Érzékeny búcsu

Bibliográfiai adatok

Érzékeny búcsu

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet

Alcím: Kisebb költemények

Dátum: 1951

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0729001117189

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

History:

Kézirata megvolt.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Kézirat
Szövegforrás III: Hölgyfutár, 1852. január 20.
Szövegforrás IV: KK 1856
Szövegforrás V: KK 1860
Szövegforrás VI: ÖK

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Először a

Hölgyfutárban, 1852. I. félév, 15. sz., január 20.

Másodszor

KK. 1856.

Megjegyzések

Megjegyzések:

Béranger

de Béranger, Pierre-Jean

egyik chansonában szintén régi kabátjától készült megválni : Mon habit. (Lefordította Szász Károly: Angol és francia költőkből. —

Pest

Budapest

, 1855. Kiadta Tomori Anasztáz,

Szász

Szász Károly

nak körösi tanártársa. A kötet ajánlása : »Arany Jánosnak, tisztelet és szeretet emlékjeléül.« (Midőn 1867-ben

Arany

Arany János

a neki szánt érdemrendet el akarta magától hárítani, Eötvös Józsefnek írt levelében (1867. jún. 11.)

Béranger

de Béranger, Pierre-Jean

nek két verséből is idéz, — egyik a Mon habit. Versében

Béranger

de Béranger, Pierre-Jean

fiatal kora jobb napjaira emlékezik, Aranyét az elmúlás elégikus érzése hatja át. A kezdő sor Tompa ismert dalára emlékeztet : Télen-nyáron pusztán az én lakásom; ez a kabátra fordítva humoros színt nyer. Tompa 1852. nov. 1. tréfálkozik levelében: »...engem tetemesen megloptál«, s »fogat fogért«, ő is ellop egy sort Arany egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben Kerényi és Bozzai haláláról szólva, azt mondja: mért nem halunk már meg mindnyájan! - »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt Tompa Petőfit és Kerényit gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át:

Elmultak, eltüntek életők javában,

Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

Németül: Handmann: Arany' s ausgew. Gedichte; Kórodi; Sponer. Szlovákul: Vlast a svet f.irat, 1887. 8. sz.

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

ÉRZÉKENY BÚCSU.

n.1

Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,

Jegyzet A kezdő sor

Tompa

Tompa Mihály

ismert dalára emlékeztet : Télen-nyáron pusztán az én lakásom; ez a kabátra fordítva humoros színt nyer. Tompa 1852. nov. 1. tréfálkozik levelében: » . . .engem tetemesen meglopták, s »fogat fogért«, ő is ellop egy sort

Arany

Arany János

egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben

Kerényi

Kerényi Frigyes

és

Bozzai

Bozzai Pál

haláláról szólva, azt mondja : mért nem halunk már meg mindnyájan! — »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt

Tompa

Tompa Mihály

Petőfi

Petőfi Sándor

t és

Kerényi

Kerényi Frigyes

t gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át : Elmúltak, eltűntek életök javában, Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

n.2

Ez is elhágy, e régi hű barátom,

n.3

Alig-alig tartóztatom

az ujját

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

egy ujját

Szövegforrás:
Kézirat
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

az ujját

Szövegforrás:
ÖK

n.4

Tépett keble vészi tőlem búcsúját.

n.5

Vén kabátom , oh, miért hagysz engem el?

n.6

Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel;

n.7

Nem találsz te sehol ilyen gazdára,

n.8

Ki szeressen gyöngeségid dacára.

n.9

Vékony a te egészségi alkatod :

n.10

A levegőt soha ki nem állhatod,

n.11

Eddig is én adtam egy kis meleget,

n.12

Úgy birád ki a süvöltő szeleket.

n.13

Nem fogadtam hű szerelmet pap előtt,

n.14

Voltam azért állhatatos viselőd :

n.15

Cifra köntös rám hiába kacsintott,

n.16

Cifrasága tőled el nem csábított.

n.17

Hej pedig volt egy időben pénz elég,

n.18

Válóperünk egy szavamból kitelék,

n.19

Csak egy szóval mondtam volna : menj öreg!

n.20

Most te hitvány sipka volnál legfölebb.

n.21

Jobb időkben — nem tenné

azt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK

ezt

Szövegforrás:
Kézirat

azt

Szövegforrás:
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

sok barát —

n.22

Hű maradtam gyöngéidhez, oh kabát :

n.23

Illik-e most idehagynod engemet,

n.24

Csak azért, hogy nem

hizlalom

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860
ÖK

[törölt]
« táplálom »

hizlalom

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a zsebed?

