Hiú sóvárgás

Bibliográfiai adatok

Hiú sóvárgás

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei I. kötet

Alcím: Kisebb költemények

Dátum: 1951

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0729001117189

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

History:

Kézirata a Régiebb versek tisztázata közt; alatta : 1852.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.
Szövegforrás III: Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.
Szövegforrás IV: KK. 1856.

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Először a Budapesti Viszhangban (szerk. és kiadja Szilágyi Virgil), 1853. 11. sz. febr. 16. , Arany aláírással. — Másodszor KK. 1856.

Megjegyzések

Megjegyzések:

Először a Budapesti Viszhangban (szerk. és kiadja Szilágyi Virgil), 1853. 11. sz. febr. 16. , Arany aláírással. — Másodszor KK. 1856. Németül: Balogh Nikolaus, Die Karpathen, 1911. - Angolul: Loew: John Arany.

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

HIÚ SÓVÁRGÁS

n.1

Volnék kis pacsirta, hogy zenghetne dalom

n.2

Harmatos, virágos, illatos hajnalon ;

n.3

Hogy magasztos ének szárnyain lebegve

n.4

Merülhetnék mélyen a fényes egekbe ;

n.5

Hogy lerázván a föld minden szennyét, porát,

n.6

Innám egy dicsőbb lét isteni mámorát;

n.7

Majd elszenderülve boldog csalódáson,

n.8

Édes álom lenne — ne fájna bukásom.

n.9

Volnék kis pacsirta, — tavasz hirdetője,

n.10

Kihez a reménység arany szálát szője ;

n.11

Köröttem az eget rózsafelhők szegnék,

n.12

Zöldellő

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

Zöldelő

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

Zöldellő

Szövegforrás:
KK. 1856.

vetések halmain levegnék;

Jegyzet Több kiadásban: lebegnék. Levegni régi szó,

Zrinyi

Zrínyi Miklós

nél a gálya »vitorlája leveg« (XI. 57. vszak.).

Berzsenyi

Berzsenyi Dániel

nél (Az estve): Minő mennyei csendesség — Lelke leveg körültünk.

n.13

Hogy a magvető, ki új kalászt hinteget,

n.14

Felém fordult arccal keresné az eget,

n.15

Telnék be örömmel, hálás bizalommal,

n.16

Versent énekelve zöngzetes dalommal.

n.17

Akkor, midőn még a természet oly pazér,

n.18

Akkor, midőn gyermekmódra futkos az ér,

n.19

Midőn sarjad a fű, és virágzik a fa,

n.20

Mindenütt uj erő buzog fel, dagadva :

n.21

Midőn az agg sírja

szélétől

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

szélitől

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

szélétől

Szövegforrás:
KK. 1856.

visszalép,

n.22

Évei számadását bizton viszi elébb,

n.23

Midőn a halálra nem is gondol senki. . .

n.24

Oh ! akkor szeretnék vígan énekelni.

n.25

Szebb akkor az

éjjel

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

éj is

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

éjjel

Szövegforrás:
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.
KK. 1856.

, mint jelenleg a nap,

n.26

A szilaj vész, mint most enyhe, lágy fuvalmak ;

n.27

Szebb az ég viharral, mint egyébkor tisztán —

n.28

Nyerítő villámmal, végig a nagy pusztán.

n.29

Egy perc ! és a mennynek haragja kiontva,

n.30

Szép szivárvány béke-zászlaját kibontja ;

n.31

Szenvedés, aggódás feledségbe mégyen :

n.32

Örömkönny rezeg a kis virág szemében.

n.33

Vagyok

pelikánja

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

pellikánja

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

pelikánja

Szövegforrás:
KK. 1856.

kietlen mezőnek,

n.34

Búsongó madara híves, ködös ősznek,

n.35

S mint a délre húzó daru fejem felett,

n.36

Egy hangon tördelem bágyadt énekemet.

n.37

Örömből, keservből dalforrás fakadhat,

n.38

Az elpattanó szív még egy hangot adhat:

n.39

De, mikor ízenként zsibbad el érzete,

n.40

A fásult kebelnek nincsen költészete.

(1852.)

Verzió: II : Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

HIÚ SÓVÁRGÁS

n.1

Volnék kis pacsirta, hogy zenghetne dalom

n.2

Harmatos, virágos, illatos hajnalon ;

n.3

Hogy magasztos ének szárnyain lebegve

n.4

Merülhetnék mélyen a fényes egekbe ;

n.5

Hogy lerázván a föld minden szennyét, porát,

n.6

Innám egy dicsőbb lét isteni mámorát;

n.7

Majd elszenderülve boldog csalódáson,

n.8

Édes álom lenne — ne fájna bukásom.

n.9

Volnék kis pacsirta, — tavasz hirdetője,

n.10

Kihez a reménység arany szálát szője ;

n.11

Köröttem az eget rózsafelhők szegnék,

n.12

Zöldellő

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

Zöldelő

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

Zöldellő

Szövegforrás:
KK. 1856.

vetések halmain levegnék;

Jegyzet Több kiadásban: lebegnék. Levegni régi szó,

Zrinyi

Zrínyi Miklós

nél a gálya »vitorlája leveg« (XI. 57. vszak.).

