Aranysárkány fejléc kép
 
BÉRANGER DALAI  
  Magyaritják (miért nem: forditják P) Szász Károly, Illésy György és mások. Első füzet. Debrecen Csáthy Lajos és Társa bizománya. 1860.  
  Régen akarunk szólni e füzetkéről, de minthogy frisiben nem lehetett, jobbnak gondolók bevárni a következőt s összefoglalni ezzel. Azonban a második füzetnek még mind semmi nesze; mondjuk el tehát a meglevőre pár szóban észrevételünket. Tartalma
Szász K.
Szász Károly
fordításában 12,
Illésy
Illésy György
ében 15 költemény, átellenbe nyomott francia szöveggel; a mások itt még nincsenek képviselve. Mindegyik fordító darabjai közül sajtó útján már több fordúlt meg a közönség előtt.
Szász
Szász Károly
, úgy látszik, a komolyabb chanson-ok felé hajol, míg
Illéssy
Illésy György
inkább a vidor neműeken kap. Amannak fordításai hívebbek az eredetihez, s a tárgyhoz illően magasabb stylben tartvák, de nyelvök itt-ott nehézkes, sok helyen nemcsak a keresztrímelést, de az eredetinek stropha-szerkezetét sem bírják meg, sőt van példa rá, hogy a megfelelő versszakok illető sorai sem vágnak össze, mint a „Sok szerelem” címüben (15. l.), melynek első versszaka így kezdődik:
n
Jegyzet – ,,Sok szerelem” címűben: a Beacoup d'amour című versről van szó, s a belőle idézett sorok eredetije a következő: „Malgré la voix de la sagesse / Je voudrais amasser de l'0r:”; az idézett második strófa pedig így: „Pour immortaliser Adele, Si des chants m'étaient inspirés.“
 
  Bármit beszél a bölcseség: nagyon bánt  
  A gazdagságnak vágya engemet ! –  
  s a második stropha így felel rá:  
  Ha Adélt dicsõitni a dal  
  Hatalmát birnák ajkain –  
  mi annál visszatetszőbb, minél inkább megszoktuk e chansonokat egy-egy nem ismert, de lelkünkben Zengő melodiára olvasni.
Illésy
Illésy György
fordítása ellenben nem mindig törekszik szó- hűségre, el-elmos egy-egy finom vonást az eredetiből, de könnyebben foly, néha a formát még röviditi is (legalább az eredeti néma e-jeivel), mégis használ keresztrímet, noha rímei megint alább állnak társa rimeinél, könnyű magyarsága néha torzit az eredeti finomságán, például ,,Jó Mihály” kezdete (29. l.):  
 
Aux gens atrabilaires Nyomorúlt siralmak völgye
Pour exemple donné. Savanyúpofás világ:
En un temps de miseres Mintaképül im elődbe
Roger Bontemps est né. Adta a sors Jó Mihályt.
n
Jegyzet A jó Mihály francia címe: Roger Bontemps – Az utópiai királyból érintett sorok
Béranger
Béranger, Theodor
nál: Prit le plaisir pour code,
Illésy
Illésy György
nél: Gyönyör volt a kísérete, illetőleg: C'est enseigne d'un cabaret, Egy vendéglőn az útfelen
 
  ez mehet a Komlóban, de nem
Béranger
Béranger, Theodor
stilje.
n
Jegyzet – ez mehet a Komlóban: az akkori
Pest
Budapest
egyik legkedveltebb mulatóhelye, a mai Petőfi Sándor utca elején.
Lisznyai
Lisznyay Kálmán
és Sárosy itt tartották hires ,,dalidóikat"; tréfás, chanson-szerű csípős, borsos pikantériájú dalokat, verseket adtak itt gyakran elő.
Az utópiai királyban (Le roi d'Yvetot), mely a sikerűltebbek közé tartozik, a code nem kiséret, hanem törvénykönyv (codex) s a cabaret ,,vendéglő”-vé finomítva nem teszi azt a hatást, a mit az eredetiben. Hanem elég.
Béranger
Béranger, Theodor
fordítása nehéz: fordítók sem adhatják vissza az eredetinek rhythmusát, könnyedségét, finomságát, de látszik e füzetből is, hogy a lehetőségig iparkodtak megoldani nagy feladatukat. Gáncsolni könnyű: csinálni ugyancsak nehéz. Probatum est.
n
Jegyzet – Probatum est: azaz én is megpróbáltam:
A.
Arany János
is megpróbálta az utoljára emlitett verset lefordítani. ( Az yvetot-i király. JKK VI. köt. 183. l.), de csak egy versszak lett belőle kész s négy töredék-szakasz; az
Illésy
Illésy György
fordításában érintett sorok nincsenek meg
A.
Arany János
e töredékében.
 
