KOSZORÚ. II. ÉVF. II. FÉLÉV
* Szerencsénk van e mai l-ső számot Fáy András,
köztiszteletben s kedvességben egy fél százados pályát megfutott irónk, történeti
beszélyével nyitni meg, s egyszersmind alkalmat veszünk tudatni tisztelőivel (kik az
egész haza), hogy minapi gyöngélkedése után ismét jobb egészségnek
örvend.
n
Jegyzet
Fáy András egészségi
állapotának javulása csupán átmeneti volt, mert ez év júliusában már meghalt.
Fáy
iránt Fáy András
A.
megkülönböztetett tisztelettel viseltetett; ez aligha csak az írónak szólt, hanem
ama nemzetgazdasági haladás nagy munkásának is, amelyet e rovata tanúsága szerint
Arany János
A.
is annyira szorgalmazott. E
megkülönböztetett tiszteletéről jól tanúskodik e gl. mellett egyik Arany János
Fáy
hoz, ez időben előfizetési ügyben, irt levele.
„Mélyen tisztelt Férfiú! Szeretett Uram Bátyám" megszólítással, igen nagy
revenrenciával küldi vissza az előfizetési díjat, s kéri, legalább azt engedje meg,
hogy tiszteletdíj fejében küldhesse lapját. „Nem tűrhetem el a gondolatot, hogy még
csak egy tiszteletpéldánnyal sem szolgálhassak Annak, kit annyira tisztelek és kinek
most is oly kedves beszélye nyomatik a Koszorúban." (1863. júl. 6. OSzK Ltár.) — Az
elbeszélés, amellyel a Koszorú a következő félévet
megnyitotta: A szulioták (
Koszorú II. II. l—4. sz.).Fáy András
* Egressy Gábor állapota — örömmel irhatjuk —
folytonosan javul. Immár tud járni, jobb kezét is emelheti, s beszél majdnem egészen
tisztán. Adja isten, hogy mielőbb teljes felgyógyulását
jelenthessük.
n
Jegyzet
Egressy Gábor
betegségére l. 445. gl
* A csapások csak nem akarnak szünni mi magyar hazánkon! Most Erdélyből hangzanak
panaszos jajhangok az árviz hullámai közül. Többhelyt jég semmisité meg a legszebb
aratási kilátásokat. Megint van hol segitni, adakozni, áldozni, — s testvéreink
segélykérése — hisszük — nem fog süket fülekre találni itt köztünk sem.
n
* A nemzeti szinház immár csöndes, pihen. Most, a ki izzadni akar, már vagy Donato uramat
bámulja a német szinpadon, vagy Budára gyalogol. S ez, ahhoz
képest, most leginkább is megérdemli, mert a látványosságok helyett legalább operetteket
adnak. Ezek amazoknál mégis többet érnek. A Pilulák Bécsben
járják; Genovéva félig-meddig megbukott — nem kár érte — a „Georgiai
nők" pedig még csak most festik magokat. Ezek helyett legalább Bognár Vilma szép dalaiban lehet gyönyörködni — Dunananban
és a többi. Hogy nekünk is Dunanant s az operetteket kell dicsérnünk!
n
Jegyzet A
Pilulákra és Dunananra 1.
343. gl. — A georgiai szép nők
Offenbach
nak a szokásosnál
kisebb értékű darabja, amely 1864. aug.
13-án a Budai Népszínházban került színre. A Genoveva szintén Offenbach-bohózat, amelyet ugyanez a színház 1864. máj. 11-én mutatott be. —
Donatora nincs adatunk. — Bognár Vilma (1845—1904) színész családból
származott, maga is színész lett, illetőleg énekes, s különösen a 6o-as évek végétől
nemcsak hazai, de szép külföldi sikereket is ért el. — Balázs Sándor (1. 174. gl.) író felesége.Offenbach, Jacques
* Heyse Páltól, az élő német novellairók
legjelesebbjétől, most jelent meg egy kötet elbeszélés „Meraner
Novellen" cim alatt. „
Tick
Tieck, Ludwig
[!]
óta — mondja az „E". — nem volt senki, ki oly méltó lett volna
az első névre, mint épen [sic!]
Heyse
. A szenvedélyek festésében valódi virtuozitásig vitte, mely a
leghidegebb olvasót is magával ragadja. Alakjait nem méltatlanul hasonlitják a csöndes
tóhoz, melynek vulkáni medrében hév-források buzognak."Heyse, Paul
n
Jegyzet
Heyse, Paul (1830—1914) a maga korában ünnepelt novellista és költő, aki,
J. Burckhardt
és Burckhardt, Jacob Christoph
C. F. Meyer
hatásától nem függetlenül, főképp olasz tárgyú elbeszélésekkel tűnt ki. S bár később
— nem jogtalanul — hideg, virtuóz akadémikusnak tartották, öreg korában Nobel-díjat
kapott (1910). — Meyer, Conrad Ferdinand
Ludwig Tieck
re (1773—1853), a német felvilágosodás és romantika e sajátos
átmeneti figurájára történik utalás, akit kortársai többségével szemben erős
szerkesztő készség jellemez több művében. Nyilván a lipcsei Európá-ról van szó. (1.
377. gl.)Tieck, Ludwig
* Francia lapok szerént Thiers
Florenc történelmén dolgozik, melynek igen nagy becset fog
kölcsönözni, hogy művészet történelmi része is terjedelmes, és kimeritő lesz. Oly toll,
mint a Thiersé, oly tárgynál, mint Florenc művészettörténelme, nem fog magához méltatlan
lenni.
n
*
Páris
ban egy kissé másként áll a lapirodalom, mint
nálunk. Van összesen 705 lapjok. Ezek közül: 85 szépirodalmi; 68 divatlap; 66 szaklap;
68 szépművészeti; 55 a rom. kath. egyházzal foglalkozik; 43 a nemzetgazdasággal és
kereskedelemmel; 41 a jogi tudományokkal; az épitészek, mérnökök, távirdászok 29
folyóiratból okulhatnak; 28 gazdasági; 24 természettudományi; 21 politikai, s ugyanannyi
könyvészeti; a prot. egyház 18-cal van képviselve; a neveléstan 17-tel; a történelem s
földirat 16-tal; a pénzügy 14-gyel; kertészeti lap van 13; hadügyi 10, tengerészeti
ugyanannyi; szintennyi értekezik a vadászat, lótenyésztés, halászat és játékokról;
aránylag szegényen van képviselve a gyógyászat és héber egyház, 4—4 lappal; a fönnmaradt
43 vegyestartalmú. S mind ennek kiállitása kerül 21 ezer 448 frankba, a mi bizony nem
sok. Akadt olyan ember is, a ki azt is kiszámitotta, hogy e lapok évenként 116.554,400
sort röpitnek a közönség közé.
Párizs
— Közelebb az akadémiában a mathem. természettudományi osztályok üléseztek (jul. 4.) Az utóbbi osztály r. tagja, dr.
Poor Imre, székfoglaló értekezését tartotta
ily cimmel: „Adatok a természet orvosi célszerűségéről, vagy is: minden
vidék megtermi az ott honos betegségek gyógyszereit.'' Ez igen vigasztaló cim
a szenvedő emberiségre, még inkább a jeles értekezés, s reméljük, hogy az orvosi
tudomány, egykor eljut oda, hogy minden nyavalyát meggyógyithasson. Utána
Balla
Károly
tartott előadást: „a föld delejességéről s mikénti forgásáról, mint a légmozgalmak
alapjáról." A tisztelt lev. tag pusztai observatoriuma elég tágas ugyan, de nem tudjuk
mennyiben van fölszerelve oly észleletek pontos megtételére, minőt „a föld delejessége"
kiván. Azonban Balla Károly
Newton
nak sem kellett
observatorium, hogy hires törvényét kitalálja. [ ]Newton, Isaac
n
Jegyzet
Poor Imre (1823—1897) tolnai kisnemes családból származó orvos, aki kezdetben
papnak, piaristának készült, és irodalommal is foglalkozott. A szabadságharc idején
lépett ki a rendből, s lett orvos. Az orvosi közéletben s a közegészségügy
szervezésében az 50-es évek végétől nagy szerepet vitt.
A.
-nak Pestre költözése
után első orvosa. Hozzáfordult, midőn „fülzúgást, sistergést" érzett, s „szédülések
jöttek" rá, s „elszunnyadáskor alig" tudott elaludni. Bizalmat érzett Arany János
Poor
iránt, dicsérte levelében de azért
rendelkezéseit megírta Károlyi Sámuelnek (1.
263. gl.) is, mintegy jóváhagyatva azzal. (1861. okt. 5. MTA Ltár. 1318.) — Balla Károlyra 1. 226. gl.Poor Imre
* Jó ideje már, hogy költőink önálló kötet költeménnyel nem léptek föl. Pedig a nap most
is ragyog, a madarak még mindig dalolnak s a szivek dobogása sem szünt meg. S vers — az
igaz — születik elég, de vagy az irók, vagy a közönség, vagy a kiadók józanultak ki — az
előfizetési dühből. Ki most szándékszik egy kötet költeményt kiadni, annak — úgy hisszük
— jól számot kell vetni magával. — Mint halljuk, Tolnai Lajos, eddig megjelent költeményeiből egy kötetnyit válogatva, nyomás
alá rendezi; kiadója vállalkozó fiatal nyomdászunk Kertész József.
Tolnai
t a
fiatal nemzedék méltán tartja elsejének, mert bár alig 4—5 éve lépett ki a nyílvánosság
terére, már legelső költeményein meglátszott, hogy tanulmány előzte meg az első
fellépést. — Tolnai Lajos
Tolnai
— ugy hisszük —
számot vetett s vethetett is magával.Tolnai Lajos
n
Jegyzet
Tolnai Lajosnak, — akinek
A.
Nagykőrösön tanára volt, s akit Arany János
A.
Arany János
Kőrös
ön több ízben művei másolásával bízott meg,
s aki kölcsönös barátságban állt Arany Lászlóval — ez a kötete ez év végén, bár már 1865-ös jelzéssel jelent meg. (
Tolnai Lajos Költeményei. Pest
1865.) A gl. első fele sem
hangban, sem nyelvben nem mutat Nagykőrös
A.
-ra; kézenfekvő, hogy legalább részben, Arany Lászlótól való.Arany János
* A M. S. irja s közli is utóbb a cikket: „A Sárospataki Füzetek
legközelebb megjelenendő füzetében költészeti ős hagyományaink jeles buvára, Erdélyi János, kimutatja, hogy protenstans eleink a magyar
nemzeti dallamokat isteni tiszteletükbe is átvitték mielőtt Szenczi Molnár Albert a szent énekeket francia, vagy részben kemény
dallamokkal megmerevitette volna." Ez adatokat ugy hisszük,
Bartalus
is használhatja, ki most a magyar zene
történelmén dolgozik.Bartalus István
n
Jegyzet
Erdélyi
e kérdést a
Magyar népdallamok
és református szent énekek c. tanulmányában dolgozta föl (Sárospataki Füzetek
1864. 6. sz.). — Erdélyi János
Bartalus
zenetörténete, úgy látszik,
nem készült el, bár sok zenetörténeti dolgozata látszik e tervezett mű fejezetének.
Így pl. az az öt esztendő múltán megjelent is, amelyben Bartalus István
Erdélyi
munkáját valóban jól használhatta s
használta is. (
Magyar egyházak szertartásos énekei a
XVI., XVII. században. Pest
1869. — „Sárospataki Füzetek (1857—1864); Protestáns és tudományos folyóirat, egyház és nevelés,
tudomány és irodalom körében; Szerkeszti Antalfi János és Árvai József;
Nyomatta Jäger K." Erdélyi János
A.
mint e gl. is mutatja, számon tartotta s
nagyra becsülte e folyóiratot (1. pl. 524. gl.); s méltán, mert különösen a
történeti kutatások terén nagy érdemeket szerzett; Arany János
Erdélyi
nek is néhány fontos tanulmányát
közölte; bár az sem tagadható, hogy, Erdélyi János
Erdélyi
közreműködése ellenére, az ortodox: prot. és az
antiliberális irányoknak is egyik fő orgánuma volt; pl. a Erdélyi János
Mentovich
elleni idealista küzdelemnek is
egyik fóruma (1.
Mentovich Ferenc. Bukarest én. Művelt Nép Kiadó. 14.).Mentovich Ferenc
* Molnár ur örömmel jelenti, hogy szerencsés volt a Bécsben
Donato után roppant sikerrel müködő egylábu táncművészt: Corradini urat (négyszer aláhúzva) nehány vendég-előadásra megnyernie.
Mi boldog pest-budaiak!
* Budán „Sárkány" (Zmáj) cimü szerb humoristicus lap fog megjelenni; szerkesztője Joanovics János, ki a szerb irodalmi téren, ugy eredeti,
mint forditott műveivel, elismerést vívott ki magának.
n
Jegyzet
Zmáj-Joannovics
ra 1. 124. gl. — A Zmáj
1864—1870. között jelent meg, s
nemcsak humorisztikus anyagot, hanem komoly irodalmat is közölt.Zmaj-Jovanović János
* A m. természettudósok ez idén
Maros-Vásárhely
t
tartják gyülésöket. A készülődés nemcsak a tartási helyen, hanem az utban is nagy; igy
Marosvásárhely
Nagy-Várad
városa az átutazó tudósokat aug. 22- s 23 ikán magyar
vendégszeretettel fogadja és látja el, egy egész vendéglőt adván rendelkezésökre.
