SZEMERE PÁL
Elhagyott ismét egy igen kedves emberünk, a kivel együtt lenni öröm volt. Minden
mozdulatának, szelid szemeinek s egész lelkének ifjúi elevensége, az a gyermeki kedély
és érdeklődés minden ügyünk s kivált irodalmunk iránt, alig engedék elhinnünk, hogy egy
hetven éven túl levő agg áll előttünk s ereszkedik le hozzánk azon baráti bizalommal,
mintha régi s egykorú ismerősei volnánk. Meglepetve tekinténk az életet sugárzó
szemekre, midőn előhozta, hogy már az írást s olvasást meg nem bírják. A mint
karszékében ült, alig tudjuk vala, hogy ez azon
Szemere Pál
, kit
Kölcsey
még ifjú korában az én Palim-nak írt, s kit már
kiskorunkban a legöregebb irodalmi férfiaink sorában értünk, ha változatos társalgása
közben, mellesleg oly oldalról nem emlegeti néha Kölcsey Ferenc
Vörösmarty
t, Vörösmarty Mihály
Kisfaludy
t, Kisfaludy Sándor
Kazinczy
t, mint csak a legközelebbi ismerős s
legavatottabb jó barát teheti. Még az öregek azon korukkal való kérkedését sem
tapasztaltuk benne, melyet majd minden öregben látunk Nestor óta. Pedig
maga is el-elmondhatja vala nekünk Kazinczy Ferenc
Homér
ezen aggastyánával: ,,különb embereket értem már a földön nálatok; mert sohasem láttam
oly bajnokokat s tudom nem is fogok látni, a minő Homéros
Kazinczy
, Kis János s az én kedves barátom Kazinczy Ferenc
Kölcsey
volt, a kik oly hatalmas férfiak voltak s oly hatalmas férfiak
módjára küzdöttenek, a kikkel együtt küzdöttem magam is, és a kik hallgatták
szavaimra.“Kölcsey Ferenc
n
Ő több volt Nestornál, ki csak a harmadik emberöltőt érte. Jegyzet -
Homér
ezen
aggastyánával: az itt következő idéző jelbe tett mondatok az Ilias I. éneke 259. s következő sorainak szabad variációi.Homéros
Szemere
már a negyedik-ötödik irodalmi generátióban
élt. 1802-ben volt ő ifjú költő s 1806-ban, huszonegy éves korában, Irodalmi zsengék-et ad ki, midőn a hat éves Szemere Pál
Vörösmarty
t atyja alig kezdé az abc-re tanítni
s Vörösmarty Mihály
Bajza
ölben hordott kisded volt;
1811-ben a Bajza József
Kazinczy
sonettjeivel, – ezen akkor nálunk egész
új lyrai formában – jelennek meg sonettjei. A nála öt évvel ifjabb s később fellépett
Kazinczy Ferenc
Kölcsey
vel nemsokára a
legszívesebb irodalmi és személyes barátságot kötötte. Nagy része volt azon polemiákban,
melyek az irodalmi nyelv reformját s az ízlést diadalra segíték; a magyar journalistika
ezen csecsemőkorában fáradozott annak megszilárdításán; eredeti és fordított művek által
gyakorlatilag is sikerrel szolgált Kölcsey Ferenc
Kazinczy
táborában, melynek sokszor nyerte ki tapsait, s sokszor adott
rögtön elfogadott új szavakat. Elhiszi-e az újabb nemzedék, hogy nem ó szavak: a
gyár, irodalom, ipar, regény,
jellem, botrány, divat, ábránd,
melyek annyira nélkülözhetlenek, - s melyek lételét
Kazinczy Ferenc
Szemeré
nek köszöni a nemzeti nyelv? - A
Szemere Pál
Kazinczy
-Kazinczy Ferenc
Kölcsey
korszaka után megérte a Kölcsey Ferenc
Kisfaludy
-Kisfaludy Sándor
Bajza
korát, melyben nem kevésbbé tevékeny részt vett, mint az öreg
irodalmi párt egyik szószólója a hevesen támadó fiatalság ellen, hogy később ismét kezet
fogjon Bajza József
Bajzá
val az Athenaeum korában. Részt vett a Kisfaludy-társaságban mindjárt
keletkezte után. Látta közeledni, első üdvözlé, megérte és túlélte Bajza József
Petőfi
korát. Irodalmunkat újjászületésétől kezdve
a legnagyobb részvéttel, s míg bírta, munkás részvéttel kísérte, s egész lélekkel
osztozott annyi szép diadal örömeiben: Petőfi Sándor
Csokonai
, Csokonai Vitéz Mihály
Berzsenyi
, Kisfaludy Sándor,
Berzsenyi Dániel
Kazinczy
; majd Kazinczy Ferenc
Vörösmarty
, Vörösmarty Mihály
Bajza
, s az ifjabb Bajza József
Kisfaludy
, végre Kisfaludy Károly
Petőfi
s egy-két kortársa: - mind ez nagy lelki
örömmel tölté el őt, ki még csekélyebb diadaloknak is teljes szívéből tudott örülni.
Színészetünket úgy szólván a nemlétből látta előteremni s fiatal lelkesedéssel üdvözli
Petőfi Sándor
Vidá
hoz írt versében, hogy később
megérje e művészet állandósítását hazánkban. Ő maga is részese volt talán azon, csak a
hazafiak tünődő lelkében élő terveknek, melyek`egy magyar Akadémia fölállítása körül oly
sokáig meddők maradtak; de megérte, hogy 1828-ban maga legyen a már valóságggá lett intézet alaprajzának egyik
készítője és 1831-ben rendes tagja; meg-
érte végre azon diadalt, melyet a hazai tudományosság érdeke oly fényesen ült meg
közelebbről ezen intézet átalános támogatásában. Ennyi lelki öröm tette örökre ifjúvá
ezen szívben-lélekben buzgó öreget ! - Született 1785-ben febr. 19-ikén
Pécelen s kimúlt Pécelen 1861-ben március 14-ikén, 78-ik évében
járva. Munkálkodása emlékét már régóta az irodalom-történet által látta biztosítva; de
hogy szíve buzgalmát se vigye magával a sírba, hanem annak hosszú élete még hosszabbra
nyúljék, összes vagyonát, hallomás szerint, a pesti reformált tanintézetnek s irodalmi
célokra hagyományozta. Temetésén, mely március 16-ikán történt, a régi barátok közűl, kiket majd mind maga kísért
egyenkint az örök nyugalomra, alig egy lehet vala jelen ; de az érdemdús élet után
teljes részvéttel kisérte őt oda lélekben minden valódi hazafi. Áldás
emlékezetére!Vida László
n
Jegyzet - Arany László
által nem talált levél végül mégis a Szemere-Tárból került elő, s bizonyította, hogy
atyja elküldte (
Vértes O. Auguszta: Arany csonkán ismert Egyetlen episztolájának teljes
változata. It
1951. 230-231.
l.)