MAGYARHON EBREDÉSE
Eredeti költemények. Irta Ormódi Bertalan.
Pest
. Nyomatott Wodianar F.-nél. 1860.
Budapest
Ormódi
jelen füzete, dacára a
címlapon kiemelt ,,eredetiségnek”, azt a hatást tette ránk, mintha valamely jobb költő
műveit olvastuk volna – gyönge fordításban. Nem, mintha a nyelv nem volna eléggé magyar
(ámbár az effélék: „nem tehetek érte” = róla 94. l., „ha lehetnék
egyszer fergeteg” = Wenn ich einmal. 125. l. sértik a magyar fület s az
ily ragozás: „kézt” – ,,levélt” – „Fehér hót pirosra festi” korántsem jobb
a szokottnál s versbeli szorúltságra mutat; ,,fertőztenek” középige,
cselekvő' értelemmel, – „nézel” 90. l. s ennek
ellendarabjául: „álmodasz.” (167. l. nyelvtanilag hibás) – hanem mert nincs
benne az az erély, energia, mely a valóban eredeti költemények nyelvét bélyegzi, nincs a
kifejezésnek ama rövid hatályossága, mely összeszorítja a gondolatot, hogy ez által
ruganyosabbá tegye, színt, alakot, zöngést ad neki. Ormódi Bertalan
Ormódi
nál nem hiányzanék a költői gondolat –
habár ez nem mindig új s nem valami hatalmas is – de mint az elégtelen fordító, megnyesi
azt, csonkán, halványan, elmosódva adja vissza saját gondolatját, érezteti velünk, hogy
az eszme költői volna, erőteljesb kinyomás által hatott is volna ránk – míg így, a mint
adja, csak a ki nem elégíttetés fanyar íze marad szánkban. Itt-ott megered a hang, de a
teljes dallamból hiányzik valami, az accordba ál hang is vegyűl.Ormódi Bertalan
n
Jegyzet – „ha
lehetnék egyszer fergeteg”:
A.
itt
nyilván a szórendet gáncsolja; nem egészen pontosan idéz, Arany János
Ormódi
nál ez áll: „Ha én lehetnék egyszer
förgeteg." ~ „fertőztenek” középige: más szóval akkoriban, ingadozó lévén a
szóhasználat, álszenvedőnek is nevezték; ma inkább álvisszahatónak
nevezzük.Ormódi Bertalan
Legtöbb bensőséget azon költeményeiben találtunk, melyek egy saját s mások büne miatt
szenvedő népfaj: „a bánat választott nemzetsége” sorsán jajdulnak fel. Ilyen (részint)
az „Anyám” című, leggyöngédebb érzelmet lehellő dal (19. l.), a
,,Prometheus,” „A
filiszteusok.”
n
E hangba játszik továbbá az,,Avas alján”,némi reminiscentiával tárgyban, érzületben Jegyzet – A dicsért Anyám című vers
első két versszaka: „Amott egy kis város, /Csöndes mint egy kripta, / A bánat
választott / Nemzetsége lakja. / Ez itt a helységnek / Legszegényebb háza, / Egyedül
áll, mint egy / Elhagyatott árva.
Petőfi
re, de máskint nem rossz
darab.Petőfi Sándor
n
Szerelmei dalai közt is van egy pár jó, mint: ,,Fürödnek a
hattyúk” (csakhogy a ,,Berettyó vizében”-e? az nagy
kérdés)Jegyzet – Az Avas alján című vers mindenekelőtt a
Távolból című Petőfi-vers hatására utal.
n
„Még
egy dal Emiliának” ,,Megboszulja” – míg néhány (,,Nem kell nekem ilyen koldus élet” – „Hallgassatok” – „Egy kistömlöc” – ,,Emilia sírja” stb.) hangban és formában igen emlékeztet a Szerelem gyöngyeire.Jegyzet – A Fürödnek a hattyúk első két gáncsolt
sora: ,,Fürödnek a hattyúk / Berettyó vizében.”
n
A hazafi-dalokban nem
egyszer frázis szerepel eszme helyett ; legjobb a „Tavaszról”
című (15. és 95. l. mert kétszer van meg), csakhogy ennek alapeszméjét annyira is
megszerette költőnk, hogy négy-öt külön versben ismételi; valamint a „Népek imájá”-nak (13. l.) alapgondolata is meg előfordúl a ,,Hajdan és most” feliratúban. (17. l.) Egy pár románc-féle költeményén
dicséretes a hang újdonsága, de ezen lyrai elbeszélések közt nem igen van, a mit egészen
sikerültnek mondhatnánk. Ott a ,,Románc a tengerről,” – melyben a
leány bűvös hatalommal látszik bírni a tenger felett, úgy hogy tündéri lénynek,
hableánynak vélné az ember, – mégis meg tud halni. Ott van a „Zaránd” cimű, mely jól van gondolva, s alakja is új, de a rémjelenés nagyon
fülünkbe magyarázza a költő, a helyett, hogy képzelmünket a Zaránd képzelmébe játszaná
át, mikép ez balladában szokás. – ,,Diargisában” nem értjük a
költői gondolatot: a dal erejét akarná magasztalni, mégis a dalnok csak mint hős
boldogúl.n
Jegyzet
Diargisa: spanyol a vers tárgya s
nyilván a név ıs az.
De nincs szándokunk (legalább ezúttal) részletes bírálatot adni. Csupán a kül–formára
jegyezzük még meg, hogy szerző, úgy látszik, nem szeret a rím nyügeivel bajlódni, azért
van füzetében annyi darab rim nélkül s azért rímei, többnyire, nemcsak nem keresettek,
de nem is találtak. Mint a ıimérzék nagy hiányának bizonyságára, a 11-ik lapra utalunk,
mely csaknem végig tok-tek-rimben kopog le.