AJOM1

Megjegyzések:

A kézirat első öt versszakát közölte a Vasárnapi Újság is. 1913. 23. sz., jún. 8. — Nyomtatásban először a Losonci Phönixben, 1851. II. kötet, 221— 222 l. Másodszor KK. 1856. , a II. kötet élén. Mikor a kéziratot megkapta, ijedten írt a költőnek, hogy a 11. és 12. versszak nem csak magát a verset, hanem egész vállalatát veszélyeztetné. »A béna harcfi beköszöntése még megjárná, hanem azon négy sor, mely így kezdődik : »Beszél a dicsőség véres napjairul« — semmi esetre nem láthat napvilágot . . . a »kikkel más hazába bujdosott« kifejezés sem közölhető. . . általán véve a forradalmi dicsőség és nyomorúságról még csak említést sem lehet tenni.« A költő engedett a szerkesztő kívánságának, s oly művészettel módosított a szövegen, hogy későbbi kiadásokban a második szöveget tartotta meg. Itt mégis az elsőt közöljük, mert ez fejezi ki a költő és a kor hangulatát. — A közölt hasonmás világossá teszi a változtatást (85— 90. sor). A cenzúráról és büntetésekről még későbbi években is Koszorú-ja szintén ad hírt. 1863. okt. 25.-i szám: »A katonai törvényszék Vajda Jánost, mint a Magyar Sajtó volt szerkesztőjét, Heckenast Gusztávot, mint az említett lap kiadóját, egy heti fogságra és ezer forint bírságra ítélte, egy még májusban elkövetett sajtóvétségért.« Júl. 5.-én ismét, hogy az Ország c. lapban megjelent költemény miatt , mint szerkesztő, hat heti fogházra ítéltetett, a kiadó pedig négy heti fogságra és 250 ft. biztosítékának elvesztésére. Ez az ítélet később felére szállíttatott le. A költő maga említette fiának, hogy a költemény The Cotter’s saturday night c. költeményének hatása alatt szülemlett; gondolkozóban is volt, nem volna-e kötelessége ezt meg is említeni s csak azért nem tette, hogy a béna magyar harcos átal akkor kelteni óhajtott hatást ne rontsa.« (Arany László, a Hátrahagyott versek bevezetésében.) versét Lévay József is lefordította, Szász Károly szabad átdolgozásban szintén. (Angol és francia költőkből, 1855.) könyvei közt Tauchnitz-kiadásban volt meg. A tartalomjegyzékben megjelölte a neki tetszőbb költeményeket, melyeket később le is fordított. (Kóbor Tamás; Az ördög elvitte a fináncot,— másokból töredékeket : Függ lomha köd, Egy hő csókot. . .) ön a református gimnázium udvarán mutattak egy eperfát, mely szomszédos lakának udvarán állott s a vers ezt örökítette meg. viszont a csonka torony említésére hivatkozott a rajzban. ( Hol irta Arany a Családi kört ? — It. 1912. 61.) Benkó Imre ( A . J. tanársága Nagy-Kőrösön, 76. l.) és Huszár György szerint ( It. 1912. 119.l.) csak 1855 tavaszától fogva lakott az iskola mellett. A kézirat dátuma eldöntötte a kérdést. A hatodik versszak »madár-látta« kenyeréről 1. Arany: Toldi, X. 8., és Lehr: Arany-magyarázatok. - MNy., 1912. 405. 1. Németül: Handmann: Arany' s ausgew. Gedichte; Kertbeny: Album hundert ung. Dichter, és Gedichte von J. A., - Melas; PreinreichRupprecht. - Franciául: Polignac: Poésie Hongroise. - Bence; Hankiss: Desbordes Valmore. - Angolul: Leow: John Arany; Magyar poetry. - Olaszul : Franco Mattei: Ungheria e gli Ungheresi, 1913. - Szlovákul : Hviezdoszlav; Krajan: Velkij obrazkovi kalendar na rok 1917. Besztercebánya; Milko: Nasa zastava velki obrazkovi presovski kalendar na rok 1912. Eperjes. -Szerb nyelven: Brancsics Blagoje, Letopis Matice S'Ypske, 1916. 238. sz.