n.25

De minek a szemrehányás! hű valál,

n.26

Egyszerű, mint a kebel, mit takarál,

n.27

Egyszerű és igénytelen valami,

n.28

Nem akartál soha többnek látszani.

n.29

Nem ohajtál cifraságot, díszjelet:

n.30

Egy zsinórkát magyarosan legfölebb . . .

n.31

Az is, az is lekopott már, ami volt :

n.32

Szegény kabát, te éled túl a zsinórt!

n.33

Nem soká élsz, könnyű ezt megjóslani:

n.34

Ím beálltak feloszlásod napjai,

n.35

Fogsz heverni, megvetett rongy, útfélén

n.36

Nem baj! úgyis csak lenéztek szüntelen.

n.37

Fognak ottan jőni-menni emberek,

n.38

De nyugalmad senki sem zavarja meg :

n.39

Azt a ruhát a koldus sem veszi fel,

n.40

Mit egy magam-szőrü ember elvisel.

n.41

Már bocsátlak. Menj, kiszolgált veterán,

n.42

Valahol még összejövünk mi talán :

n.43

Az idő ha éltem is majd elnyüvé,

n.44

Ki tudja, hogy hol kerülünk együvé?

(1851.)

Verzió: II : Kézirat

ÉRZÉKENY BÚCSU.

n.1

Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,

Jegyzet A kezdő sor

Tompa

Tompa Mihály

Arany

Arany János

egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben

Kerényi

Kerényi Frigyes

és

Bozzai

Bozzai Pál

haláláról szólva, azt mondja : mért nem halunk már meg mindnyájan! — »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt

Tompa

Tompa Mihály

Petőfi

Petőfi Sándor

t és

Kerényi

Kerényi Frigyes

t gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át : Elmúltak, eltűntek életök javában, Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

n.2

Ez is elhágy, e régi hű barátom,

n.3

Alig-alig tartóztatom

az ujját

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

egy ujját

Szövegforrás:
Kézirat
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

az ujját

Szövegforrás:
ÖK

n.4

Tépett keble vészi tőlem búcsúját.

n.5

Vén kabátom , oh, miért hagysz engem el?

n.6

Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel;

n.7

Nem találsz te sehol ilyen gazdára,

n.8

Ki szeressen gyöngeségid dacára.

n.9

Vékony a te egészségi alkatod :

n.10

A levegőt soha ki nem állhatod,

n.11

Eddig is én adtam egy kis meleget,

n.12

Úgy birád ki a süvöltő szeleket.

n.13

Nem fogadtam hű szerelmet pap előtt,

n.14

Voltam azért állhatatos viselőd :

n.15

Cifra köntös rám hiába kacsintott,

n.16

Cifrasága tőled el nem csábított.

n.17

Hej pedig volt egy időben pénz elég,

n.18

Válóperünk egy szavamból kitelék,

n.19

Csak egy szóval mondtam volna : menj öreg!

n.20

Most te hitvány sipka volnál legfölebb.

n.21

Jobb időkben — nem tenné

azt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK

ezt

Szövegforrás:
Kézirat

azt

Szövegforrás:
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

sok barát —

n.22

Hű maradtam gyöngéidhez, oh kabát :

n.23

Illik-e most idehagynod engemet,

n.24

Csak azért, hogy nem

hizlalom

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860
ÖK

[törölt]
« táplálom »

hizlalom

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a zsebed?

n.25

De minek a szemrehányás! hű valál,

n.26

Egyszerű, mint a kebel, mit takarál,

n.27

Egyszerű és igénytelen valami,

n.28

Nem akartál soha többnek látszani.

n.29

Nem ohajtál cifraságot, díszjelet:

n.30

Egy zsinórkát magyarosan legfölebb . . .

n.31

Az is, az is lekopott már, ami volt :

n.32

Szegény kabát, te éled túl a zsinórt!

n.33

Nem soká élsz, könnyű ezt megjóslani:

n.34

Ím beálltak feloszlásod napjai,

n.35

Fogsz heverni, megvetett rongy, útfélén

n.36

Nem baj! úgyis csak lenéztek szüntelen.

n.37

Fognak ottan jőni-menni emberek,

n.38

De nyugalmad senki sem zavarja meg :

n.39

Azt a ruhát a koldus sem veszi fel,

n.40

Mit egy magam-szőrü ember elvisel.

n.41

Már bocsátlak. Menj, kiszolgált veterán,

n.42

Valahol még összejövünk mi talán :

n.43

Az idő ha éltem is majd elnyüvé,

n.44

Ki tudja, hogy hol kerülünk együvé?

(1851.)

