Bibliográfiai adatok
Czakó sírján
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Életképek, 1848., 2. szám, jan 9.,
- Szövegforrás III: K.K. 1856
- Szövegforrás IV: ÖM, 1883
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjegyzések
Megjegyzések:
Először az Életképekben (szerk. Jókai Mór), 1848., 2. szám, jan 9., Cz. . . sírja címmel. Másodszor K K . 1856. , Czakó sírján. (Az Életképek szövegében sok a sajtóhiba; errőlArany
Arany János
Szilágyi
nak, 1848. jan. 27.).
Czakó Zsigmond, a nagy várakozást keltett
fiatal drámaíró, 1847. dec.
14.-én a Pesti Hírlap szerkesztőségében,
Csengery Antal szerkesztő szobájában,
többek szemeláttára agyonlőtte magát. Az Életképek
(dec. 19. sz.) Szilágyi István
Jókai
tól búcsúztatót közölt, Jókai Mór
Petőfi
től költeményt: Czakó temetésén. Petőfi Sándor
Jókai
a kárhoztatók ellen fordult, kiknek szemében »gyávaság az
élet csatateréről elfutni«, szinte ezt idézi Jókai Mór
Arany
a második versszakban. A dec. 26.-i számban Arany János
Jókai
hosszabb emlékezést közölt: »Ne mondjatok az emberre
ítéletet, holtak fölött csak Isten mondhatja azt.« Ez a hang rezdül meg Jókai Mór
Arany
költeményében is. (Ezekre Tolnai Vilmos mutatott rá,
It.
1914. 312. l.) Arany János
Arany
hamar elküldte versét; január 7.-én az utolsó strófának már
javított alakját juttatja Arany János
Petőfi
hez, hogy azzal cserélje fel a régit. Ez Petőfi Sándor
Arany
nak első költeménye az Életképekben. — A költeményről l. Szilágyi István levelét, 1848.
jan. 17. és Arany János
Arany
válaszát jan. 27.
Arany János
Szilágyi
elégiának nézte,
Szilágyi István
Arany
inkább
Juvenál-szatirának. — Arany János
Erdélyi
a
KK. bírálatában hibáztatta több vers sötét színezetét,
kivált e versét, mely »vád az élőkre a halottért«. Igen is sokat sorol e csoportba:
A világ, Fiamnak, A dalnok búja stb. Erdélyi János
Arany
azt mondja erről (Arany János
Madách
bevezetésénél a Kisfaludy-Társaságba) : »Mellőzöm a
kérdést, hogy a pesszimista irányú költő megszűnik-e csupán ezáltal költő lenni,
hisz úgy pl. Madách Imre
Byron
nem volna az.«
Byron, George Gordon Noel