Ezenkivül a duna-gőzhajózási és déli vaspályatársulat feledijért szállitja ez utra az
orvos urakat. Mindenesetre szép figyelem a tudomány iránt.Nagyvárad
n
Jegyzet A Magyar
Természetvizsgálók és Orvosok Vándor Egyesülete, amelyet 1840-ben alapítottak, a természet- és orvostudomány
népszerűsítésére, meg a vidék és a főváros e nembeli kapcsolatainak megerősítésére,
évenként tartott közgyűlést, lehetőleg egy-egy vidéki városban. A tudomány akkori,
kissé még polihisztori értelmezésének megfelelően, rendszerint sok, nem szorosan a
természet és orvostudományba vágó fölolvasás is hangzott el e gyűléseken, és gyakran
vettek rajta részt filológusok is. (
Chyzer Kornél: A Magyar Természetvizsgálók és
Orvosok Vándor Egyesületének 25. éves múltja.
Bp
. 1890.)Budapest
* Hiába van a szinház zárva, a lapok mégis tudnak szomoritót irni róla. Igy a „F. L."
hallja: hogy „Markovics Ilkát az intendáns
feloldozta volna szerződése alól, mely egész jövő aprilisig tartott. Ennélfogva a kedves
fiatal énekesnő már oktoberben a bécsi dalszinházhoz készül." Elég baj biz' az, ha igaz,
kivált ha a veszteség másképen nem pótolható.
n
Jegyzet
Markovits Ilka (1839—1915) erdélyi középnemes családból származó szoprán énekesnő.
Továbbra is megmaradt a Nemzeti Színház keretében, Bécsben
csupán vendégszerepelt néhányszor. E hír:
Fővárosi
Lapok
1864. júl. 6. 152.
sz.
* Bécsben valami irodalmi congressus lehetett, mert az Arany
Lakat fogadóban egyedül Pestről következő
szerkesztők voltak szállva a „Fremden Blatt"
idegenek-jegyzéke szerént: Hr. P. v. Kulivar, Redacteur v. Pesth; Hr. F. v. Bulazs; J. v. Coukassi; J. v. Bulyoosky; A. v. Szabó,
mindnyájan Redacteure aus Pesth. Vajh kik ők s merre van —
lapjuk? Vagy tán ezek voltak a Pilulák megnézése végett fölrándult pestiek? Legalább ezt
lehet gyanitani a „Látcső"-ből, és az ott megjelent nyilatkozatokból. (?)
n
Jegyzet A
Fremden Blatt: nyilván idegeneket nyilvántartó bécsi
szállodai lap; az OSZK-ban azonban nem található, s így pontosan nem lehet e gl.-t
értelmezni. A lap által hibásan írt névsorból az első nem tudni kit rejt. J. v.
Coukassi
nyilván
Csukássi József (1841—1891) győri származású újságíró; ez idő
szerint a Győri Közlöny szerkesztője; 1. v. Csukássi József
Bulyoosky
: Bulyovszky Gyula
(1827—1883) az alföldi gazdatiszti
családból származó, ismert tárcaíró, aki ezekben az években a Nefelejts c. szépirodalmi lapot szerkesztette. Bulyovszky Gyula
A.
v. Arany János
Szabó
pedig Szabó Antal
(1843—1906) polgári származású
hírlapíró, aki ez időben a Fővárosi Lapok-nak dolgozott. —
Balázs Frigyes (1834—1879) felföldi kisnemes család fia; jogász
lett; az önkényuralom alatt szerkesztősködött, kisrangú lapokba tárcát, verset írt;
fordított is és népszínművet írt; 67
után vidékre költözött, s Torontálban előkelő
megyei tisztségekre tett szert. — A Látcsőre 1. 343. gl.Szabó Antal
*
Páris
ban Párizs
Tasso
kéziratát fedezték föl, melyet a Megszabaditott
Jeruzsálem költője 26 éves korában irt. A pár sorból álló nyugta igy hangzik:
„Én alólirt elősmerem, hogy Lewi Abraham urtól 25 lirát átvettem, melyért ő atyám
kardját, 6 inget, 4 lepedőt, és 2 abroszt kap zálogba. Marcius 2-dike 1570. Tasso, Torquato
Torquato Tasso
." A poéták hát akkor is szegények
voltak.Tasso, Torquato
n
Jegyzet
Tassó
1570—71-ben
Este Alfonz herceg kíséretében járt Franciaországban; a nyugta talán abból az időből való; a közlés
forrását nem ismerjük.Tasso, Torquato
— E hó 11-én az akadémia phil. törv. és történet tudományi osztály ülésében
Salamon
Ferenc
1. tag értekezett a magyar történelem egyik homályos, eddig kevéssé birált pontjáról,
mely a társországok, különösen a magyar tengermellék történetére vonatkozik: „Zára ostroma 1311—1313." Salamon Ferenc
Salamon
nak,
ki a Zrinyi nemzetség történeti monographiáját megirandó, évek óta nyomozza a
Zrinyiekkel s azok elődjeivel a Brebiri grófokkal kapcsolatos országrészek történelmeit,
a tárgy épen kezeügyében esett, a brebiriek egyike, Mladen, fő-fő szerepet játszván a zárai ostromnál. Kik lapunkban
Salamon Ferenc
Zrinyi
, a költő gyermekkorát
méltánylattal olvasták Zrínyi Miklós
Salamon
tollából: elgondolhatják, mily becses „különirat" lesz a Zrinyi-ház monographiája,
melynek megvilágitására szolgál az akademiában felolvasott „Zára
ostroma" is. [ ... ]Salamon Ferenc
n
Jegyzet
Salamon Ferenc említett tanulmánya, amelyet az olvasók „méltánylattal"
fogadtak:
Zrinyi Miklós ifjúsága (KII. 1. 8—10.
sz.). — A „különirat" szó nyilván a monográfia magyarosítási
kísérlete.
* Minap egy naturalista festészről emlékeztünk meg, most ismét egy kitűnő tehetségü
fiatal festésszel volt alkalmunk megismerkedni. Ez Brezina Sámuel nevű nagy-laki fi, ki a gymnasiumot Pozsonyban végezvén, ellenállhatlan vágyat érzett magában a festészethez,
tanulását félbenhagyván most Pestre jött fel. Itt önerején
készült müveit a képzőművészeti társulatnak bemutatván, ez pártfogásába vette s
Than
, Than Károly
Orlai
és Orlai Petrics Soma
Telepi
felügyelete alatt dolgozik és képezi magát. Másolt a muzeumban,
most saját arcképét késziti olajba. Magunk is láttuk egy pár rajzolatát, melyek kiváló
figyelemről, melegségről és igyekezetről tesznek tanuságot. Egész nap festő támlája
előtt ül és sovány élelmét potom árért eladogatott rajzolatai dijából fedezi. A
pártfogás ugyancsak ráfér.Telepi Károly
n
Jegyzet
Brezina Sámuelről semmit sem tudunk. „A minap említett naturalista
festész": Kegyes József (K II. II. 1.
sz. Vegyes rovat
); ama gl.-n azonban
A.
stilizáló munkája sem látszik. Az
nyilván egészen valamely munkatársa írása. — Than Mórról, Orlay Petrics Somáról
és Telepi Károlyról van
szó.Arany János
*
Egressy
egészségi állapota már
annyira javult, hogy képes szobájában járni s néha szerepeit is olvasgatja. Mihelyt
annyira erősbül, hogy az utazást kiálthatja, valamelyik gyógyfürdőt fogja meglátogatni.
Vigye és hozza isten!Egressy Sámuel
n
Jegyzet
Egressy
betegségére 1. 445. gl.Egressy Sámuel
* Rózsavölgyi hangjegykereskedésben egy ily cimü népdal nótáját árulják: „Te
bájos szem, te fénysugár." Vajon melyik vidéken énekli ez ékes szavakat a
nép?
n
Jegyzet Rózsavölgyi e kiadványának nincs nyoma könyvtárakban.
— Közölve
Várdai
: Adalék 730. 1.)Várdai Béla
* A ,,P. N." n.-körösi levelezője egy házalóra figyelmezteti az
illetőket, ki Lauffer testvérek bizományosának adja ki magát. Közlő szemeláttára tartott
egy másfél forintos könyvet 3 frtra, s végre 2-ért tukmálta egy jóhiszemü uri emberre.
(Miért nem figyemeztette a levelező azt az urat?)
n
Jegyzet Ezzel az üggyel kétszer
is foglalkozott a Pesti Napló. Előbb r. 1. jelzésű tudósító
adott hírt az esetről (1864. júl.
12. 157. sz.), másodszor a Lauffer cég állásfoglalását adta (1864. jún. 16. 161.
sz.).
* A magyar akadémia mult hétfői ülése szomoru ülés volt; az ablakban lengő fekete lobogó
elhomályositotta a termet s a tagok arcáról le lehetett olvasni, hogy a haza vesztése,
az akadémia vesztesége is. A jegyző — Csengery Antal — megilletődve jelenté, hogy az akadémia titoknoka, az első
magyar történetíró, a szó nemes értelmében jó hazafi: Szalay László, Salzburgban, jul. 17-dikén, megszünt élni. A lesujtó
jelentés után indítványozta, hogy az ülés — a tagok ugysem levén képesek reá — az
általános megdöbbenés miatt ne tartassék meg: az indítvány egyhangulag elfogadtatott.
Ezután Toldy Ferenc, a helyettes elnök,
tolmácsolván az akadémia abbeli közóhaját, vajha elhunyt titoknoka arcképét mielőbb
tisztelhetné termében: az ülés szomoruan oszlott szét. A dicsőült arcképére az aláírás
már foly a tagok között.
* Nagy halottunk földi része mult szerdán érkezett a vasuton közénk, hogy a haza földében
lelje utolsó nyughelyét, a hol legjobb nyugodni. Hadd legyen teste is miköztünk, lelke
ugy is itt lebeg fölöttünk, őrizni, biztatni bennünket. Temetése pénteken d. u. 5 órakor
(lapunk bezárta után), ment véghez, az engesztelő szent mise szombaton délelőtt
10-kor.
* Mi is megnéztük a Komlóbeli magyar daltársulatot. Örömmel irhatjuk, hogy nem bántuk
meg, — noha kissé sok a 30 kr. beléptidij, mert a német sangerek olcsóbban énekelnek,
erre pedig legalább eleinte, ügyelni kell. A társulat 9 tagból áll, s egy pár igazán
ügyes van köztük. Még most meglátszik rajtok a kezdet nehézsége, de a kedv és igyekezet
meglevén, a haladás sem fog elmaradni. Csak a dalok szövegének szerkesztését bizhatnák
egykissé ügyesebb kezekre.
n
Jegyzet A Komló-beli, ill. a Komló-kerti daltársulat a
Gránátos utcai (ma Városház u.) Trattner-ház fedett udvarán adott elő. Ez évben
alakult Vahot Imre és Lisznyai Kálmán — aki e gl. idején már halott volt —
pártfogásával, s júliusban kezdte meg működését. Magyar dalokat, jórészt műdalokat s
jeleneteket, élőképeket adott elő. — A daltársulatról ugyane számban tárcát irt
Arany László is y-i jelzéssel.
(A
Komlókerti magyar daltársulat.) Erre utal a gl. „Mi is megneztük"
kezdése. — E gl. és e tárca viszonya jól mutatja, a szerkesztő és munkatársai mint
gyűjtötték össze és írták e rovatot.
A Trautman Ferenc
Münchenben a „Divina Commedia"
travestatioján dolgozik, a jelen viszonyokhoz alkahnazva. No a jelenben ha sok divinum
nincs is, de annál több a komédia.
n
Jegyzet
Trauttman, Franz (1813—1887) programszerűen provinciális író, élclapok munkatársa, a
bajor vidéki élet rajzolója, többnyire humoros hangnemben. Könyvészetben nincs a
travesztiájának nyoma, ha csak nem az 1864-ben megjelent következő művével egyenlő: Abenteuer und Tod des Doktors Theodosius Thaddāus.
* Dr. Görling Adolf
Lipcsében az irók és kiadók könnyebbségére „Német irodalmi
irodát" nyitott. Ez izé feladata, hogy az íróknak műveikért hamar bő honoráriumot, a
törekvő kiadók és szerkesztőknek pedig pénzükért jó és kivánatuk szerinti dolgozatokat
szerezzen. Mit mindent ki nem találnak a jó sógorok.
n
* Tehát Fáy András koporsóját is kikisérők. Halála
nem volt váratlan, mert a zsoltárirótól engedett 80 évből még csak egy volt hátra — és
mégis fájt, mert egyszerre, rövid időközökben látjuk jeleseinket kidőlni, a nélkül, hogy
ujak jőnének... A temetés mult csütörtökön indult az elhunyt házától, d. u. 5 órakor. A
koporsót 18 fáklyás körité, kik az akadémia tagjaiból és a takarékpénztár
hivatalnokaiból teltek ki. A menet a kesergőkön kivül a Pesten
székelő két prot. superintendensből és pár esperesből, az akadémia tagjaiból — élükön az
alelnökkel — ; a Pesten mulató prot. és kath. iskolák
tanáraiból; irókból, müvészekből; a kath. elerus több tagából és a meghalt számos
tisztelőiből állott, és a vád utcán kerülve, gyászlohogós házak és bezárt boltok közt,
az akadémia és takarékpénztár előtt haladt — mindkét épületnél pár percnyi szünetet
tartva — a reformátusok szénatéri templomába. A diszes közönség minden zugában megtölté
a tágas templomot és áhitattal hallgatá végig — a főiskolai ifjuság meginditó gyászclala
után — Török Pál velős gyászbeszédét és
Székács
ragyogó szónoklatát. — A
haza mondja utánunk: Nyugodjanak csöndesen az érdemekben gazdag hazafi
porai!Székács József
n
Jegyzet
Fáy András
1864. júl. 26-án halt meg, nem
sokkal Szalay László után. (1. 446. gl.) —
Mint ismeretes,
Fáy
nak az első
magyar takarékpénztár, a Pesti Első Takarékpénztár létrehozásában kezdeményező
szerepe volt: 1839-ben fogadták el
fölállitására való indítványát, s 1840-ben már működött is. — Fáy András
A.
