Bibliográfiai adatok
A hamis tanu
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei I. kötet
Alcím: Kisebb költemények
Dátum: 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0729001117189
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat
- Szövegforrás III: Budapesti Viszhang
- Szövegforrás IV: Kisebb Költemények 1856-os kiadás
- Szövegforrás V: Kisebb Költemények 1860-as kiadás
- Szövegforrás VI: Arany János Összes Költeményei
- Szövegforrás VII: Arany János Összes Művei
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Először a Budapesti Viszhangban, 1852. II. félév, dec. 12. Másodszor KK. 1856. A cím után mindkét helyen : Népmonda. A KK. 1860. e jelzést csak a tartalomjegyzékben közli, az ÖK. ott sem.Megjegyzések
Megjegyzések:
Közvetlen forrását Riedl fedezte fel, Szabó Károlynak kőröstarcsa helynevekről szóló értekezése egyik jegyzetében, az Uj Magyar Muzeum 1850—51. évi folyamában, a 375. lapon. (Szabó K.
kőröstarcsai
születésű volt). A jegyzet igy szól: »E regét következőleg hallottam. Régen, talán
már száz esztendeje is lehet, a kőrösladányiak a tartsai határ egy részét magokénak
tulajdonították... Az öreg Márkus volt a ladányiak tanúja, ki is, miután a
csizmájába a talpa alá előre ladányi földet tett,. . . a hely színén. . . az élő
Istenre esküdött, hogy azon föld, melyen ő áll, kőrösladányi föld, s . . . ha igazat
nem mond, testét a föld ne vegye be, hanem azon örvény nyelje el, melynek közelében
áll s lelke nyugalmat ne találjon. Az eskü alapján a bíróság a ladányiaknak ítélte a
földet. Nemsokára meghalt Márkus— midőn a koporsót a sírba eresztenék s a sírásók a
földet rá kezdték volna hányni,. . . a koporsó a földből felvetődött, a holttest a
koporsóból kizuhanva, egyenesen azon örvénynek tartott, s annak fenekére szállott.
Azóta is, kivált holdvilágos éjenként, gyakorta látják őt a halászok az örvényből
felmerülni, kikhez... e kötődő kérdést szokta intézni: oldjak-e vagy kössek? s ha a
tapasztalatlan halászlegény azt találja felelni: oldjon, az egész hálót úgy
megbontja, hogy egyetlen szállá változik; kössön, a hálót olyan csomóba gombolyítja,
hogy soha többé ember ki nem bontja. Ezért nevezik ezt az örvényt Márkus
örvényének.« Szabó Károly
Riedl
rámutat, hogy
Riedl Frigyes
Arany
nyelvileg is követi
forrását, s az utolsó előtti versszaknak mozgása is párhuzamos azéval. (
Arany egyik költeményéről. — Emlékkönyv
Kármán Mór 25 éves tanári munkásságának
ünnepére, 160—161. 1.) A ladányi mondát Arany János
Ipolyi
is említi (
Magyar mythologia, 211. 1.).
A hamis eskü és bünhödése ősrégi mondatárgy. (
Binder Jenő.Ephk
1900.—17—20. 1.)
Magyar változat Ipolyi (Stummer) Arnold
Révész Imré
nél az
istenítéletekről szóló értekezésében (
Uj Magyar
Muzeum, 1858. 439.
1.) a Balmazújváros határában álló, ,kárhozat
halom’ról. Újabban Roheim Géza 50 külföldi
változat mellett négy magyart vett számba
(
Ethnogr., 1916. 212—221. 1.). Hivatkozik Kálmány Lajosnak A magyar halászok vizi
ellenségei c. értekezésében (
Ethn.,
1815. 103. 1.) a »holt
ember«-re, aki a hálókat összegabalyítja. Névszerint említi Márkus örvényét. Utal
Révész Imre
Erdélyi
Közmondások könyvében az 1892. számúra: »Cigány módra
esküszik«. (Szabolcs megyében egy cigány a csizmájába tett földre esküdött.)
Győrffy István
(
Ethn., 1917. 210.1.) három megtörtént eset mellett
negyediknek Karácsonyi Jánosnak Békés vármegye történetéből (II. 210. 1.) Juhos Istvánét hozza fel, aki épen a ladányi vén
Márkus esküjét fordította vissza a tarcsaiak javára.
Az »ódó-kötő« szellemeket Ecsedi Istvánnak Népies halászat (1934.) könyvéből magyarázza Mészöly Gedeon (
Föld és nép, 1944. jan.—jún): a
hálót kibontják vagy lekötik a víz fenekére.
A monda második fele a bűnhödés. A gyergyói székelyek hiedelmében a hamisan esküdök
holtuk után égő ujjakkal bolyonganak vétkök helyén, ’gyertyás embereknek‘ hívják
őket. (Győrffy, Kálmány.)
Németül:
Handmann : Arany’s ausgew. Gedichte
; Gragger-Lüdeke.
Zenét szerzett hozzá Hetényi Albert
(Klöckner-féle melodrámák, 5. 1907.
).
Erdélyi János