Verzió: III : Hölgyfutár, 1852. január 20.

ÉRZÉKENY BÚCSU.

n.1

Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,

Jegyzet A kezdő sor

Tompa

Tompa Mihály

Arany

Arany János

egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben

Kerényi

Kerényi Frigyes

és

Bozzai

Bozzai Pál

haláláról szólva, azt mondja : mért nem halunk már meg mindnyájan! — »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt

Tompa

Tompa Mihály

Petőfi

Petőfi Sándor

t és

Kerényi

Kerényi Frigyes

t gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át : Elmúltak, eltűntek életök javában, Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

n.2

Ez is elhágy, e régi hű barátom,

n.3

Alig-alig tartóztatom

az ujját

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

egy ujját

Szövegforrás:
Kézirat
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

az ujját

Szövegforrás:
ÖK

n.4

Tépett keble vészi tőlem búcsúját.

n.5

Vén kabátom , oh, miért hagysz engem el?

n.6

Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel;

n.7

Nem találsz te sehol ilyen gazdára,

n.8

Ki szeressen gyöngeségid dacára.

n.9

Vékony a te egészségi alkatod :

n.10

A levegőt soha ki nem állhatod,

n.11

Eddig is én adtam egy kis meleget,

n.12

Úgy birád ki a süvöltő szeleket.

n.13

Nem fogadtam hű szerelmet pap előtt,

n.14

Voltam azért állhatatos viselőd :

n.15

Cifra köntös rám hiába kacsintott,

n.16

Cifrasága tőled el nem csábított.

n.17

Hej pedig volt egy időben pénz elég,

n.18

Válóperünk egy szavamból kitelék,

n.19

Csak egy szóval mondtam volna : menj öreg!

n.20

Most te hitvány sipka volnál legfölebb.

n.21

Jobb időkben — nem tenné

azt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK

ezt

Szövegforrás:
Kézirat

azt

Szövegforrás:
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

sok barát —

n.22

Hű maradtam gyöngéidhez, oh kabát :

n.23

Illik-e most idehagynod engemet,

n.24

Csak azért, hogy nem

hizlalom

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860
ÖK

[törölt]
« táplálom »

hizlalom

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a zsebed?

n.25

De minek a szemrehányás! hű valál,

n.26

Egyszerű, mint a kebel, mit takarál,

n.27

Egyszerű és igénytelen valami,

n.28

Nem akartál soha többnek látszani.

n.29

Nem ohajtál cifraságot, díszjelet:

n.30

Egy zsinórkát magyarosan legfölebb . . .

n.31

Az is, az is lekopott már, ami volt :

n.32

Szegény kabát, te éled túl a zsinórt!

n.33

Nem soká élsz, könnyű ezt megjóslani:

n.34

Ím beálltak feloszlásod napjai,

n.35

Fogsz heverni, megvetett rongy, útfélén

n.36

Nem baj! úgyis csak lenéztek szüntelen.

n.37

Fognak ottan jőni-menni emberek,

n.38

De nyugalmad senki sem zavarja meg :

n.39

Azt a ruhát a koldus sem veszi fel,

n.40

Mit egy magam-szőrü ember elvisel.

n.41

Már bocsátlak. Menj, kiszolgált veterán,

n.42

Valahol még összejövünk mi talán :

n.43

Az idő ha éltem is majd elnyüvé,

n.44

Ki tudja, hogy hol kerülünk együvé?

(1851.)

Verzió: IV : KK 1856

ÉRZÉKENY BÚCSU.

n.1

Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,

Jegyzet A kezdő sor

Tompa

Tompa Mihály

Arany

Arany János

egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben

Kerényi

Kerényi Frigyes

és

Bozzai

Bozzai Pál

haláláról szólva, azt mondja : mért nem halunk már meg mindnyájan! — »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt

Tompa

Tompa Mihály

Petőfi

Petőfi Sándor

t és

Kerényi

Kerényi Frigyes

t gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át : Elmúltak, eltűntek életök javában, Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

n.2

Ez is elhágy, e régi hű barátom,

n.3

Alig-alig tartóztatom

az ujját

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

egy ujját

Szövegforrás:
Kézirat
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

az ujját

Szövegforrás:
ÖK

n.4

Tépett keble vészi tőlem búcsúját.

n.5

Vén kabátom , oh, miért hagysz engem el?

n.6

Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel;

n.7

Nem találsz te sehol ilyen gazdára,

n.8

Ki szeressen gyöngeségid dacára.

n.9

Vékony a te egészségi alkatod :

n.10

A levegőt soha ki nem állhatod,

n.11

Eddig is én adtam egy kis meleget,

n.12

Úgy birád ki a süvöltő szeleket.