és Arany János
Fáy
kapcsolatára: 1. 446. gl. — A Szénatéri templom: a mai Calvin téri. — Székács József (1809—1876) orosházi iparos családból származó evangélikus
szuperintendens, aki különösen fiatalabb éveiben maga is irt verseket s irodalini
cikkeket. Hires szónoknak tartották. Felfogásában közel állt Fáy András
Csengery
hez és köréhez, amelyhez baráti
kapcsolatok is fűzték. Török Pál (1808—1883) Bars megyei kálvinista
papcsalád fia, maga is pap lett, s alföldi városokban lelkészkedett. Az 50-es
években közeli kapcsolatba került a vezető középnemesi csoporttal, Csengeryékkel, s
az ő irányzatokat képviselte egyháza művelődési és szervezési kérdéseiben, amely
területeken kitűnő kezdeményező tehetségnek mutatkozott. 1860-ban püspök lett.Csengery Antal
* A londoni Athaenaeum terjedelmes cikksorozatot indított meg
„A magyar költészetről." Nagy elismeréssel és melegséggel
szól az uj-népies-iskola fejeiről, mig
Vörösmarty
ban csak rhetorikai tehetséget lát. A cikk — mint külföldi
lapokban rendesen szokás névtelen, de itt minálunk beszélik, hogy szerzője egyikjelesebb
nőirónk lenne (?) Akárki irta legyen is, de Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
ra nézve itélete hibás.Vörösmarty Mihály
n
Jegyzet A londoni Atheneaeumra
1. 79. gl. — A sejtett „jelesebb nőirónk" nyilván Jósika Miklósné, Podmaniczky Julia
bárónő, akinek a magyar irodalmat külföldön népszerűsítő cikkeit, pontosabban annak
hibáit már korábban is szóvá tette
A.
Akkor éles hangon. Azóta azonban szívélyes levelező viszonyban
került férjjel és feleséggel egyaránt; innét az akkorinál sokkal enyhébb hang. (1.
19. gl.)Arany János
* A „P. N." azt tanácsolja a városi tanácsnak, hogy a leégett
német szinházépületet engedje át a magyar szinháznak, melynek ugy is köteles telket
adni; a dunapartra tervezett szinháztelket pedig eladhatja jó pénzért. Igy a kecske is
jóllaknék, a káposzta is megmaradna. (De a német szinészet kecskéje éhen
maradna. Szerk.)
n
Jegyzet A Pesti Napló
javaslata, (1864-júl. 14. 159.
sz. hír-rovat) amelyet Arany László átvett,
nem újkeletű. Már a színház elégésének esztendejében, 1847-ben tettek ilyen javaslatot (1.
Magyar Színmüvészeti Lexikon III. köt. 464. 1.), de akkor nem
fogadták el, hanem a következő esztendőben kezdték rendbe hozni. 49-ben azonban bombázás pusztította el, s azóta romosan
állt.
* A mi pedig
Blondin
t illeti, mult
csütörtökön végzé be nyaktörő mutatványait, magával vivén vagy 6000 forintunkat. Arra
van pénzünk, hogy ily kegyetlen, állatias, demoralisáló gyönyöröket szerezzünk
magunknak. Mert Blondin, Charles
Szemere
a 43-iki
országgyűlésen lélektanilag és tényekkel bebizonyitotta, hogy a nyilvános kivégzés
gyilkos monomaniát kelt, s mért ne állithatnók mi, hogy az ily — legnagyobb
életveszélylyel járó — mutatványok életuntságot, blasirtságot, öntenek a nézőkbe? Ott
vagyunk mulatságainkkal, a hol Róma legaljasabb korában. S a
mi legszebb az egészben az, hogy migraines delhölgyeink, kik egy ajtó becsapástól is
elájulnak, mintha a legnagyobb gyönyörrel lesték volna a percet, melyben Szemere Bertalan
Blondin
láb magasról le fog bukni. — S
miért néztük meg hát mi? kérdi egy Blondin-bámuló, ki másodikúl fogná be magát ló
helyett a Niagara hősének kocsijába, ha első akadna. Azért, hogy joggal megirhassuk e
pár sort — önnek bosszantására. (Ej! a t. rovatiró nagyon is komolyan veszi a dolgot. Mi
szeretjük, ha a kötéltáncos minél jobb kötéltáncos: csak azt nem szeretjük
ha például a szinész a kötéltáncos babérjai után eseng.
(Szerk.)Blondin, Charles
n
Jegyzet
Blondin
, neve után ítélve valószínűleg francia, kötéltáncosról
bővebbet nem tudunk. — Szemere Bertalanról van
szó, aki, ismeretes, a 40-es években beszédekben és cikkekben behatóan foglalkozott
a börtönüggyel, az igazságszolgáltatás s a fenyítés kérdésével. — A gl. fiatalos,
kihívó hangja, s Blondin, Charles
A.
csitító,
legyintő gesztusa, mint az előbben is, megint Arany Lászlót, esetleg Szász Bélát
sejteti.Arany János
* Izsó Miklósról jut eszünkbe, hogy ennek gyönyörű
„Juhász"-át mely a m. képzőmüvészeti társulat birálata
szerint „hazánk müvészetének eddigelé egyik legszebb terméke, sőt a külföld jelesivel is
kiállja a versenyt" — Gschwindt ur, ki pörben
megnyeré, közelebb a nemzeti muzeumnak ajándékozta. „Éljen a derék adományozói"
kiáltanak föl lapjaink, éljen! kiáltunk velök mi is, hisz' értékes művet adott a hazai
intézetnek, s az aztán nem tartozik reánk, ha vajon a törvényszékileg eldöntött s igy
kétségbe s birálat alá nem vonható jogon felül, nem lett volna-e méltányos, önkint némi
kárpótlást nyujtania még az ifju művésznek, kinek két évi fáradságos eredménye, s
büszkesége volt e szobor.
n
Jegyzet
Izsó
Fáy Andrásról készített szobrának
megrendeléséről tudósított az ezt megelőző a föl nem vett gl. Izsó Miklós
A.
hsó iránt, aki az ő — máig az Akadémián
lévő-szoborportréját az előző esztendőben készítette el, erős s pártoló érdeklődést
mutatott, s midőn a művész és Gschwindt gyáros
között a híres Juhász vételára, illetve tulajdonjoga miatt pörre került a sor,
mindvégig Arany János
Izsó
mellett foglalt
állást. (A pör lényegére 1. 351. gl.)Izsó Miklós
* A „Vadrózsák" nagyérdemű szerkesztőjét Kriza János unitárius püspököt közelebbi egyházmegyei körutjában az a
kedves megtiszteltetés érte, hogy midőn Korondra ért, nem csak
saját felekezete, hanem a r. kath. lelkész is üdvözlő beszéddel várta és fogadta. Szép
jele a felekezeti türelmességnek.
* A magyar „zsiványok" hire csak nem akar kiveszni a német irodalomból. A lipcsei
„Európa" mely „Rajzok Magyarországból" cim alatt sok jó
akarattal, de szinte annyi tévedéssel irt cikksort ada közelebb, most „Rablóélet Magyarországon" cimü fejezetben emlékezik meg rólunk. Azzal menti
különösen ez állapotot, hogy a zsiványélet némileg a magyar nép historiai
jogaihoz, vagy legalább félig jognak elismert szokásaihoz tartozik. Köszönjük
az ily prókátorkodást!
n
Jegyzet A lipcsei Európá-ra 1. 377. gl
* Chamissót, a nálunk kevéssé ismert, kevéssé
emlegetett költőt, még folyvást szeretik a németek: közelebb is uj kiadása jelenik meg
munkáinak. Mi a régiebbekkel nem igen törődünk s 20—30 év untig elég arra, hogy a maguk
kora legjelesbjeit se olvassa többé a közönség.
n
Jegyzet
Chamisso, Adalbert (1781—1838) a francia származású, liberális szellemű,
romantikus német költő verseiből csak a századfordulón, illetőleg a századelőn,
1911-ben jelent meg tetemesebb
számú fordítás. E híradásra egy ekkori levelében, úgy látszik, Tóth Endre hívta fel
A.
figyelmét midőn egy, a Kisfaludy Társaságtól kelletlenül
fogadott balladája mellett egy frissen kiadott Chamissó-kötet egy versével,
balladájával érvelt. (1864. febr.
21. MTA Ltár 1214.)Arany János
* „Milton
drámai
költeményei" most jelentek meg dr. Schmidt magyarázatával. „Comus" és „Simson" az Elveszett paradicsom költőjének
két drámai műve. Az első költői pályája kezdetéről való, másik a végéről: amabban az
élet nehéz harcaira készülő ifju érzülete, ebben az élet harcait odahagyó férfié
nyilatkozik. E müveket eddig csupán drámai szempontból szokták megítélni, s igen
alárendelt helyre utalták.
Milton
nagy
eposzához képest, miután se a cselekmény se a jellemzés nem erős oldaluk. Simson előszavában maga a szerző is tiltakozik, hogy művét valaha
megkisértsék színpadra vinni; alig is ha megtörtént valaha. Mert nem is annyira dráma,
mint lyrai utóhangja az angol forradalom történeti nagy tragédiájának, melyben maga a
költő is kitünő szerepet vitt. Mindkét darabot, a Comust és Simsont, bölcselmi, erkölcsi és politikai irányuk szerint kell
felfogni, ha méltányolni akarjuk őket.Milton, John
n
Jegyzet A Comus
1632-ben, a Simson, illetőleg Sámson pedig 1671-ben jelent meg. — Dr.
Schmidt
: az Allgemeine Deutsche Biographie
szerint a híres Shakespeare-kutató, Schmidt, Alexander
Alexander Schmidt
(1816—1887) 1864-ben
Schmidt, Alexander
Milton
ról jelentetett meg
könyvet, Miltons Dramatische Dichtungen címmel. Nyilván
reá, illetőleg e művére utal a gl.Milton, John
* Tanférfiainkat és ifjusági iróinkat figyelmeztetjük ily cimü könyvre: „Hellén történelem, életrajzokban", mely
Henneberger
Ágosttól most jelent meg
Meiningenben. — Célja az, hogy a görög hősök, államférfiak
és bölcsek képeit azon szinek — s vonásokkal tükrözze vissza, a mint a régiek tudatában
éltek, az ujabb kritika sokhelyt törlő, átalakitó, kiegészitő változtatásait teljesen
mellőzve. A rajz nemcsak a tényeket veszi át a régi classicus iróktól, hanem a nyelvet,
előadást is: ugyhogy majd Henneberger Ágost
Herodot
egyszerű naiv előadását használja, majd Hérodotosz
Thukidides
tartalmas rövidségét s Thuküdidész
Plutarch
szökelletes irályát. Ha ez sikerült: igen kellemes könyv
lehet; de vajon sikerült-e a német irónak ily chameleoni
szinjátszás?Plutarkhosz
n
Jegyzet
Henneberger August (1821—1866)
meiningeni gimnáziumi tanár, irodalomtörténész és tankönyvíró. Történelmi tárgyú
népszerűsítő műveket is írt.
* A magyar tudományos akadémia palotájának homlokzatát ékesitendő szobrok:
Leibnitz
é, Leibniz, Gottfried Wilhelm
Newton
é, Newton, Isaac
Descartes
é, Descartes, René
Galilei
é, Galilei, Galileo
Rafael
é — egy porosz lap szerint — már munka alatt vannak berlini
szobrászok kezeiben. Mi igaz e hirben, s vajon csakugyan fogják-e a palotát diszíteni a
tudomány és művészet nevezett férfiainak szobrai — nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy
például Raffaello Sanzio
Izsó
nehány órát mindennap
dolgozik a palotában, s reméljük, hogy csak őreá sem kőmives munkát
biztak.Izsó Miklós
n
Jegyzet Az Akadémia homlokzatára állítandó szobrokról és írandó
jelmondatokról hosszas huza-vona folyt. (1. Koszorú II.
II. 21. sz. Vegyes rovat
) Végül is a jelmondatok
elmaradtak, csupán az Akadémia történetének legfontosabb évszámai.kerültek a
táblákra. (1.
Koszorú II. II. 22. sz. Vegyes rovat.) - A gl.-ban mondott szobrokat helyezték el a
homlokzatra.
* Boldogult
Fáy
nk halálát a külföldi
lapok némelyike is jelenti. Igy, olvassuk egy lipcsei folyóiratban. Érdemei közt
felhozza, hogy mig egyrészt a takarékpénztárak, más részről a magyar
szinköltészet alapitója volt. Különben egész méltánylattal emlékszik
róla.Fáy András
n
Jegyzet A lipcsei folyóirat alighanem az Európa (1. 377. gl.). A kurzív
szedéssel nyilván a tévedésre figyelmeztet a gl.
* A „P. N."-ban valaki egy badacsonyi kirándulást irva le,
inditványba hoz egy eszmét: Kisfaludy Sándor
pajtáját, a 800 □ ölnyi szőlőt a nagy diófával, s alatta a nagy „rózsa kővel" nemzeti
tulajdonná kellene tenni. Az egész — ugy hiszi — nem kerülne 250 ftnál többe (?) s ha az
akadémia vagy a Kisfaludy-társaság megvenné sokkal szebb lenne ez emlék annál, melyet
Kisfaludy Sándornak
Balaton-Füred
en emeltek a müvészet valódi iróniájaul.
De feledé inditványozó, hogy különösen a Kisfaludy-társaság, melynek talán épen nevénél
fogva is kötelessége volna erről gondoskodni, épen nincs oly anyagi helyzetben, hogy e
csekélységnek látszó (de aligha többre nem rugó) összegről is könnyen rendelkezhetnék,
alaptőkéje sérelme nélkül.Balatonfüred
n
Jegyzet A Pesti Napló
javaslattevője névtelen (1864. aug.
14. 186. sz.). — Kisfaludy Sándornak 1859-ben
Züllich Rudolf által készített
balatonfüredi bronz mellszobrát, „a művészet e valódi iróniáját" 1877-ben báró Vay Miklós szobrával cserélték ki.