 

Megjegyzések:

Ismeretes, hogy
Béranger
Béranger, Theodor
a harmincas évektől, a júliusi forradalomtól mintegy ötven esztendŐn át Európa egyik legnépszerűbb, legünnepeltebb lírikusa volt. Az öreg
Goethe
Goethe, Johann Wolfgang von
nagyra tartotta,
Heine
Heine, Heinrich
lelkesűlt érte (lásd
Jan O. Fischer
Fischer, Jan O.
: Pierre-jean de Béranger. Werk and Wifrkung. Berlin 1960. 236– 240. l.),
Csernisevszkij
Csernisevszkij, Nyikolaj Gavrilovics
éppúgy magasztalta, mint Belinszkij (lásd A francia irodalom tõörténete. Moszkva 1956. II. köt. 164. kk.; oroszul; gyűjteményes kötet), s a cseheknél, lengyeleknél és olaszoknál is sokat fordították és ünnepelték (lásd
Jan O. Fischer
Fischer, Jan O.
i. m. 240–241. l.). Nálunk az átlagosnál is nagyobb volt hatása, s a rajongás iránta. Nemcsak forradalmárok s radikálisok, de olyan, alapjában konzervatív liberálisok, mint Salamon Ferenc is a legnagyobb költők közé sorolták. Hatásának igazi szétsugárzója
Petőfi
Petőfi Sándor
volt; s később az Ábrányi-féle iskola (lásd Miklós Elemér: Petőfi és Béranger.
Bp.
Budapest
1904. ; Hankiss János: Ábrányi Emil és a franciák. It 1923. 24–.32. l.).
Petőfi
Petőfi Sándor
fordított tőle; egy kötetéi:
A.
Arany János
-nak ajándékozta, s ez megjárta
A.
Arany János
egész baráti körét (lásd JKK I. köt. 506. l.). Az itt szóban forgó Szász–Illésy-féle kötet is ,,
Béranger
Béranger, Theodor
és
Petőfi
Petőfi Sándor
emlékezetöknek“ van ajánlva. Tudjuk, az idő, az irodalomtörténet nem igazolta e korszak ítéletét
Béranger
Béranger, Theodor
-ről; mozgósító szerepét elismeri, de másodvonalbeli, jó közepes költőnek mutatja.
A.
Arany János
maga is lelkesült a francia dalköltőért; halálát versben siratta el ( Béranger halálakor. JKK I. köt. 278., 506. l.); s midőn a rendjel ügyében megfogalmazza emlékezetes levelét br. Eötvös Józsefnek és br.
Wenckheim Bélá
Wenckheim Béla
nak (1867. jan. 11.), magától értetődő természetességgel szaladnak ki tollából Béranger-sorok (a mes amis devenus ministres; La fleur de champs ; Vojtina Ars poeticájában mint mércét említi művészetét; lapjában pedig forditást is hozott tőle, Jánosi Gusztáv átültetésében (pl. K II. I. 10. sz.; lásd még Kasza Györgyi: Arany János és a francia irodalom. A pécsi tudományegyetem francia intezetének dolgozatai. 29. sz. Pécs, 1941 .). De bár ő is a legjelesebbek között tartotta számon, különösen „a belső formát" látva nála megvalósítva (lásd Földvári Erzsébet: A magyar Béranger kultusz. Pécs é. n.), oly végletességbe mégsem tévedt vele kapcsolatban, mint pl.
Erdélyi
Erdélyi János
, aki
Petőfi
Petőfi Sándor
t is csak mögé helyezi (lásd Petőfi-tanulmányát). Jellemző, hogy az
A.
Arany János
közvetlen baráti köréhez tartozó Szász Károly már oly tanulmányt fordított a francia lírikusról a Revue des deux Mondes-ból,
Émile Montégut
Montégut, Émile
tollából, mely némi fanyarsággal szól nemcsak
Béranger
Béranger, Theodor
eszmevilágáról, de esztétikai értékétől is. ( BpSz 1858. II. 4. l.. Érthető hát, ha érdeklődéss várta ezt a ,,
Szász
Szász Károly
,
Illésy
Illésy György
és mások" által közrebocsátandó kötetet, s az is, ha végül nem várta ki az ígért folytatás, ill. egész megjelenését, s már előbb tudósítást adott róla. Folytatása különben nem is lett az első füzetnek; könyvészeti munkák legalább nem tudnak róla. E kötetben csak
Szász
Szász Károly
nak és
Illésy
Illésy György
nek vannak fordításai, kb. fele-fele arányban, „mások”-nak nincsenek.
Szász
Szász Károly
hoz való kapcsolata
A.
Arany János
-nak ismeretes.
Illésy
Illésy György
hez is 'szíves ismeretség fűzte, őt is, családját is, s többször biztatta – pártolta
Illésy
Illésy György
meg-meginduló s elakadó irodalmi, főképp fordítói tevékenységét (lásd bővebben JKK XII. köt. 395. l.).