n.13

Nem fogadtam hű szerelmet pap előtt,

n.14

Voltam azért állhatatos viselőd :

n.15

Cifra köntös rám hiába kacsintott,

n.16

Cifrasága tőled el nem csábított.

n.17

Hej pedig volt egy időben pénz elég,

n.18

Válóperünk egy szavamból kitelék,

n.19

Csak egy szóval mondtam volna : menj öreg!

n.20

Most te hitvány sipka volnál legfölebb.

n.21

Jobb időkben — nem tenné

azt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK

ezt

Szövegforrás:
Kézirat

azt

Szövegforrás:
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

sok barát —

n.22

Hű maradtam gyöngéidhez, oh kabát :

n.23

Illik-e most idehagynod engemet,

n.24

Csak azért, hogy nem

hizlalom

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860
ÖK

[törölt]
« táplálom »

hizlalom

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a zsebed?

n.25

De minek a szemrehányás! hű valál,

n.26

Egyszerű, mint a kebel, mit takarál,

n.27

Egyszerű és igénytelen valami,

n.28

Nem akartál soha többnek látszani.

n.29

Nem ohajtál cifraságot, díszjelet:

n.30

Egy zsinórkát magyarosan legfölebb . . .

n.31

Az is, az is lekopott már, ami volt :

n.32

Szegény kabát, te éled túl a zsinórt!

n.33

Nem soká élsz, könnyű ezt megjóslani:

n.34

Ím beálltak feloszlásod napjai,

n.35

Fogsz heverni, megvetett rongy, útfélén

n.36

Nem baj! úgyis csak lenéztek szüntelen.

n.37

Fognak ottan jőni-menni emberek,

n.38

De nyugalmad senki sem zavarja meg :

n.39

Azt a ruhát a koldus sem veszi fel,

n.40

Mit egy magam-szőrü ember elvisel.

n.41

Már bocsátlak. Menj, kiszolgált veterán,

n.42

Valahol még összejövünk mi talán :

n.43

Az idő ha éltem is majd elnyüvé,

n.44

Ki tudja, hogy hol kerülünk együvé?

(1851.)

Verzió: V : KK 1860

ÉRZÉKENY BÚCSU.

n.1

Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,

Jegyzet A kezdő sor

Tompa

Tompa Mihály

Arany

Arany János

egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben

Kerényi

Kerényi Frigyes

és

Bozzai

Bozzai Pál

haláláról szólva, azt mondja : mért nem halunk már meg mindnyájan! — »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt

Tompa

Tompa Mihály

Petőfi

Petőfi Sándor

t és

Kerényi

Kerényi Frigyes

t gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át : Elmúltak, eltűntek életök javában, Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

n.2

Ez is elhágy, e régi hű barátom,

n.3

Alig-alig tartóztatom

az ujját

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

egy ujját

Szövegforrás:
Kézirat
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

az ujját

Szövegforrás:
ÖK

n.4

Tépett keble vészi tőlem búcsúját.

n.5

Vén kabátom , oh, miért hagysz engem el?

n.6

Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel;

n.7

Nem találsz te sehol ilyen gazdára,

n.8

Ki szeressen gyöngeségid dacára.

n.9

Vékony a te egészségi alkatod :

n.10

A levegőt soha ki nem állhatod,

n.11

Eddig is én adtam egy kis meleget,

n.12

Úgy birád ki a süvöltő szeleket.

n.13

Nem fogadtam hű szerelmet pap előtt,

n.14

Voltam azért állhatatos viselőd :

n.15

Cifra köntös rám hiába kacsintott,

n.16

Cifrasága tőled el nem csábított.

n.17

Hej pedig volt egy időben pénz elég,

n.18

Válóperünk egy szavamból kitelék,

n.19

Csak egy szóval mondtam volna : menj öreg!

n.20

Most te hitvány sipka volnál legfölebb.

n.21

Jobb időkben — nem tenné

azt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK

ezt

Szövegforrás:
Kézirat

azt

Szövegforrás:
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

sok barát —

n.22

Hű maradtam gyöngéidhez, oh kabát :

n.23

Illik-e most idehagynod engemet,

n.24

Csak azért, hogy nem

hizlalom

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860
ÖK

[törölt]
« táplálom »

hizlalom

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a zsebed?

n.25

De minek a szemrehányás! hű valál,

n.26

Egyszerű, mint a kebel, mit takarál,

n.27

Egyszerű és igénytelen valami,

n.28

Nem akartál soha többnek látszani.