Berzsenyi

Berzsenyi Dániel

nél (Az estve): Minő mennyei csendesség — Lelke leveg körültünk.

n.13

Hogy a magvető, ki új kalászt hinteget,

n.14

Felém fordult arccal keresné az eget,

n.15

Telnék be örömmel, hálás bizalommal,

n.16

Versent énekelve zöngzetes dalommal.

n.17

Akkor, midőn még a természet oly pazér,

n.18

Akkor, midőn gyermekmódra futkos az ér,

n.19

Midőn sarjad a fű, és virágzik a fa,

n.20

Mindenütt uj erő buzog fel, dagadva :

n.21

Midőn az agg sírja

szélétől

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

szélitől

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

szélétől

Szövegforrás:
KK. 1856.

visszalép,

n.22

Évei számadását bizton viszi elébb,

n.23

Midőn a halálra nem is gondol senki. . .

n.24

Oh ! akkor szeretnék vígan énekelni.

n.25

Szebb akkor az

éjjel

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

éj is

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

éjjel

Szövegforrás:
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.
KK. 1856.

, mint jelenleg a nap,

n.26

A szilaj vész, mint most enyhe, lágy fuvalmak ;

n.27

Szebb az ég viharral, mint egyébkor tisztán —

n.28

Nyerítő villámmal, végig a nagy pusztán.

n.29

Egy perc ! és a mennynek haragja kiontva,

n.30

Szép szivárvány béke-zászlaját kibontja ;

n.31

Szenvedés, aggódás feledségbe mégyen :

n.32

Örömkönny rezeg a kis virág szemében.

n.33

Vagyok

pelikánja

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

pellikánja

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

pelikánja

Szövegforrás:
KK. 1856.

kietlen mezőnek,

n.34

Búsongó madara híves, ködös ősznek,

n.35

S mint a délre húzó daru fejem felett,

n.36

Egy hangon tördelem bágyadt énekemet.

n.37

Örömből, keservből dalforrás fakadhat,

n.38

Az elpattanó szív még egy hangot adhat:

n.39

De, mikor ízenként zsibbad el érzete,

n.40

A fásult kebelnek nincsen költészete.

(1852.)

Verzió: III : Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

HIÚ SÓVÁRGÁS

n.1

Volnék kis pacsirta, hogy zenghetne dalom

n.2

Harmatos, virágos, illatos hajnalon ;

n.3

Hogy magasztos ének szárnyain lebegve

n.4

Merülhetnék mélyen a fényes egekbe ;

n.5

Hogy lerázván a föld minden szennyét, porát,

n.6

Innám egy dicsőbb lét isteni mámorát;

n.7

Majd elszenderülve boldog csalódáson,

n.8

Édes álom lenne — ne fájna bukásom.

n.9

Volnék kis pacsirta, — tavasz hirdetője,

n.10

Kihez a reménység arany szálát szője ;

n.11

Köröttem az eget rózsafelhők szegnék,

n.12

Zöldellő

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

Zöldelő

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

Zöldellő

Szövegforrás:
KK. 1856.

vetések halmain levegnék;

Jegyzet Több kiadásban: lebegnék. Levegni régi szó,

Zrinyi

Zrínyi Miklós

nél a gálya »vitorlája leveg« (XI. 57. vszak.).

Berzsenyi

Berzsenyi Dániel

nél (Az estve): Minő mennyei csendesség — Lelke leveg körültünk.

n.13

Hogy a magvető, ki új kalászt hinteget,

n.14

Felém fordult arccal keresné az eget,

n.15

Telnék be örömmel, hálás bizalommal,

n.16

Versent énekelve zöngzetes dalommal.

n.17

Akkor, midőn még a természet oly pazér,

n.18

Akkor, midőn gyermekmódra futkos az ér,

n.19

Midőn sarjad a fű, és virágzik a fa,

n.20

Mindenütt uj erő buzog fel, dagadva :

n.21

Midőn az agg sírja

szélétől

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

szélitől

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

szélétől

Szövegforrás:
KK. 1856.

visszalép,

n.22

Évei számadását bizton viszi elébb,

n.23

Midőn a halálra nem is gondol senki. . .

n.24

Oh ! akkor szeretnék vígan énekelni.

n.25

Szebb akkor az

éjjel

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

éj is

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

éjjel

Szövegforrás:
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.
KK. 1856.