* [ . . ] van panasz a Budán tartott „Velencei
éj" ellen. A ki teheti, eltagadja, hogy nem volt ott, ugy rászedték a
jelenvoltakat. Sz. Márk terét nehány fagygyú gyertya, a gondola serget egy molnár ladik,
a syreneket a békaifjak, a villiket cserebogarak képviselték. Most aztán a rendes
bálrendező bizottság nyilatkozik, hogy neki csak két tagja bünös; a „Velencei éj" rendezői pedig szintén nyilatkoztak, hogy ők sem okai, megvolt
bennök a jó szándék, csak Mayer pyrotechnikus
szedte rá őket. Most még csak Mayer adjon ki egy
nyilatkozatot, kenje a dolgot inasára, s minden rendén lesz. — (De a rendezők az egész
tiszta bevételt a lipótvárosi templomra adták, s így ha rendén nincs is, némileg jóvá
van téve a dolog. Szerk.)
n
Jegyzet A Velencei éj c.
darabot nem a Budai Népszínházban adták elő, hanem talán valahol
Budá
n szabadtéren; a Népszínház ekkor ugyanis már nem működött; az
előadásról szakmunkák nem tudnak. — Mayer
világosítóról nem tudunk bővebbet. — A Bazilika építése az 1851-i alapkő letétel ota folytonos pénzhiány
következtében igen lassan haladt.— A gl. modora és a hozzáfűzött jegyzet ismét
fiatalemberre, Arany Lászlóra s esetleg
Szász Bélára
utal.
Buda
* Kvassay Ede előfizetést hirdet „Rövid éjek, rövid álmak" című beszélyfüzérre, „hogy itéletet halljon: eddigi
működései után érdemes-e haszonnal kertészkednie szívének e virágos mezején? részint
azért, hogy rövid éjek rövid álmak beálltával parányi gyógyszert nyujtson az olvasni
szerető közönségnek — az unalom elüzésére, vagy tán hosszú éjek, hosszú álmak
előidézésére." — Haszonnal kertészkedni a szív virágos mezején mindig
érdemes; reméljük a szerző sem kertészkedett haszon nélkül: azt azonban, mit alább mond,
s mely szerint a hány előfizető, annyi bizonyitvány munkája becséről, már
csak azért sem fogadhatni el criterionnak, mert az előfizető előre fizet, tehát hogy
bizonyitna mielőtt a művet ismeri? A könyv october elején „okvetlenül" szétküldetik, ára 1 ft, beküldési hely Pest, Kristóftér 2 szám.
n
Jegyzet
Kvassay Ede (1845—1927) vagyonos felföldi középnemes család fia, katonának készült,
majd újságíró lett. Előbb verseket, a 70-es évektől regényeket írt,
Jókai
s a csevegő francia szalon-novella
hangnemét vegyítve. Ez a kötete meg is jelent ebben az évben. — Jókai Mór
A.
sokszor fölemelte szavát az esztétikai
kérdések általános szavazással, mint mondta, suffrage universelle-lel való eldöntése
ellen. (1. pl. 25. gl.)Arany János
* A losonci helv. hitvallásuak uj temploma f. h. september 18-án fog fölszenteltetni, mely ünnepre a meghivók már
szétküldettek (mi is kaptunk egyet köszönettel). Az egyház gondnoka és jegyzője,
Szilassy Ferenc és Szentpétery József urak, mint a meghivás aláirói „a nem remélt s
csupán a legyőzhetlen körülmények által előidézhető meg nem jelenhetésről magokat folyó
évi sept. l-éig értesittetni kérik."
(A mi akadálynnk nem épen „legyőzhetetlen", de mégis elég arra nézve, hogy egyszerűen
csak a köszönetnél maradjunk.)
n
Jegyzet
Losoncot a cári
csapatok 1849-ben kegyetlenül földulták
és fölégették. Világos után egyik első országos megmozdulás volt a város
fölsegítése. Épülése szinte nemzeti ügynek számított, s az újságok még ez évtizedben
is folyvást visszatértek a város ügyére. — Szentpéteri Józsefről és Szilassy Ferencről bővebbet nem tudunk.
* Megjelent a „Budapesti Szemle" LXVI- és LXVII-dik kettős füzete.
Ismertetését fennebb közöljük, itt im átvesszük (s osztjuk) a legnagyobb magyar lap a
„P. N." véleményét e folyóiratról: Ez egyetlen ilynemü
vállalat hazánkban, melyet tulajdonosa eddig nagy áldozattal tartott fenn, hogy legyen a
magyar nemzetnek oly közlönye, mely értelmiségét tájékozza az europai tudomány és
magasabb eszmék mozzanatairól, nemkülönben a hazai tudományos munkálatok közlésének tért
nyisson s ezekről általános szemlét nyujtson. Hisszük, hogy rövid időn hazánkban minden
mivelt egyén maga és a nemzeti tudományos irodalom emelkedése iránti kötelességének
tartja a „Budapesti Szemle" megszerzését, melyet a legjelesebb
irók közreműködésével magas nézpont tágkörü belátásával szerkesztett köztiszteletben
álló szerkesztője. Hazánk boros fellege elvonult, az inség elmult, reméljük, nem engedi
a magyar nemzet, hogy most e vállalat jusson inségre.
n
Jegyzet A Budapesti Szemle ismertetése e szám „Irodalom"
rovatában található, valószínűleg
A.
tollából. — A Pesti Napló ez átvett
ismertetése: 1864. aug. 31. 198.
szArany János
* A „P. N." tárcájában Vadnay Lajos ur
„Egy kis nyelvészeti figyelmeztetés"-ben nehány igehatározó,
kötszó s ige fölött helyes taglalásokat közöl. De legyen szabad pár szónak, melyet ő
kárhoztat, pártját fognunk. l-ör, mekkora: e szót V. ur mi-ez-kora — mi
ennek kora — szavakból származtatja, s ugy véli, hogy idő határozásra ha lehetne
használni, de nagyságra nem. — Pedig e szó az akkora, ekkora szóval egy
eredetü, a kérdő m (mely?) hozzátételével módositva, e szavak pedig — bár a
kor bennük van — nagykiterjedésü vidéken egyenesen csak nagyságot
jeleznek. 2-or bennünket. Ez eldobandó szót — úgymond — kifejezi teljesen a
minket szó mindenütt; kik ezt igy irják, miért nem irják azt is, hogy
bennemet? Felelet: mert nincs rá szükség. A bennünket
többnyire 1-ső és 2-ik személyü tárgy- (a régebben ugynevezett tégető
formai) viszony jelölésre használtatik a többes meghatározása végett, mig az egyesben a
személyes névmás teljesen elmarad. P. loptam, s megvertek (engem elmarad);
többes: loptunk s megvertek bennünket. Eredj, megütlek (téged elmarad).
Menjetek, megütlek (többes) benneteket. Kit ne sértene ez, igy mondva:
Loptunk, s megvertek minket? Menjetek, megütlek titeket? —
stb. Egyébiránt a bennünket harc már lefolyt egyszer s a „bennünket"
előnyére dőlt el. Terünk nem engedi, hogy több szóhoz hozzá szóljunk. Csak arra
bátorkodunk figyelmeztetni általában némely grammatizáló urakat, kik majd e majd ama tős
gyökeres szólásmódot ki akarják küszöbölni nyelvünkből, hogy az igazi nyelvész nem
törvényhozója, hanem törvényfejtője az élő nyelvnek.
n
Jegyzet
Vadnay Lajosra l. 401 gl.; tárcája:
Pesti Napló
1864. aug. 30. 197.
sz. — A „bennünk-harc", melyre
A.
utal 1856-ban
játszódott le, amidőn a Hfr-ben egy vidéki „nyelvfilozófus"
tiz arany jutalmat tűzött ki a „legnagyobb nyelvhiba" felfedezőjének, s ezen ő a
„bennünket"-féle alakokat értette. A komikus pályázat körül valóságos háború ütött
ki, s a nyelvészek az itteni Arany János
A.
-féle álláspontot képviselték. (
Tömlő Gyula: Bennünket, benneteket, Budenz
Album. Arany János
Bp
. 1884. 148—56. 1.)Budapest
* Kaulbach
műhelye (lehet-e ennél szebb szó az atelierre?
művésznél, műhely? A német Werkstatt = munka v. dolgozó hely.)
több érdekes ujdonsággal gazdagodott. Egyik a nagy Frigyes trónon ülő, életnagyságu
képe; továbbá „Hermann és Dorothea" goethei jelenet, s végre egy
humoros kép: „Az uj Hercules midőn Augias ólát tisztitja." Az
isten-alakokban, melyek a csoportozatban előfordulnak, mostani élő nagyságok arcképeire
ismerhetni: igy Hercules:
Liebig
;
Zeus és Junó: Bischoff és neje; Neptun:
Liebig, Justus
Pettenkoffer
; Mercur: maga
Kaulbach stb. A muzsa kisasszonyok pedig
Geibel, Bodenstedt stb. Furcsa lehet.Pettenkoffer, Max
n
Jegyzet
Kaulbachra l. 389. gl. — Liebig, Justus báró (1803—1873) világhírű német kémikus. — Melyik Bischoffról van szó, a geológusról, az anatómusról, vagy a
botanikusról, nem tudni.
Fr. Bodenstedt
(1819—1892) német költő, az orosz irodalom jeles fordítója. A magyar
közönség is széles körökben ismerte fordításait. Pettenkoffer, Max von (1818—1901) német természettudós, a kísérleti egészségtan megalapítója.
—Geibel, Emmanuel (1815—1884) a maga korában ünnepelt, valójában
azonban akadémikus epigon költő.Bodenstedt, Friedrich
* A „Győri Történelmi és Régészeti Füzeteknek" összesen már II
füzete jelent meg; vagy is a harmadik kötet 3-ik füzete is. Szerkesztői
Ráth
Károly és
Ráth Károly
Rómer
Floris
akad. tagok, valamint a pártfogó Simor János győri
püspök ő maga, nagy dicséretet érdemelnek e folyóirat fentartásáért, mely már
szakmájánál fogva sem számíthat nálunk nagy közönségre. Tárgyai közül
megemlítjük Károlyi Zsuzsanna erdélyi
fejedelemasszony 8 levelét férjéhez Bethlen Gáborhoz, melyek tanusitják, hogy akkor a magyar embernek, ha fejedelem
volt is, a neje betűszerinti értelemben feleség volt, oly
feleség, ki nemcsak a ház bensejére ügyelt, hanem, férjét elfogván a
hivatal, a külső gazdaság gondja is leginkább őrajta fordult meg. —
Érdekes jegyzetet közöl Rómer Flóris a Zrinyi-féle magyar dallamról, melyről ugyan még csak annyit
tudni, hogy 1587-ben jelent meg egy német
nyomtatvány e cimmel:
Ein wahrhafttes newes Lied von der Statt Mülhausen, Vnd ist im Thon, wie
der Graff von Serin" stb. azaz hogy a német dallam a Zrinyi nótájá
ra megy. A szigetvári hős 21 évvel
esett el e „newes Lied" keletkezte előtt; s már akkor ismeretes nóta
létezett (németül-e? magyar szöveggel-e? vagy mindkettővel) a graff von Serinről, ki
bizonnyal nem más, mint a nagy bán.Rómer Floris
n
Jegyzet „Győri Történelmi és Régészeti füzetek;
Simor János győri püspök ő méltósága
kegyes pártolása mellett kiadják Ráth Károly
és Rómer Flóris; Nyomatott
Sauervein Gézá
nál." A Századok elődje, a Dunántúli történetkedvelők folyóirata volt. (1. 562.
gl.) — Ráth Károlyra l. 349. gl. — „A Zrínyi-féle magyar dallam" német eredetijét
Rómer F. Weller
Die falschen und fingierten Druckarten. Leipzig
1864. c. munkájából vette
át. (
Győri Tört. és Rég. Füzetek. 1865. III. köt. 281. 1.) — Az Sauervein Géza
A.
által föltett kérdésre a szakirodalomban
nem található pontos válasz. (l.
Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Arany János
Bp
. 1954. 59—64., 527—535. 1.)Budapest
* A magyarok őseiről — mint a Kol. Közlöny irja — Balog János tordai ügyvéd nagyobbszerü munkát fordit latin
kéziratból magyarra. A munka eredetileg persa nyelven jelent meg, irója Zorangh nevü persa tudós. E munkát egy Zömör nevü kaukasusi születésü forditá latinra, mit egy
kaukasusi orosz hadnagy az 1849-ki
hadjáratkor behozott magával s Balog urnak
ajándékozott, az Ásföldnek egy igen szakadozott földabroszával. Ha hitelesnek
bizonyulna, nyerhetne vele a történettudomány sokat, csakhogy jelenlegi birtokosa
kezében — nagyon kacskaringós utakon került, melyek hitünket mindenesetre
megrendithetik.
n
Jegyzet
Balogh János
(1812—1877) kisnemesi
származású erdélyi ügyvéd; főként ismeretterjesztő munkákat írt. E fordításának
nincs könyvészeti nyoma, s a Kolozsvári Közlöny e híre
(1864. szept. 8. 106. sz.),
úgy látszik, koholt volt. — Ásföld: mely orosz vidék neve, nem tudjuk; talán
jászföld. — „Kolozsvári Közlöny (1856—1875); T. [ulajdonos] és felelős szerkesztő
Dózsa Dániel"; politikai lap, megjelent
heten.ként háromszor; a hatvanas években mérsékelten ellenzéki; némi loyális,
katolikus színezettel, politikai tekintetben; szociális tekintetben pedig teljesen
loyális az erdélyi arisztokráciával szemben.
