Bibliográfiai adatok
Arany János Összes Művei X. kötet. Eredeti szépprózai művek, szépprózai fordítások, kisebb cikkek, tanulmányok, iskolai jegyzetek
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei X. kötet
Alcím: Prózai művek 1.
Dátum: 1962
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 9630500396
Szerkesztő: Keresztury Dezső
Sajtó alá rendező: Keresztury Mária
Lektor: Barta János
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Lelőhely: Kecskemét
Intézmény: Kecskeméti Állami Levéltár
Azonosító:
A kézirat leírása:
History:
Kézirata a Kecskeméti Állami Levéltárban.Keletkezés:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
tanulmány
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
A töredék szöveget egy aláírás nélküli cikk írója tette közzé az Irodalomtörténeti Közlemények VIII. évf. 119—121. lapján, 1898-ban; a 7 §. második strófája híján. Kiadásunk a kéziratot követi.Megjegyzések
Megjegyzések:
A töredék nyilvánvalóan a költő verstani tanulmányaival egyidőben keletkezett. Közzétevője ennyit ír róla: „. . .Arany
kezével egy 4rét levél mindkét oldalára van írva. Volt-e
folytatása vagy nem haladt tovább az összeállítás? nem tudjuk. Méltó párja lett volna
Arany János
Arany
amaz értekezésének, mely
először az 1856. évi N.-Kőrösi Értesítőben, azután az Új Magyar Muzeumban s
utóljára prózai dolgozatai élén jelent meg. Annyit mondhatunk róla, hogy legkésőbb
szintén 1855|6-ban készült."
(
Irodalomtörténeti Közlemények VIII. 19.1.)
Az Arany-kutatás azóta sem foglalkozott a sajnos túlságosan is rövid töredékkel, amely
pedig nem érdektelen bizonyítéka annak, hogy a költő nem csupán a ritmusban és rímben
kereste a magyar vers idomának jellemzőit, hanem az összetettebb formákban is.
Arany János
14. A RIMEZETT VERSALAKOKRÓL
I. §., Rimezett versalakjaink, mind a verslábak számát, s minőségét illetőleg, mind a
hosszabb s rövidebb, több vagy kevesebb sorok egybekapcsolását vévén tekintetbe, a
végtelenségig különbözők. Mindazáltal nem lesz fölösleges, a legszokottabb, a
legkellemesebb formákat itten egybeszedve, előadni. — A rimes alakok részint idegenek,
azaz más néptől kölcsönzöttek, részint a magyar népi dalokban, s ezek dallamaiban
feltalálhatók. Lássunk mindegyikről. —
2. §. Idegennek látszik mindazon versalak, ami népi dalainkban s énekeinkben
meghonosítva nincsen, hanem csupán iróink vették fel, követvén bennük a külföldi
formákat. Mint lábak az idegenek közé számíthatók, amelyek egyenetlen
tactusra lejtenek, mint a jambus, vagy
trochaeus stb. Mint sorok, amelyekre magyar dallamot
szerzeni nem lehetne, mint versszakok (strofák) mind, amelyekben ölelkező,
vagy keresztrim van, mert az ilyeneket dallamaink természete nem türi.
3. § Az illy alaku vers rendszerint jambusokban szökik vagy
trochaeusban leng, néha dactylusok, felütéssel, mely felütés már
magában is idegen. Ám használjuk, miután már bevettük őket, magasabb (nem népies)
költészetben: de kívánatos, hogy népi formáink ott is hova elébb meghonosuljanak, mert
csak akkor lesz költészetünk igazán nemzeti.
Egy sorra két lábnál, — legalább is négy szótagnál — kevesebbet
venni oly gyermekes játék volna, mi kivül esik a költészet határán.
Petőfi
nél van ugyan, de ő
sem képes vele egész dalban megküzdeni. — Kezdjük tehát az olly sorokkal, melyekben
négy szótag van: — Lehet ezekben a rim páros, kereszt, vagy ölelkező.
Példák:
Petőfi Sándor
Petőfi
.
Petőfi Sándor
Jegyezzük meg, hogy a 2. és 4. számuban elég ha csupán a második, s negyedik sor rimez, a
3. számuban, ha csak az első és negyedik. Mindenik forma nehéz, alkalmatlan, ha a
rimekből el nem hagyunk. Legkedvesebb az 5. szám alatti, bár magyarban még ritkán
használtatott.
5. §. Kedvesebb vegyületek származnak a 6 tagu sorral. Magában kevéssé használják,
elegyitve, mint fokozva
Csokonai
nál; minden sorban rim:
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai
.
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai
.
Csokonai Vitéz Mihály
Bajza
.
Bajza József
Petőfi
.
Petőfi Sándor
Tompa
.
Tompa Mihály
Petőfi
.
Petőfi Sándor
Garay
.
Garay János
Csokonai
.
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai
.
Csokonai Vitéz Mihály