, mint jelenleg a nap,

n.26

A szilaj vész, mint most enyhe, lágy fuvalmak ;

n.27

Szebb az ég viharral, mint egyébkor tisztán —

n.28

Nyerítő villámmal, végig a nagy pusztán.

n.29

Egy perc ! és a mennynek haragja kiontva,

n.30

Szép szivárvány béke-zászlaját kibontja ;

n.31

Szenvedés, aggódás feledségbe mégyen :

n.32

Örömkönny rezeg a kis virág szemében.

n.33

Vagyok

pelikánja

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

pellikánja

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

pelikánja

Szövegforrás:
KK. 1856.

kietlen mezőnek,

n.34

Búsongó madara híves, ködös ősznek,

n.35

S mint a délre húzó daru fejem felett,

n.36

Egy hangon tördelem bágyadt énekemet.

n.37

Örömből, keservből dalforrás fakadhat,

n.38

Az elpattanó szív még egy hangot adhat:

n.39

De, mikor ízenként zsibbad el érzete,

n.40

A fásult kebelnek nincsen költészete.

(1852.)

Verzió: IV : KK. 1856.

HIÚ SÓVÁRGÁS

n.1

Volnék kis pacsirta, hogy zenghetne dalom

n.2

Harmatos, virágos, illatos hajnalon ;

n.3

Hogy magasztos ének szárnyain lebegve

n.4

Merülhetnék mélyen a fényes egekbe ;

n.5

Hogy lerázván a föld minden szennyét, porát,

n.6

Innám egy dicsőbb lét isteni mámorát;

n.7

Majd elszenderülve boldog csalódáson,

n.8

Édes álom lenne — ne fájna bukásom.

n.9

Volnék kis pacsirta, — tavasz hirdetője,

n.10

Kihez a reménység arany szálát szője ;

n.11

Köröttem az eget rózsafelhők szegnék,

n.12

Zöldellő

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

Zöldelő

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

Zöldellő

Szövegforrás:
KK. 1856.

vetések halmain levegnék;

Jegyzet Több kiadásban: lebegnék. Levegni régi szó,

Zrinyi

Zrínyi Miklós

nél a gálya »vitorlája leveg« (XI. 57. vszak.).

Berzsenyi

Berzsenyi Dániel

nél (Az estve): Minő mennyei csendesség — Lelke leveg körültünk.

n.13

Hogy a magvető, ki új kalászt hinteget,

n.14

Felém fordult arccal keresné az eget,

n.15

Telnék be örömmel, hálás bizalommal,

n.16

Versent énekelve zöngzetes dalommal.

n.17

Akkor, midőn még a természet oly pazér,

n.18

Akkor, midőn gyermekmódra futkos az ér,

n.19

Midőn sarjad a fű, és virágzik a fa,

n.20

Mindenütt uj erő buzog fel, dagadva :

n.21

Midőn az agg sírja

szélétől

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

szélitől

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

szélétől

Szövegforrás:
KK. 1856.

visszalép,

n.22

Évei számadását bizton viszi elébb,

n.23

Midőn a halálra nem is gondol senki. . .

n.24

Oh ! akkor szeretnék vígan énekelni.

n.25

Szebb akkor az

éjjel

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

éj is

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

éjjel

Szövegforrás:
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.
KK. 1856.

, mint jelenleg a nap,

n.26

A szilaj vész, mint most enyhe, lágy fuvalmak ;

n.27

Szebb az ég viharral, mint egyébkor tisztán —

n.28

Nyerítő villámmal, végig a nagy pusztán.

n.29

Egy perc ! és a mennynek haragja kiontva,

n.30

Szép szivárvány béke-zászlaját kibontja ;

n.31

Szenvedés, aggódás feledségbe mégyen :

n.32

Örömkönny rezeg a kis virág szemében.

n.33

Vagyok

pelikánja

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Budapesti Viszhang, 1853. febr. 16.

pellikánja

Szövegforrás:
Kézirat (régiebb versek tisztázata) 1852.

pelikánja

Szövegforrás:
KK. 1856.

kietlen mezőnek,

n.34

Búsongó madara híves, ködös ősznek,

n.35

S mint a délre húzó daru fejem felett,

n.36

Egy hangon tördelem bágyadt énekemet.

n.37

Örömből, keservből dalforrás fakadhat,

n.38

Az elpattanó szív még egy hangot adhat:

n.39

De, mikor ízenként zsibbad el érzete,

n.40

A fásult kebelnek nincsen költészete.

(1852.)