*
Gyula-Fehérvár
közelében, Maros-Portuson, római maradványu mozaik padlót fedeztek közelebb föl,
azonban az első feltalálók azon módon szét is dúlták rögtön. Hány ily mozaikat födöztek
föl Erdélyben, s mind hasonló sorsra jut! Talán a legkegyeletesebb eljárás egy ily
mozaik iránt a várhelyi (Sarmis-Aegethusa romja) jegyzőé volt, ki valami kalibát
rakatott saját költségén fölébe, s bárkinek kész szivvel
megmutattatja.Gyulafehérvár
n
Jegyzet
Maros-Portus
Gyulafehérvárhoz tartozó telep, a Maros partján, a római
időkben átkelőhely; Várhely Hunyad megyei község
Sarmisegethusa, ill. a későbbi Ulpia Traiana helyén.
* Torma Károly ur e lapok szerkesztőjéhez
Kisfaludy Sándornak egy eredeti levelét
küldötte be, átadandót a Kisfaludy-társaságnak. Fogadja nyilvános köszönetünket addig
is, mig az érdekes levelet a közelebbi ülésen bemutathatnók, mely azt bizonnyal kedvesen
fogja venni. A levél Klagenfurtban, dec. 5-én 1796 kelt, s legérdekesebb benne az, hogyan
vigasztalta magát a „Kesergő szerelem"
irója.
n
Jegyzet
Torma Károlyra 1. 358.
gl. — A levél, amelyet
Kisfaludy
Balogh Jánosnak (1759—1827) írt, aki később Bars megye alispánja lett,
közölve van: az Angyal Dávid-féle Kisfaludy Sándor Minden
Munkái. Kisfaludy Sándor
Bp
. 1893. VIII. köt. 93. 1.
Budapest
* A „Koszorú" 9. számában Szilágyi és Hagymásiról közlött
töredékből három sor kimaradt. Midőn t. i. a császár leánya ezt mondja:
A kéziratot már nem mutathatjuk elő, de e három sor annyira idegen előttünk, hogy a
másolatból történt kihagyását bizvást merjük állitani, annál inkább, mert javitáskor a
nyomtatványt sorról sorra néztük össze a kézirattal.
n
Jegyzet A Szilágyi és Hagymási-t a 9. sz. Irodalom rovatában Szabó Károly tette közzé. „Ő székely
ballada" műfaji megjelöléssel s „Töredékekben"
megjegyzéssel. (
Koszorú II. II. 9. sz.)
Szabó
1864. szept. 6-i levelében (MTA
Ltár 463.) panaszt tett Szabó Károly
A.
-nak e
sorok kimaradásáról, bár a kihagyás okozójának eleve nem a szerkesztőt, hanem a
szedőt tekintette. „Bármint legyen is a dolog - írta - te bizonyosan szászszorta
jobban tudod, mint én, mennyit vesztett e sorokkal e ballada-töredék.'' — A pótlás
után írt magyarázó sorok tehát Arany János
Szabó
nak szólnak, s tisztázzák a szerkesztőt a gondatlanság
esetleges vádja alól.Szabó Károly
* A mindennemű rendszerek és elméletek honában most egy ember, valami prof.
Daumer
előáll,
s azt bizonygatja, hogy a zene nem művészet. Érvei látszólag legerősbike
az, hogy a művészet nem adja a dolog lényét, csupán szinét,
csupán utánoz saját anyagjában olyat, mi ez anyagtól különbözik: ellenben a zene, a
hang, maga a természeti valódi lény, nem utánoz semmit, maga magát adja. Ez olyan formán
hangzik, mintha igaz volna, ha t. i. a míívészet célja utánzás: de az-e? Mit utánoz
például egy lyrai költemény, egy óda, egy dal? Tovább menve a badarságokban, azt mondja
prof. Daumer, Johann
Daumer
, hogy rosz zene
épen nem létezik. De már ide nincs miért követnünk a mély
gondolkozót.Daumer, Johann
n
Jegyzet
Daumer
professzorról nem tudunk bl'ívebhet. Talán Daumer, Johann
Daumer
, Georg Friedrich (1800—1875) nürnbergi tanárral azonos, aki vallásfilozófia mellett
esztétikával is foglalkozott.Daumer, Johann
* Egy cseh könyvkereskedő hirdeti, hogy nála szinművek kaphatók font számra,
100 bécsi font 9 tallérért. E bizony nem drága.
* A Pereire testvérek
Páris
ban óriási encyclopaediát
akarnak kiadni, mely mintegy 200 kötetben az emberi tudás minden ágát magába foglalja.
Bankárhoz illő vállalat. Ugyanezzel kapcsolatban egy más vállalatot is terveznek:
hitelbankot irodalmi és művészeti termékek számára, melynek francia neve „Crédit mobilier d' Intelligence" Már tehát csak
megélünk?Párizs
n
Jegyzet A Pereire testvérek francia bankár család tagjai. Tervük
megvalósulásának, ha egyáltalán volt valóban efajta szándékuk, nincs nyoma. Credit
Mobilier d' Intelligence: „Értelmiségi Hitelbank"-nak lehetne
fordítani.
* Volt alkalmunk a napokban látni Izsó Miklós
szobrász hazánkfia dolgozó szobáját. Nehány iró és szinész (
Egressy
, Egressy Gábor
Megyeri
, Megyeri Károly
Tóth J.
,
Tóth József
Fáy András
, Arany J.) mellszobrain kivül, különösen a magyar népből vett
egyes alakok ragadják magukra figyelmünket. Arany János
Izsó
volt az első szobrász, ki a magyar parasztruhák — különösen a
férfiak lobogó inge, gatyája — plasztikai szépségét tanulmánya tárgyává tevé, s
vésőjével utánozni méltónak tartá. E tanulmányok következtében készült még Münchenben lakta alatt az annyi viszontagságon átment „Busuló juhász", s e tanulmányok közben ötlött eszméknek sketchei a
jelenleg nála látható, sárból nagyolt alakok: táncoló, részeg pórok, ételvivő menyecske,
ázó koldusnő stb. melyekhez csak megrendelés kellene, hogy a legszebb márványszobrokká
váljanak a művész keze alatt. De épen a megrendelés nem jön sehonnan. Az ifju szobrász
heteken át fekvő beteg volt, csak pár napja hagyta el ágyát, s alig várja, teljes
felüdültét, hogy külföldre menjen, mert ha még soká itthon marad, attól kell félnie,
hogy anyagi körülményei miatt az eltávozásra sem lesz képes.Izsó Miklós
n
Jegyzet A Busuló juhászt ért viszontagságokra 1. 351. és 476. gl. —
Nyilván Tóth Józsefről (1823—1870) a kiváló, főképp intrikus szerepeket
játszó színészről van szó. —
Izsó
,
kisebb megszakításokkal, 1875-ben
bekövetkezett korai haláláig Pesten maradt, bár anyagi
helyzete nem sokkal lett könnyebb. — Sketchei: vázlatai.Izsó Miklós
* Pál és Virginiát, Bernardin de St. Pierrenek ez
ismeretes idylli beszélyét, valami
Kösting
nevü iró drámává dolgozta fel, holott az egészben épen a
drámaiság hiányzik.
Kösting, Karl
A német kritika kiváncsi rá, hogyan lehetett ebből szinművet irni; s emlegeti ugyanazon
Kösting
urnak csudálatos
drámáját: „Kösting, Karl
Shakespeare
. Egy téléji álom", melyben többi közt Asverus király s az örök
zsidó is szerepel. Valami csudabogár lehet.Shakespeare, William
n
Jegyzet
Kösting Karl (1842—1907)
Th. Vischer
és Mőrike által
pártfogolt német író; kereskedő inas volt, autodidakta módon lett drámaíró és
elbeszélő.Vischer, Theodor
* Reményi Ede hosszú és diadalteljes utjából ma egy
hete jött vissza Pestre — rövid látogatásra, mert megint
kiutazik
Schweiz
ba s Franciaországba. Csak nehány hetet fog itthon tölteni, s mint olvassuk,
egy pár hangversenyt is rendez. Már két év óta nem hallottuk nyilvános helyen varázs
hegedüjét, s akkor is csak a műértők számára tartott az „Európában" egy pár estélyt; a
mélabus „Repülj fecském"-mel, s a szilajon rárántott „Ezt a kerek erdőt"-tel, szóval a magyar nagy közönség szivéhez
szóló dalokkal magyarországi körutja óta nem lépett fel soha. Ilynemű hangversenyekben
szeretnők mi őt még távozása előtt hallani.Svájc
n
* Mig Vámbéry Armin
Angliában mind nagyobb-nagyobb feltünést okoz, művét a mi
körülményeinkhez mérve óriási áron veszik meg, s őt magát gyülésből gyülésre ragadják,
és-ránk nézve kedvesen hangzólag, de ö rá nézve mintegy csillapitólag — „zealous
Hungarian"-nak hivják: addig Bukharából hozott tatárja ide s
tova magyar emberré lesz. E derék dervist t. i. angliai utjának idejére
Budenz
nél hagyta, hogy jeles philologunk az ő
távolléte alatt tanuljon tőle élő szóval tatárul. Az atyafi aztán mindennap bejárt, mig
a szünidő be nem állott, Budenz József
Budenz
zel
az. akadémia könyvtárába, s ott ödöngött a temérdek könyv közt, láthatólag unatkozva
rettenetesen; aug. közepe körül pedig lementek mindketten Szilády Áronhoz, Halasra, s ennek a vidéknek
nagyon megörült a tatár, mert hazájának homok sivatagaira emlékezteté. Különben
civilizálódik: csináltatott valami — saját ideája szerinti — magyar ruhát, mely bő mint
a kaftán, mert ilyen szük magyar nadrágot világ kincséért sem hagyna magára huzni. Most
aztán valódi „tatárjárás" van Halason.Budenz József
n
Jegyzet
Vámbéry
ez év júniusában érkezett Londonba keleti útjáról, amelynek során a Kaspi-tenger vidékét és
Perzsiát járta be. Londonban
a Royal Geographical Societyben több előadást tartott. —
Tatárját Vámbéry Armin
A.
Arany János
Szilády
nak szóló szerk. üz.-ben
is többször emlegette. A tatár később Szilády Károly
A.
Rege a csodaszarvasról c. versének egy részletét is
lefordította a maga nyelvére, és ebből egy versszakot Arany János
A.
közölt mutatóba a Koszorúban (l. 548. gl.), majd később Csagatai Izsák néven egy mesét is
közölt tőle. — Zealous Hungarian: ügybuzgó, túlságosan buzgó magyar. Talán kis
csipkelődés, s Arany János
Vámbéry
egyéniségének szól, amelytől — mint 1905-ben megjelent Küzdelmeim c. önéletrajza
bizonyítja — nem volt idegen az ünnepeltetés vágya. — Vámbéry Ármin
Szilády
, Halason
paposkodva, ekkoriban maga is a Közel-kelet irodalmával fogSzilády Károly
* A kolozsvári reform. kollegium ifjusága „Gazdálkodási egyletet " alakít, mely
felszólitja a szabókat, csizmadiákat stb. és a vendéglősöket, hogy ki készit az
ifjuságnak legolcsóbban ruhát, vagy látja el koszttal? Szép és életrevaló eszme. Bár
minden tanintézeteinken (a pesti egyetemet sem véve ki, legkevésbbé sem) utánzásra
találna, s a módosabb ifjak se tartanák rangjuk alattinak belépni egy ily egyletbe!
* Báró Jósika Miklós jelenleg „Emlékiratain" dolgozik, melynek első kötete nem sokára meg fog jelenni. Csak
szépet s jót várhatunk tőle, mely bizonyára becsesebb lesz egész nyaláb
regénynél.
* Örömmel irhatjuk, hogy a „Budapesti Szemle", melyről közelebb az
a hir terjedt el, hogy ujévkor meg fog szűnni, továbbra is megmarad az általa, és eddig
csakis általa mivelt téren, még pedig megerősbödve, mert Csengery Antal mellé társszerkesztőül és kiadóul Lónyai Menyhért is szövetkezik. Ha még ily folyóiratnál is,
midőn ily nevek állnak élén, ajánlásokra volna szükség, nagyon sajnos tapasztalat lenne
irodalmunkra nézve.
n
Jegyzet
Lónyai Menyhértről (1822—1885) a későbbi pénzügyminiszterről, illetve miniszterelnökről van
szó.
* Mult számunkban emlitők, hogy
Reményi
pár hónapot Pesten tölt, talán föllép. Most az utóbbi hirt
mint bizonyost irhatjuk; három hangversenyt ád a nemzeti szinházban, s mert ott adja,
ebből bátran merjük következtetni, hogy a nagy közönség számára szánt zenedarabokat
játszand.Reményi Ede
n
Jegyzet
Reményi
re 1. 501. gl.Reményi Ede
* Egressy Gábor egészsége annyira javult, hogy a
mult napokban Tisza-Ujlakon már kuglizott
is.
n
Jegyzet
Egressy
betegségére l. 445. glEgressy Gábor
— Megdöbbent szivvel veszszük (épen lapunk bezártakor) a leverő hirt, hogy
Madách Imre meghalt. Folyó hó
5-én, éjfél után két órakor, szünt meg dobogni a nemes sziv; temetése 7-én fogott végbe
menni, nógrádi birtokán
Alsó-Sztregová
n, s
ugyanott az engesztelő szent mise e hó 15-ére van kitűzve. Született 1823-ban január 20-án, s igy „férfikora
munkabiró delén" vizkór vete véget a nemes életnek. Két árva, fiu és leány, hullatja
könnyeit kora sirjára.Alsósztregova
n
Jegyzet A gl.-ba tévedés csúszott, ami annál érthetetlenebb,
hiszen kétségtelenül egészében
A.
