Nagyszalonta
Gragger
értelmezésével szemben ketten is szót emeltek : Tolnai Vilmos és Kardos Lajos.
(
EPhK., 1913. 716. l. : a közlöny szerkesztője is nyomban
hivatkozott a költő tulajdon szavaira.) A két értelmezést megkísérelte
összeegyeztetni Szigetvári Iván : a költő nem
akarta feltárni a személyi vonatkozásokat Gragger Róbert
Erdélyi
előtt. —
It., 1913. 535. l.)
Erdélyi János
Arany
csak később, tartós csüggedése
idején vonatkoztatta magára a vers két sorát (Arany János
Gyulai
hoz, 1857. febr.
végén).
Gyulai Pál
Szalontá
n azt beszélték, hogy Aranyék egy
töröttszárnyú gólyát tartottak udvarukon, a gyermekek ápolgatták (
Kolozsvári Aladár : A. J.
élete, 112. l.). Az Alföld madarát Nagyszalonta
Petőfi
és Petőfi Sándor
Tompa
is megénekelték ; a madártudós Herman Ottó
Tompa Mihály
Arany
rajzát tartja leghűbbnek.
(
Arany, Tompa, Petőfi madárvilága. —
Budapest, 1914.
—
Kaminszky László : A madarak Tompa, Arany és Petőfi
költészetében. Ungvár, 1905. —
Szilády Zoltán: Arany állatképei. —
Pásztortűz. 1932. 288— 89. l.).
Arany János