AJOM10

Megjegyzések:

Első nyomtatásban megjelent munkájaként szokták emlegetni. Maga a költő nem nevezte ugyan ezt első munkájának, de ismert írásai közül ezt említette, mint nyomtatásban is megjelentet elsőül a Gyulai Pálnak írt Önéletrajzi levél ben. (Nagykőrös, 1855. jún. 7.) Megjelent Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. . 1888—89. (I. XXXV—LI. l.) Ma már ismerünk korábbit is (1. e kötet 7. darabját). Mikor megházasodik, elhatározza, hogy nem foglalkozik többé irodalommal: „... akkor föltettem magamban, nem olvasni többet, hanem élni hivatalomnak, családomnak, lenni közönséges ember, mint más." (Önéletrajz.) Elhatározását azonban — főként a ra került Szilágyi István hatására — nem tartja meg. ösztönzésére újra erősebben olvas, Szophoklészt, -t fordít. Mindezt, Az elveszett alkotmány-nyal együtt „magános időtöltésnek" érzi. 1845 augusztusában így ír nak: „Családomnak, hivatalomnak élek, s néha a litteratúrában dilettánskodom." „Újév óta kaszinónk van" — írja 1846. febr. 22-én. A kaszinó folyóiratai tájékoztatják az irodalom eseményeiről. Külön is olvas: „Én még Pesti Divatlapot és Életképeket is olvasok — külön társaságban." (Uo.) Nyilván ilyen olvasmányai indították arra, hogy maga is megpróbálkozzék a szépprózával. A novella 1846. márc. 28-án jelent meg az Életképekben. Feltehető tehát, hogy jan.—febr.-ban írta. Munkakörülményei nem voltak megfelelőek, már idézett levelét is hideg szobában írta nak, mert „azon egyetlen szobámban, melyet füttetek, gyermekeim csevegnek". Önéletrajzában is megemlékezik erről a fiatalkori kísérletéről: „Egy falusi beszélyem némi tetszéssel fogadtatott az Életképek-ben." Érthető, hogy nem emlékezik meg többé róla, és az is, hogy Arany László sem vette fel a hátrahagyott munkák közé. nek igaza van, amikor így ír első két novellájáról: „Későbbi szerkesztő és elbeszélő tehetségének nyoma sincs bennük, de még stílusbeli képességeinek sincs... Szinte érthetetlen, hogy , a szigorú önbíráló, kiadta ezt a két gyarló kísérletet." ( Szinnyei Ferenc: Arany János. . 1909. 20. 1.) A kezdő író persze nem lehetett szigorúbb bíráló, mint az egykorú szerkesztő. A kor átlag színvonala nem volt lényegesen magasabb az övénél. Az Egy egyszerü beszélykén különösen érződik hatása. Gézenguz emlékeztet Quasimodora, a toronynak nagy fontossága van stb. A. maga igyekezett hamarosan megszabadulni ezektől a romantikus hatásoktól. „Minél több új francia, angol, német s ezekből formált magyar beszélyt, regényt, színművet olvasok, annál több t és -t" — írja nak (1846. febr. 22.). Minden gyengesége ellenére is vannak a beszélynek értékei. a népies elemek feltűnését tartja fontosnak: „Az esemény nem éppen hihetetlen, s bár a szenvedélyek a romanticizmus divata szerint a borzalmasig vannak csigázva, nem csapnak túl a lehetőségen és a nyers emberi indulatok határán." (, I. 62. 1.) szerint „...ebben a novellában már benne van a magva erkölcsi felfogásának, mellyel Ágnesnek és szerencsétlen társainak sorsát nézi." ( Kéky Lajos: Arany János pályakezdése, Beöthy Emlékkönyv, , 1908. 330. 1.) pedig a Tengeri hántás gyökerét látja benne. Ez a feltevés annál is érdekesebb, mert az Életképeket olvasgatta abban az évben, amikor a Tengeri hántást írta (1877). Horváth János szerint az egykorú magyar irodalomból különösen A vadászat c. novellája hatott erősen -ra. ( Tanulmányok. 394. l.) Ugyanő a stílusbeli fogyatékosságokat látja a beszélyke legnagyobb hibájának: „Mintha a jegyzői iroda nyelvét és stílusát vinné át az irodalomba, talán okiratszerű hitelesítését remélve attól a kitalált, szinte hihetetlen történetnek. Elég az hozzá, hogy az a nyelv is csaknem visszahatásként tűnik fel a szatirikus költemény életbeli nyelvanyaga után." (Uo. 395. 1.)