-tól való. Arany János
Madách
után nem két, hanem három árva maradt: az 1848-ban született Madách Imre
Aladár
, a későbbi költő, A Reviczky-Komjáthy csoport mecénás
barátja, az 1851-ben született
Madách Aladár
Jolán
, s az 1853-ben született Madách Jolán
Borbála
, aki a Lipótmezei gyógyintézetben
fejezte be életét. (
Balogh Károly: Madách, az ember és a költő. Madách Borbála
Bp
. én. 233—37. l.)Budapest
— Hazafias adományokról és szatmári ünnepélyről levén szó, eszünkbe jut némely pesti lap
zugolódásának viszhangja a vidéki levelekben. Mi is sajnáljuk, hogy az Akadémia és
Kisfaludy-társaság nem volt kedvezőbb helyzetben arra nézve, hogy a Kölcsey-ünnepen
csoportosabb megjelenés által mutassa ki tiszteletét a nagy hazafi, szónok és költő
emlékezete iránt, de azt még sem hagyhatjuk szó nélki (bár az illető szerkesztőség
csillag nélkül hagyta) a mit egy szatmári levelező mond a P.
N.-ban, midőn e mulasztást megróva, felkiált: „uraim! a nemzettől nemcsak
mindig pártolást kell kérni, és várni, hanem azt is meg kell mutatni a
közönség előtt, hogy elől és készen állanak ott, hol a tudományt, világosodást és
eszméket kell terjeszteni." Tehát az akadémia nem terjeszt évről évre
és mindig „tudományt, világosodást és eszméket" — hanem egy rövid óra alatt,
egy pár alkalmi beszédben, költeményben s toasztban fog azokat terjeszteni;
s a „pártolást" mindenik intézet ingyen, isten nevében kéri, nem pedig azon munkákért,
melyek által épen a világosodást terjeszti! Igy zavarjuk mi össze szándékosan a
fogalmakat.
n
Jegyzet
Kölcsey
mellszobrát, amelyet Ferenczy István készített, ez év szept. 25-én országos ünnepséggel leplezték le. (
Pesti Napló
1864. okt. 5. 227.
sz.)Kölcsey Ferenc
— A magyar tud. akadémiában, közelebbi hétfőn, a philosophiai, történet- és
törvénytudományi osztályok közös ülésében, Kubinyi Ágoston tiszt. tag elnöklete alatt,
Konek
Sándor lev. tag ismerteté a berlini
statistikai seminariumot, annál inkább ajánlván figyelembe e két év óta fennálló intézet
belső elrendezését, tantárgyait és oktatási egész eljárását, mivel nálunk is Budán állandó magyar statistikai hivatal felállitása terveztetik.
Azonban egy statistikai hivataltól egy efféle seminariumig még nagy távolság van: de
azért jó az eszméket elhinteni, ki tudja, melyik és hol fogan meg közülök. Viszonyaink
között most még csupán felsohajthatunk: potentes potenter agunt. [
]Konek Sándor
n
Jegyzet
Kubinyi Ágostonra l. 437.
gl. — Konek Sándor (1819—1882) pesti polgári származásu jogász, aki
előbb győri, majd a pozsonyi jogakadémián tanított, majd pedig 1854-tól a pesti egyetemen, statisztikát és
közigazgatási jogot adott elő. — Potentes potenter agunt: a hatalmasok hatalmasan
(önkényesen) cselekszenek; nyilván célzás ez, s figyelmeztetés az újra erősödő
önkényuralmat illetően: addig tegyünk, amig a hatalmasok eltűrik
* Vannak az emberiségnek egyes prücskei, melyeket, mikor más dolga nincs, elővesz és
bibelődik velök. Ilyen az örök mozdony, a halhatatlansági ital — mit már
Moore
Epicureanja is keresett, a föld átfurása hogy a leveleket csak
úgy egyenesen lehessen Amerikába eresztgetni, s a világnyelv!
Mostanában ez utóbbi került a szinre. A P. N. múlt szerdai
számában Torkos Sándor ur birált és tett tönkre
egy ezelőtt három héttel ugyanazon lapban megjelent világnyelvi systémát, mely a latin
alphbéten alapulna. Furcsa ez a világnyelv! Hogy keresik, pedig semmi szükség sincs rá.
Mert hiszen ha a művelt Európára rá lehetne valahogy egyetlen nyelvet
tukmálni, nem könnyebb volna e például a kész francia vagy angol, melyet már vagy 20
millió ember beszél, s melyhez a többi is legalább konyít egy-egy kicsit. Annyira pedig
se egyes ember, se testület, se nemzet, de az egész Európa s Amerika sem lehet elfogult,
hogy az általa gyártott nyelvet a kafferre vagy hottentottára reá disputálhatónak
gondolja. Oly irás pedig, melyet minden nép saját nyelvén olvasson,
képzelhetetlen.Moore, Thomas
n
Jegyzet
Torkos Sándorra 1. 206. gl. Cikke:
Ismét a
világnyelv! (Pesti Napló
1864. okt. 12. 233.
sz. —
Th. Moore
(1779—1852) az Epikureus (The Epicurean) c. 1827-ben megjelent regényének főhősére utal a
gl.Moore, Thomas
* A folyó hó 17-én, a nyelv- és széptudományi osztály tartott ülést az akadémiában, […]
amelyen a fáradhatlan szorgalmú
Budenz
József levelező tag mutatott be ismét egyet az
altaji nyelvek közül, „Cseremiz
tanulmányok" cim alatt, az e nyelvbe a rokon nyelvekből, különösen a törökből
belopódzott szavakat fejtegetvén.Budenz József
n
Jegyzet
Budenz Józsefet (1836—1892), a kiváló nyelvtudóst
A.
több ízben igen melegen dicsérte. 1. 6o. mj.Arany János
* A Petőfi szobor ügyében Reményi Ede nyilatkozatot
tett a mult napokban közzé, előadva az egész ügy miben állását. Kilenc ezer forinton már
felül áll a tőke, s ez a pesti takarékpénztárnál van letéve, mégpedig oly módon, hogy
azt a szobor-ügyi társulat törvényes megalakulásáig senki ki nem veheti. Ez intézkedés
mindenesetre. nagy megnyugtatására szolgálhat mind az adakozóknak mind
Reményi
urnak. Egyszersmind elmondá Reményi Ede
Reményi
ur e nyilatkozatban azon nézetét is, hogy az
említett összeget még semmi esetre sem gondolja elégnek arra, hogy Reményi Ede
Petőfi
nevéhez méltó szobrot lehessen belőle
állítani, s inkább pár évi várakozást — mialatt talán az idők jobbra fordultával a tőke
is szaporodik — inditványoz, mintsem, hogy a Petőfi Sándor
Lendvay
vagy Kisfaludy Sándor
szobraihoz hasonló elhibázott mű legyen ez is. — Teljes igazsága van a derék művésznek,
s semmi okunk sincs a sietésre!Lendvai Márton
n
Jegyzet
Reményi
szerepére a Petőfi-szobor ügyében 1. 3. gl. — Reményi Ede
Kisfaludy
szobrára 1. 484. gl. —
Lendvay Márton (1807—1858), a Nemzeti Színház jeles színészének
szobrát Dunaiszky László készítette el 1860-ban. Tomori Anasztáz megbízásából, s a Nemzeti Színház udvarán állították fel.
Ez a mesterség szempontjából ugyan nem volt kifogásolható, de maga a szobor minden
jellemző erő s jellegzetesség nélkül volt.Kisfaludy Sándor
* Az akadémiának folyó hó 24-dikén tartott történelmi, törvénytudományi és bölcsészeti
osztály ülésében legelőször Horváth Cyrill tett
jelentést a marosvásárhelyi könyvtárban talált, s az akadémiához beküldött
Apáczai Cseri János
„Logikájáról", mely értekezőhöz véleményadás végett adatott, hogy itélje meg,
méltó-e az uj kinyomtatásra. Horváth Cyrill
részletesen jellemzé Cseri Jánost, mint bölcsészt;
kimutatta, hogy se rendszer alkotó, se valamely átvett rendszer érvényesítője vagy
terjesztője nem volt, hanem valódi eklektikus, ki a gnoseologiában nyomról-nyomra
Cartesiust, a logikában szintoly híven
Ramust követi. A mit irt, nem eredeti, hanem
oly nyelven van irva, melyre még most is büszkék lehetünk, s ennélfogva érdemes, hogy az
akadémia az ő válogatott bölcsészeti munkáit kiadja. Horváth Cyrill egyuttal benyujtja Cseri János azon munkái jegyzékét, melyeket kiadandóknak véleményez.
Következett Kautz Gyula 1. tag előadása a hazai
termelés s forgalmi ipar terén növekedett gőzgépüzlet közgazdasági jelentőségéről.
Alapul azon adatokat használja, melyeket, a gőzgépek számáról, 1863-ban a bécsi statistikai hivatal állitott össze.
Kimutatja, hogy a gépek használatának terjedése nem megvetendő mértéket nyujt valamely
nemzet haladási iránylatának s közgazdasági fejlődésének megitélésére, s azon
megnyugtató végeredményre jut, hogy Magyarország mindazon sok
csapás és akadály mellett is, mely természetes fejlődésében feltartóztatta, az utolsó
másfél évtized alatt mégis sok tekintetben haladt, s az uj kor szükségeinek
méltatásában, gépek meghonosításában annyi fogékonyságot, és tapintatot tanusitott, hogy
a nemzet fölvirágzásának ebben is kétségtelenül egy zálogát kell látnunk. Végre
Apáczai Csere János
Csengery
Antal
jegyző s helyettes titkár olvasá föl
Csengery Antal
Erdélyi
János r. tag készülő nagy munkájának egyik
részletét: „A bölcsészet Magyarországon Mátyás korában." E
részlet megmutatja, hogy Magyarország a XV-dik században az európai műveltség szinvonalán
állott, s különösen Erdélyi János
Mátyás
király,
I. Mátyás
Cesinge János
(Janus Pannonius) szellemi arcát rajzolja. Ez értekezésből
a P. N. is hozott kivonatos részeket, egész terjedelmében pedig a
Sárospataki Füzetekben fog megjelenni. (M.
S.)Janus Pannonius
n
Jegyzet Az Akadémia üléséről való e tudósítás a Magyar
Sajtó tájékoztatóján nyugszik: ugyan, szövegében is nagyrészt — de nem
ugyanazt emeli ki, mint a Magyar Sajtó.
Kautz
előadásából, főképp azt hangsúlyozza a Koszorú, erőteljesebben, mint a Magyar
Sajtó, hogy az ország a folytonos csapások miatt nem juthatott előre, s
azt húzza alá, hogy ennek ellenére megindult a nagyobb arányú gépesítés. (
Magyar Sajtó
1864. okt. 25. 244. sz.,
tárca rovat.) Kautz Gyulára 1. 211. gl. — Horváth Cyrill (1804—1884) kecskeméti szegény polgár-paraszt család fia. Piarista lett,
s korán írni kezdett. Nemcsak tudós polihisztor, hanem lelkes, nemzeti szellemű
szépíró is. Verset, beszélyt, drámát egyaránt irt, de a nehézkes, oktató modorú
műkedvelő szinten nem jutott túl. Tudományos munkásságában a filozófia és az
irodalomtörténet dominált, de jelentékenyct itt sem hozott létre. — Kautz Gyula
Apáczai
Logikácskaját ez évben találta meg Szabó Károly, 1. 225. gl. — Carteslus: Apáczai Csere János
Descartes
(1596—1650) latinos alakú neve. —
Ramus Petrus (1515—1572) francia filozófus, akit a protestantizmushoz
való hajlása következtében előbb hivatalától fosztottak meg, majd a Szent Bertalan
éjén őt is megölték. — Erdélyi János magyar
filozófiatörténete csak halála után jelent meg:
A
bölcsészet Magyarországon. Descartes, René
Bp
.
1885. — Cesinge:
Janus Pannonius családnevének olaszos,
dalmátos alakja. — gnoseologia: ismeretelmélet.Budapest
* A „Zenészeti Lapok" fölszólitanak bennünket, hogy tanitsuk meg a
tizenegy és tizenkettő elharapására az ütem számlálásakor. Mi bizony megvalljuk, hogy e
tudományban csak laikusok vagyunk s azon vegyesbeli pár sor irása előtt sem tettük azt
mélyebb tanulmányunk tárgyává, — igy tehát csak arra akartuk figyelmeztetni a
föltalálót, hogy a leggyakrabban előforduló négy első ütem elnevezése (egy még megy
négy) euphonia tekintetében nem sokat különbözik a kimondhatatlanságáról hires
megymag szótól.
n
Jegyzet A Zenészeti
Lapokban (1. 302. gl.) Zimay László (1.
128. mj.) indítványozta, hogy az ütemszámláláshoz az „Egy, még, megy, négy, öt, hat,
hét, nyolc; de, tiz, már sok" szósort használják. (1864. okt. 6. 1. sz.)
Zimay
javaslatára tette meg a Koszorú
Vegyes rovata azt a „pár sor" megjegyzést (k II. II. 16.
sz.); amire viszont most Zimay László felelt e
fölszólitással. (
Egy kis észrevétel. Zenészeti Lapok
1864. okt. 20. 3. sz.)
A „pár sor" a következő: „Ennek az a baja, hogy az első három szótagot alig lehet
kimondani gyorsan egymásután. Okvetlen egytagú szavakból kell-e ennek állani s nem
lehet-e magyar számneveket ügyesen úgy elharapni, hogy kiejtésök az egytagúságot
megközelítse?"Zimay László
* Kuhn Károly és Szabó Antal szerkesztése alatt „Pesti Bazár" cimmel
egy uj lap indult meg, főcélul a ruhaszabást és gazdasszonykodást tüzve lobogójára. No
hiszen ily ruhaszabó lapoknak vagyunk szükiben.
n
Jegyzet
Kuhn Károlyról bővebbet nem tudunk. — Szabó Antalra 1. 460. gl. — „Pesti Bazár"
(1864—65); az OSZK-ban nem
található belőle példány.