n.29

Nem ohajtál cifraságot, díszjelet:

n.30

Egy zsinórkát magyarosan legfölebb . . .

n.31

Az is, az is lekopott már, ami volt :

n.32

Szegény kabát, te éled túl a zsinórt!

n.33

Nem soká élsz, könnyű ezt megjóslani:

n.34

Ím beálltak feloszlásod napjai,

n.35

Fogsz heverni, megvetett rongy, útfélén

n.36

Nem baj! úgyis csak lenéztek szüntelen.

n.37

Fognak ottan jőni-menni emberek,

n.38

De nyugalmad senki sem zavarja meg :

n.39

Azt a ruhát a koldus sem veszi fel,

n.40

Mit egy magam-szőrü ember elvisel.

n.41

Már bocsátlak. Menj, kiszolgált veterán,

n.42

Valahol még összejövünk mi talán :

n.43

Az idő ha éltem is majd elnyüvé,

n.44

Ki tudja, hogy hol kerülünk együvé?

(1851.)

Verzió: VI : ÖK

ÉRZÉKENY BÚCSU.

n.1

Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,

Jegyzet A kezdő sor

Tompa

Tompa Mihály

Arany

Arany János

egyik leveléből (52. okt. 1.), melyben

Kerényi

Kerényi Frigyes

és

Bozzai

Bozzai Pál

haláláról szólva, azt mondja : mért nem halunk már meg mindnyájan! — »Ezzel quittek leszünk.« E sóhajt

Tompa

Tompa Mihály

Petőfi

Petőfi Sándor

t és

Kerényi

Kerényi Frigyes

t gyászoló, Barátim emlékezete c. költeményébe vette át : Elmúltak, eltűntek életök javában, Miért is nem haltunk már meg mind a hárman?

n.2

Ez is elhágy, e régi hű barátom,

n.3

Alig-alig tartóztatom

az ujját

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

egy ujját

Szövegforrás:
Kézirat
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

az ujját

Szövegforrás:
ÖK

n.4

Tépett keble vészi tőlem búcsúját.

n.5

Vén kabátom , oh, miért hagysz engem el?

n.6

Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel;

n.7

Nem találsz te sehol ilyen gazdára,

n.8

Ki szeressen gyöngeségid dacára.

n.9

Vékony a te egészségi alkatod :

n.10

A levegőt soha ki nem állhatod,

n.11

Eddig is én adtam egy kis meleget,

n.12

Úgy birád ki a süvöltő szeleket.

n.13

Nem fogadtam hű szerelmet pap előtt,

n.14

Voltam azért állhatatos viselőd :

n.15

Cifra köntös rám hiába kacsintott,

n.16

Cifrasága tőled el nem csábított.

n.17

Hej pedig volt egy időben pénz elég,

n.18

Válóperünk egy szavamból kitelék,

n.19

Csak egy szóval mondtam volna : menj öreg!

n.20

Most te hitvány sipka volnál legfölebb.

n.21

Jobb időkben — nem tenné

azt

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
ÖK

ezt

Szövegforrás:
Kézirat

azt

Szövegforrás:
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860

sok barát —

n.22

Hű maradtam gyöngéidhez, oh kabát :

n.23

Illik-e most idehagynod engemet,

n.24

Csak azért, hogy nem

hizlalom

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Hölgyfutár, 1852. január 20.
KK 1856
KK 1860
ÖK

[törölt]
« táplálom »

hizlalom

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a zsebed?

n.25

De minek a szemrehányás! hű valál,

n.26

Egyszerű, mint a kebel, mit takarál,

n.27

Egyszerű és igénytelen valami,

n.28

Nem akartál soha többnek látszani.

n.29

Nem ohajtál cifraságot, díszjelet:

n.30

Egy zsinórkát magyarosan legfölebb . . .

n.31

Az is, az is lekopott már, ami volt :

n.32

Szegény kabát, te éled túl a zsinórt!

n.33

Nem soká élsz, könnyű ezt megjóslani:

n.34

Ím beálltak feloszlásod napjai,

n.35

Fogsz heverni, megvetett rongy, útfélén

n.36

Nem baj! úgyis csak lenéztek szüntelen.

n.37

Fognak ottan jőni-menni emberek,

n.38

De nyugalmad senki sem zavarja meg :

n.39

Azt a ruhát a koldus sem veszi fel,

n.40

Mit egy magam-szőrü ember elvisel.

n.41

Már bocsátlak. Menj, kiszolgált veterán,

n.42

Valahol még összejövünk mi talán :

n.43

Az idő ha éltem is majd elnyüvé,

n.44

Ki tudja, hogy hol kerülünk együvé?

(1851.)