* E héten mult el a legszomorubbünnepünk: a halottak napja. Szomoru ünnep, szomoru
diszszertartások, de nemzetünkre ez évben kétszeresen szomoru volt. Hány nagy
halottunkat kellett siratnunk: egyiket itt a gyászos lámpáktól tündöklő kerepesi
sirkertbcn, sirja fölé hajolva; másikat, ki messze innen a Sajó vagy Sztregova völgyében
pihen, csak a távolból! A pesti közönség sietett kedves halottait meglátogatni. —
Szalay
sirját egész napon át
gyászoló sereg vette körül, Szalay László
Reviczky
nyughelyét friss koszoruk fedezték, Reviczky Szevér
Vörösmarty
kis vasrácsa körül, Vörösmarty Mihály
Lendvay
nagyszerű emléke előtt, Lendvai Márton
Garay
egyszerű obeliszkjánál, Garay János
Szentpéteri
hamvai fölött — mindenütt
szomoruan merengett el a temetők látogatója. Mi pótolja őket vissza
nekünk?Szentpétery Zsigmond
n
Jegyzet
Sztregová
val Sztregova
Madách
halálára utal Madách Imre
A.
— Reviczky Szevérről van szó; 1. 251. gl„Arany János
Lendvay
ra 1. 513. gl. — Szentpétery Zsigmond (1798—1858), a Nemzeti Színház első korszakának e kiváló
alakja — a gl. hangja nem egészen Lendvai Márton
A.
-é: enyhén szentimentális pátosza nem vall reá; a Arany János
Madách
ra, Madách Imre
Szalay
ra való utalás azonban
igen.Szalay László
* Tisza Kálmán „Alföldi levelek
Jókai Mórhoz" cim alatt egy — mint látszik terjedelmes es átalán a nemzet
egész szellemi életét figyelembe vevő — cikksorozatot kezdett meg a „Hon"-ban. Első levelében átalánosan beszél társadalmunkról s nemzetünk
multjá- ról. Majd annak fejtegetésére tér át, hogy a különböző társadalmi osztályokban a
legalsóbbfokú, aztán a közép miveltség, az európai szinvonalon álló tudományosság
mennyire van elterjedve, s végre vannak-e olyanok, kik az összes emberiség
zászlóvivőinek tekinthetők? A népnevelést illetőleg nagy hiányt lát iskoláinkban, a
pusztai életben; a közép osztály miveltségére nézve megróvja, hogy ifjaink leginkább
csak a jogi pályára lépnek, s ez által aránytalanul növelik a bureaucratiát, s válságos
időben sokan oda jutnak, hogy nincs más választásuk, mint vagy családostúl koldusbotra
jutni, vagy megválni vélemény- és tettbeli függetlenségünktől. A IV. levélben örömmel
látja, hogy vannak hazánkfiai, kik az európai tudományosság szinvonalán állva, azt
hazánkban terjeszteni képesek, s a nagy közönség miveltségét is elég kedvező szinben
látja. „A mely nemzet — ugymond — a mienkhez hasonló szorult anyagi helyzete dacára,
minden egyéb köteles terhein kivül, tudós társaságának, szinházának, irodalmi
társulatainak felvirágoztatására, — elaggott írói, művészei fölsegélésére, értékes
könyvtárvételre, gazdászati ismereteket terjesztő egyletekre, — elhunyt jeles iróinak és
más tagjainak emlékére stb., ide nem számítva az egyes hitfelekezetek által tudományos
intézetekre alapitást
[!]
és fenntartására gyüjtött adakozásokat, — harmadfél millió
körül tudott áldozni akkor, midőn ugyanezen 15 év alatt a hazánk egy részét sujtoló
inség maga milliókat vett igénybe: azon nemzetnek a szellemi fejlődésében haladúsa
kétséges nem lehet."[sic!]
n
Jegyzet
Tisza
Alföldi levelei: Hon, 1864. nov. 8., 9., 10., 12., 16., 17., 18., dec.
11., — 255., 256., 257., 259., 262., 263., 264., 283. sz. — „Hon (1863—1882); Politikai és Közgazdászati Napilap; Tulajdonos kiadó és
főmunkatárs Jókai Mór; Ideigl. felelős
szerkesztő Urházy György." A lap mindvégig
Tisza Kálmán politikáját követte, azaz a
fúzióig ellenzéki, azon túl kormánypárti. A lapban Tisza Kálmán
Jókai
rokonszenvet mutatott a szélbal iránt. Emiatt Tisza Kálmán levélben rótta meg, rosszalását fejezte
ki szerkesztői határozatlanságát illetően. (
M. Kondor Viktória: Az 1875-ös pártfúzió. Jókai Mór
Bp
. 1959. 52—55. 1.) A szerkesztő mindvégig Budapest
Jókai
, de a kiegyezés s főképp a fúzió után már
alig vett részt a szerkesztői munkában és a lap irányításában.Jókai Mór
* Méltó helyen lesz megemlítve jeles hazánkfia e reményteljes szavai után, hogy
szépirodalmi intézetünk, a Kisfaludy-társaság, megint két uj alapitványt
nyert:
Tisza Kálmánét és gr.
Bolza Istvánét.
n
* Két lapunk szűnik meg ujabban, mint szerkesztői jelentik, ideiglenesen. Az egyik a
„Felvidék", mely ujévig szünetel, s akkor Kassán megint ujra
kezdi pályáját, a niásik a „Hölgyfutár" melynek szerkesztője a
következő nyilatkozatot teszi közzé: „Kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy a
„Hölgyfutár" kiadását nehány hétre föl kell függesztenem. De
hogy t. előfizetőim e pár hét alatt is rövidséget ne szenvedjenek, kárpótlásul „Szerelmi pikanteriák" cimü, már sajtó alatt levő 2 kötetes
beszélygyüjteményt, melynek ára 2 ft. 50 kr, veendik. A lap ujévre elsőrendű munkatársak
közreműködésével folytatni fogja pályáját. Ha netalán volnának t. előfizetőink között
olyanok, kik e pár hetet bevárni nem akarnák, azok méltóztassanak levélben értesíteni,
hogy a hátralevő pénzzel mi történjék. Isten velünk a viszontlátásig! Pest, nov. 7-én 1864.
Balázs Frigyes." — E lap Nagy Ignác özvegyének volt tulajdona és képezett számára szerény
jövedelmi forrást mindaddig, mig ujabb időben a szerkesztők és fődolgozótársak oknélküli
minduntalan változása, s velök a lap irányának iránytalansága a közönséget el nem
idegenítették tőle, azért óhajtjuk mi is a M. Sajtóval, hogy
ujévre föltámadván, oly kezekre kerüljön, melyek képesek legyenek azt ismét valóságos
irodalmi szükséget pótló közlönnyé emelni s az érdemes iró özvegyének szerény jövedelmét
továbbra is biztositani.
n
Jegyzet „Felvidék (1863—1866); Felsőmagyarországi közlöny több egyesületek és
társulatok hivatalos lapja; Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos Bánóczy Ferenc." Hetenkint többször megjelenő politikai
szemle, meglehetősen határozatlan, — ekkoriban nemzeties, ellenzéki — politikai
irányzattal; előbb Kárpáti Hirnök címmel jelent meg. —
Balázs Frigyesre 1. 460. gl. A Hölgyfutár nem indult meg újra. Az igért kárpótló gyűjtemény:
Szerelmi pikantériák. A francia udvari életből. Közli Oettinger Eduard Maria után Balázs Frigyes. Kolozsvár
1865. A Hölgyfutár. utolsó száma közli e felhívást (1864. nov. 6. 38. sz.). — A Magyar
Sajtó
1864. nov. 9-én (256. sz.)
tudósít a Hölgyfutár megszűnésérő1. Az iránytalanságról szóló
panaszt s annak eltűntét illető kívánságot
A.
tette a Magyar Sajtó
híréhez.Arany János
* Megint egy csomó névváltoztatást olvasunk a lapokban, s húla istennek nem olyan
kificamitott „Napvölgyi", „Csillaghegyi" és „Füfi-Fafi" neveket, mert ilyenfélékről a
magyar embernek fogalma sincs, — hanem olyanokat, melyek hangzásukra nézve magyarok s
nem rínak ki a régibb nevek közül. Igy p. a közelebb magyarítottak mind ilyenfélék:
Hollósi, Sándor, Sándori, Faludi, Istvánfi stb. A magyaritás magyarodásában örvendetes
haladás!
* A magyart. akadémia phil., törvény- és történettudományi osztályainak közlebbi hétfőn
(nov. 21-én) tartott ülésében [
... ] az alelnök, b.
Eötvös
, az
osztályülést berekesztvén, az előleges felhivás szerint összesnek nyilvánitá, és
felszólitotta az osztályokat, hogy az akadémiai épület homlokán befalazott 6 márvány
táblára felirandó jelmondatokról tanácskoznának. Kiderült azonban, hogy ily
hat tábla nem létezik; mert a hat szoboralak fölötti 6 kő
igen kicsiny és magas arra, hogy rájok felirat mehessen, s inkább csak rózsaféle
ékítmény, mint feliratnak való tábla; a szobrok alatt az első emeleten pedig csak
négy kő van, s igy nem jut egy-egy mindegyik osztálynak. Eleinte az
osztályok afféle összevonásáról volt szó, hogy a rokonabb szakmájuak egy közös feliratot
adjanak; de ez célszerűnek nem találtatván, más indítvány történt, mely szerint,
mellőzve a szakjellemzést, átalános legyen a fölirat, ilyen formán: A NEMZET, A
TUDOMÁNYNAK, A TUDOMÁNY, A NEMZETNEK. Hisz ez jó is volna, de nem sok benne az
eredetiség, miután ezt a módot a budai népszinház — s gondolom még előbb a füredi
szinház (Kisfaludy Sándor eszméje szerint)
felhasználta, s az előbbi egy kissé vissza is élt vele, ugy hogy kissé szinte gúnyosan
hangzik. Az e végre kinevezett bizottmány talán majd eredetibbet is fog kigondolni.
Részünkről a mondó vagyunk, hogy inkább álljanak ama különben sem nagy táblák felirat
nélkül; kivált miután az épület utcafelőli oldalán is látunk egy nagy követ befalazva;
mintsem valami sekély mondattal az a szép homlok eldisztelenitessék. Abban megegyezünk
egy laptársunkkal, hogy akármi lesz, rövid legyen és alulról is
olvasható.Eötvös József
n
Jegyzet Az 1865. jan.
2-i teljes ülésen végül a következőképpen oldották meg e sokat vitatott
problémát: . . . „a homlokzaton keresztül álljon az intézet neve: Magyar tudományos
Akadémia; ez alatt pedig a négy kőtáblán: I. Hazafiak alapították 1825; II. Működni kezdett 1831.; III. A nemzeti részvét emelte
1840.; Háza fölépült 1865." (
Koszorú. III. 1. 2. sz. Vegyes). —A balatonfüredi, s annak
nyomán a Budai Népszínháznak ez állt a homlokzatán: „Hazafiság a' Nemzetiségnek''. —
A Budai Színház az által élt vissza e jelmondattal, hogy számtalan, a nemzeti
művelődéshez méltatlan, kozmopolita selejtet is játszott. (1. 343. gl.). — Melyik
volt e laptárs, nem tudjuk.
* Népköltészetünk gyűjtése érdekében Szeberényi Lajos pozsonyi lyceumi tanár azon gondolatra jött — irja a M. S. — hogy
a tanuló ifjuságot szólitja föl, hogy a szünnapokat, midőn csaknem minden ifju más-más
vidékre megy haza, fordítsák a gyűjtésre; az igy nyert gyüjteményt aztán ő a
Kisfaludy-társaságnak szándékozik beküldeni. — Szép, de az eszme már egyáltalában nem
uj: az erdélyi gyüjtők évek óta ezt gyakorolják, s hogy mily sikerrel, hatalmasan
tanusitják gyűjteményeik. Igy gyüjté
Kriza
a „Vadrózsák" egy nagy részét, igy
Szabó Sámuel marosvásárhelyi tanár a nála
kéziratban levő sok mesét, dalt, s nehány balladát, igy Gyulai Pál kolozsvári tanár korában a részben már közzé tett balladákat, s a
még kéziratban levő egész gyűjteményt, melyet a Kisfaludy-társaság gyüjteményébe szánt.
A társaság e gyüjteményének kiadása pedig nem sokára meg fog indulni; a már eddig
beadott anyagok két vastag kötetre fölrugnak, s ha az ország különféle iskoláiban
egy-egy tanár elvállal annyi fáradságot mint Kriza János
Szeberényi
ur, s ha magánosok is igyekeznek ez ügyet előmozditani, még
megmenthetjük népköltészetünk kincseinek egy részét, mielőtt a ponyvairodalom, s
kalendáriumok termékei végkép leszoritanák azokat még a nép ajkáról is. A Társaságnak
szánt gyüjtemények Gyulai Pálhoz (Pest, Sándor utca 17 szám) mint megbizott szerkesztőhöz küldendők be.
Szeberényi Lajos
(?)
n
Jegyzet
Szeberényi Lajos (1820—1875) felföldi lutheránus pap család fia,
maga is pap; Selmecen tanultában egy ideig barátságban
volt a szintén ott diákoskodó
Petőfi
vel. Magyar népdalgyűjteménye nem jelent meg, hanem két
esztendő mulva, a Kisfaludy Társaság kiadásában, szlovák népdalokból bocsátott közre
egy kötetnyi fordítást
Tót népdalok, Pest
1866. — Petőfi Sándor
Szeberényi
fölhívása:
Magyar Sajtó nov. 23. 268. sz. Fővárosi hirek rovat. —
Szabó Sámuel (1829—1905) székely kisnemes családból származott, tanár
lett; földrajz és kémia volt a tulajdonképpeni területe; de kezdettől foglalkoztatta
az irodalom is; főképp a régiirodalomról és népköltészetről írt. Szeberényi Lajos
A.
családjával baráti viszonyban volt, s midőn
Marosvásárhelyt tartózkodott, levelezésben állt
Arany János
A.
-al. Egy ideig, Arany János
Juliska
férjhezmenetele előtt,
Arany Juliska
A.
-ék leendő vőjelöltjének is
tekintették. Több népdal- és népköltészeti közlése s e tárgykörbe vágó cikke jelent
meg Arany János
A.
lapjaiban. Valószínűleg
Arany János
Gyulai
n keresztül ismerkedett
meg bensőbben Gyulai Pál
A.
-nyal és
családjával. (
Sáfrany Gy.; A. J. és Rozvány Erzsébet
Arany János
Bp
. 1960. 122.)Budapest
* Megjelent e héten a „Sárospataki Füzetek" VIII. évfolyamának
8-ik szállitmánya, a mult héten pedig, mint már jelentők, a „Budapesti
Szemle" 68, 69, 70, hármas füzete. Csak ez a két, füzetekben megjelenő
folyóiratunk van, melyek hosszabb idő óta nagy küzdelemmel fent tudják magukat tartani,
s ezek is jönnek, mennek, a nélkül, hogy valaki, legalább a napi irodalom, ügyelne
rájok. Nagyobb lapjaink rendesen leirják a tartalmukat szóról-szóra, s ennyi az egész,
mit irányukban tesznek. — Másutt, például Angliában, százra
menő ilynemű füzetes folyóirat jelenik meg, s a napi vagy heti lapok mégis figyelemmel
kisérik; tartalmukat röviden kivonatozva közlik, egykét biráló, helybenhagyó, vagy
kárhoztató szót mondanak minden cikkre, s ez által némileg tájékozzák a közönséget.
Miért nem lehet az nálunk is igy? Nagy lapjainkban csak jutna havonként egy-egy hasábnyi
tér ily ismertetés számára, s a közönség bizonyára kedvesebben olvasná, mint az olynemű
laptölteléket, hogy egy omnibus felfordult. vagy valaki kitörte a lábát, a mi az
illetőre elég sajnos ugyan, de mégsem valami országra szóló esemény.
n
Jegyzet A Sárospataki Füzetekre 1. 455. gl.
*
Vámbéry
utazása angol nyelven
Londonban, Murray-nál, megjelent ily cimmel: „Travels in Central
Asia" (Utazások Közép-Ázsiában). A német lap, honnan e
tudósítást átvesszük, miután magát a könyvet még nem láttuk, nem igen dicséretes
alapossággal azt mondja: „A magyarok nagy buzgalommal fáradoznak, hogy az európai
nemzetek közt idegen és egyedül álló népök eredetét kinyomozzák. Ezt az
ázsiai birodalmakban keresik, melyeket magyar tudósok messzire bekalandoznak. Ezek
leghiresbike, Vámbéry Ármin
Kőrösi-Csoma
,
Tübetig hatolt s egy ottani kolostorban négy évig merült
el nyelvtanulmányokba. Vámbéry Ármin
ugyanazon célra törekedvén, bekalandozta (durchstreift) a közép-ázsiai
tartományokat, Herattól a kaspi tengerig. Kőrösi Csoma Sándor
Vámbéry
dervisnek és hadzsinak öltözött át. Nem lett volna rá szükség:
kevéssel előtte Thomson és Pelly ezredes európai öltözetben utazták be Vámbéry Ármin
Afghanistán
t és Khivát.
Tudományos tekintetben fölötte ártott magának a magyar tudós a dervis minőség felvétele
által. A dervis kegyes ember, kinek szemében minden világi dolog füst és pára.
Afganisztán
Vámbéry
tehát sehol sem
kérdezősködhetett, nemhogy jegyzéseket tehetett volna. Már az által is gyanut ébreszte,
ha azon helységek neveit kérdezé, melyeken átment. Csupán arról tudosít tehát, a mit
látott s a mi történt vele. De az által ismeretünk azon tájakról nem sokkal gyarapszik.
Masenderan, Asterabad, Khiva, Bokhara, Samarkand, Herat és Mesched felől többet olvastunk másutt, mint Vámbéry Ármin
Vámbéry
nél találni. De élményei fölötte érdekesek,
s közép Ázsia táj- és nemzeti jellegei lúven és elevenVámbéry Ármin
[!]
rajzoltatnak. Az utazás
nyelvészeti eredményei külön munkában lesznek előadva." — Itt először
is az a hiba van a felfogásban, mintha [sic!]
Vámbéry
a magyarok eredetét, őshonát indult volna
keresni, a mi legalább is anachronismus, miután Vámbéry Ármin
Kőrösi-Csoma
óta ily expeditiók nálunk nem
történnek, — s Kőrösi Csoma Sándor
Vámbéry
a rokon
nyelvek tanulmányozását tette feladatává, tehát oly téren mozog, mi épen
korszerű, ha tetszik divatos tudomány a német urak között is; továbbá, hogy
a szegény védtelen magyar utazót egy sorba állitja egy hatalmas kormány aegise alatt
utazó angolokkal, s dervis ruhájáért mintegy kigúnyolja; végre, hogy ez utazástól minden
tekintetben tudományos fölfedezéseket követel; holott a nyelvészeti szempont a fö, s
arról még nem itélhet. — Egyébiránt hozzátehetjük, hogy Vámbéry Ármin
Vámbéry
Angliából már megérkezett Pestre, s
érdekes utazása magyar nyelven Vámbéry Ármin
Emich
nél fog megjelenni.
Emich Gusztáv
(?)
n
Jegyzet
Vámbéry
utazására 1.
502. gl. — Könyve magyarul a következő címen jelent meg: „Középdzsiai utazás, melyet a m. tudom. Akadémia megbízásából 1863-ban Teheránból a Turkoman sivatagon át a Kaspi-tenger keleti partján Khivába,
Bokharába, és Samarkandba tett és leírt. Pest
1865." — Mely német lappal polemizál a
gl., nem lehet eldönteni.Vámbéry Ármin
— Szini Károly aláirást (nem előfizetést) hirdet
Rousseau
nak általa
leforditott műveire. Az aláirások dec.
15-dikéig hozzá (Pest 3 dob-utca 4. sz.)
intézendők. Rousseau, Jean-Jacques
Rousseau
műveinek magyar nyelven jó forditásban megjelenése tagadhatatlanul nagy nyereség lenne
irodalmunkra nézve, s ismeretlen forditásról egyelőre csak jót lévén szabad föltennünk,
ajánljuk olvasóink figyelmébe Rousseau, Jean-Jacques
Szini
ur
felhivását.Szini Károly
n
Jegyzet
Szini Károly
(?—?) előbb ref. kántor, később újságíró; sorsa hányatott, míg végül tébolydában
halt meg. Szini Gyulának, a jeles
novellistának apja. Rousseau-fordításának ninrs könyvészeti
nyoma.
* Pap Gyula előfizetési felhivást bocsát ki az
általa Nógrád-megyében gyüjtött „Palóc népkölteményekre." Mi
igazán sokat várunk a palóc népköltési gyüjteményektől (bár eddigelé alig került belőlök
valami az irodalomba) mert e népfaj, befészkelve magát hegyei és völgyei közzé, ősidők
óta háboritatlanul megtarthatá eredeti szólásait, észjárását és az irodalmi nyelvtől
legjobban elütő sajút hangzóju dialektusát, s ily elszigeteltség mellett csaknem
lehetetlen, hogy ősi meséit és dalait is meg ne tartotta volna. A mi a föntebbi
gyűjteményt illeti, azt az e téren nagy érdemű gyüjtőnk Erdélyi János következőleg ajánlja: „Pap Gyula sárospataki harmadévi jogász ur fáradozásait a magyar, leginkább
palóc népköltészet ereklyéinek gyüjtése körül, valamint a fentebbi nyomtatás alá készült
gyűjteményt is ösmervén, méltányolván, őt, ki nógrádi születés, s e nemben a
leghitelesebb adatokat szedheti, a t. c. olvasó közönség pártoló figyelmébe őszintén,
szivesen ajánlom."
(?)
n
Jegyzet
Pap Gyula (1843—1931) nógrádi középnemesi családból
származott, jogot tanult, de mindvégig foglalkozott irodalommal is, idilli,
patriarchális hangulatú verseket irt; néhány nótája országosan ismert. A Koszorúban is jelent meg verse, s palóc kötetét, amelyet
1865-ben adott ki, Arany László ismertette (
Koszorú III. 1. 19—20. sz.). — Arany László bírálatából az is kitűnik, hogy
Erdélyi
az itt idézett ajánló szavait
Erdélyi János
Pap
előfizetési felhívásában
lehet olvasni.Pap Gyula
*
Csengery Antal és Lónyai Menyhért
a Budapesti Szemle
uj folyamára nyitnak előfizetést. A vállalat feladata, az eddigi marad, t. i.: tájékozni
a nemzet értelmiségét azon eszmékről, melyek világszerte foglalkodtatják a szellemeket;
közvetitőül szolgálni a külföldi irodalmak és a hazai tudományosság közt egyfelől, a
szaktudósok és a müvelt közönség közt másfelől, s ehhez képest megnyitni a nemzetnek a
tudomány azon forrásait, melyekből közvetlenül nem merithet a nagy közönség; s külföld
irodalmait illetőleg erkölcsi épségünk megőrzése végett, szigoru választást tenni az
uralkodó irányok között, min irodalmunkra nézve pedig magyarázni az irodalom magasabb
törvényeit, s védeni a szép, jó és igaz örök elveit a ferde izlés követelései, sőt a
lángész kicsapongásai ellenében is; végre közrehatni, hogy a tudomány izléssel is
párosuljon irodalmunkban. Hogy e föladatot eddigi pályájában mennyire oldta meg e
folyóirat, eléggé bizonyitja a legutóbbi füzet végén kijött tárgymutató, s hogy jövőre
talán még jobban meg fog felelni céljának, arra elég biztositék a szerkesztő-kiadók
neve; azért a lapok általánosan dicsérő és ajánló szava mellett talán felesleges is a mi
meleg ajánlásunk. Az uj folyam egy-egy éve tiz, mindig külön megjelenő füzetből fog
állni, s előfizetési ára egész évre 12 ft, félévre 6 ft. mely 11 kiadó irodába (Pest, Sándor u. 17. sz.) küldendő.
* „A szinpad mozgó világa" cimmel Molnár György, a budai népszínház volt igazgatója, egy uj találmányra hivja
fel a szakértők s a nagyközönség figyelmét, mely találmány által lehetségessé lenne téve
az egész szinpadot egy pillanat alatt, a közönség szeme láttára, de általa mégis észre
nem vehetőleg átalakítani, kertet szobává, erdőt palotává stb. változtatni. Mint irja,
ez már nemcsak az ő agyában, s papirból kivágva van készen, hanem kicsiny mintázata is
nem sokára elkészül, s akkor irók, művészek és műbarátok előtt be fogja mutatni. — Ha
mindez sikerül, s nagyban is kivihető lesz, ugy a mint azt
Molnár
ur igéri, rendkivül nagy nyeremény lenne s
kivált shakspearei darabokra nézve — csakhogy oly nagyszerű találmány, hogy, megvalljuk,
nem merünk tőle sikert remélni.
Molnár György
(?)
n
Jegyzet
Molnár
(1. 56. gl.)
1863 végén vagy elején köszönt le a
Budai Népszínház igazgatásáról, és egy időre újra vidékre szorult, de kifogyhatatlan
energiája egyre tevékenységre sarkallta; ez években, különféle lapokban, sok
szakcikkével találkozhatunk. E cikkének lelőhelyét nem sikerült
megállapítani.Molnár György
*
Barabás
közelebb Barabás Miklós
Priesnitz
, a nagy vizgyógyász életnagyságú
arcképét készitette el, az örökösök megbízásából. Tehát itthon lakó művészeink hire is
túl hat a haza határain.Priesnitz Winzenz
n
Jegyzet
Barabás
ez évben hosszabb időt töltött külföldön, s nyilván
ezalatt festette meg Vinzenz Priessnitz-nek
(1799—1851), a híres orvosnak
arcképét.Barabás Miklós
* Egy tekintélyes napi lapunkban olvastunk közelebb ily szókötést: „A pesti
vakok intézet stb. Szeretjük hinni, hogy itt
csak sajtó- vagy tollhiba volt e fülsértő összetétele a többes számnak a birtoktag
nélküli főnévvel; azonban e hiba már annyira elterjedt kivált a cégek kiirásain (pl.
Szivarok eladás, Ládák beváltás stb.), hogy félnünk kell,
az emlitett helyen is nem sajtóhiba volt, hanem megszokottságból származott
elnézés.
n
Jegyzet Alighanem
a Pesti Napló vagy Magyar Sajtó ez a
tekintélyes napilap. A. ezeket olvasta
leginkább.
* A sajtóhibákról közelebb egy cikk jelent meg a Sajtóban „egy
öreg nyomdász"-tól, melyben különösen a nyomdász fiúk grammaticai kiképeztetését hozza
inditványba. Helyes inditvány magában véve, csakhogy a magyar sajtóhibák legnagyobb
része nem nemtudásból, hanem figyelmetlenségből, elnézésből származik, melyen csak a
nyomdai szigoru rend és korrektori pontosság segithet. Igy a napokban egyik lapunk
szinházi rovatában a személyek közt ilyen bakot leltünk: „Grof Giory Feleki; Lignerolles
Luiza ... Feleky;" már ezért csakugyan nem lehet az irót vagy szerkesztőt vádolni.
Legveszélyesebb faja a sajtóhibáknak, midőn a szedő vagy első javító maga oktából más
szót tesz oda, ugy hogy a mondatnak ezáltal lesz valamilyen értelme, de nem
az a mit az iró akart és kifejezett: az effélét aztán a legfigyelmesb revisor is nehezen
veszi észre, hacsak a kézirattal sorról sorra össze nem veti, a mire sokszor nincs
idő.
n
Jegyzet A sajtóhibákról szóló cikk:
Magyar
Sajtó
1864. dec. 21. 291.
sz.