Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
KOSZORÚ. I. ÉVF. I. FÉLÉV 1863  
  1.sz.  
  104.  
  Tisztelt munkatársainkhoz. A kéziratok beküldése soha sincs igen hamar. – Az összes névbemutatás sorjából már aligha ki nem estem: a programm lett volna legillőbb helye, de akkor még sok válasz nem volt kezemnél. Azonban megragadom az alkalmat, mihelyt jó szerivel eshetik.
n
Jegyzet A.-nak csakugyan leghőbb szerkesztői vágya volt, hogy „névbemutatással" állhasson előfizetői felhivásaiban, programcikkeiben az olvasók elé. Úgy vélte, lapja hitele emelkedni fog, ha előre megmondhatná, kikt61 hoz majd munkákat. „Erre szükség volna megnyerni 1. az írókat. 2. Az írók kezeskedése mellett a közönséget [ ... ] az írók becsületbeli garantiája kellene. Kizárólagosságot nem akarok: de igen bizonyos lekötelezést. .. " (
Tompá
Tompa Mihály
nak 1862. szept. 24. Ráth. 329. 1.) – Sajnos, sohasem volt elegendő „válasz a kezénél", s így a névbemutatás is végképp elmaradt.
 
  105.  
  Hanvai Zoltán urnak. Jól esett a szíves megemlékezés. Fogadja üdvözletünket, kedves családjával együtt.
n
Jegyzet Hanvai Zoltán (1840- ?)
Tompa
Tompa Mihály
falujában, Hanván honos földbirtokos család fia, aki A.-ék ott időzese idején melegen összebarátkozott A.-ékkal. Sporttal, turistasággal kapcsolatos cikkeket irt később. A K-ra előfizetéseket gyűjtött most, s egy, kissé elfogódott rajongó levélben kívánt
A.
Arany János
-nak szerencsét új lapjához. (1862. dec. 23. MTA Ltár 205.)
 
  2. sz.  
  106.  
  A vidéki lapok t. szerkesztőinek. Cserepéldányaik oly rendetlenül járnak, vagyis oly rendesen nem jutnak el hozzánk, hogy bármily örömest ohajtanók a vidéki mozgalmakat szemmel tartani: kénytelenek vagyunk lemondani a csereviszonyról. A posta hol ide, hol oda, hol sehova se viszi, hozzánk nagynéha téved egy szám. Igy volt a Figyelő idejében is.  
  3. sz.  
  107.  
  P. I. urnak.
B. Gyarmat
Balassagyarmat
. A nyelv- és szófüzési hibás példákat szivesen közlenők, ha az előadás nagyon is grammatikai modorban nem lesz tartva. Nem szaklapot szerkesztünk immár.
n
Jegyzet Valószínűleg Pajor Istvánnak szól, Balassagyarmatra, akinek előfizetési kérdésekben máskor is üzent.
Pajor
Pajor István
(1821 -1899) nógrádi középnemesi család fia, jogot tanult, megyei szolgálatba lépett, a Bach-korszakban ügyvédkedett, s a kiegyezés után árvaszéki elnök lett. Kezdettől érdeklődött az irodalom iránt, s bár igazában jóizlésű műkedvelőnél nem emelkedett tovább, a század végén Csalomjai álnéven eléggé ismertté lett. Tanulmányokat is írt, fordított, s mecénásnak számított. Az udvarias hang, amely egy későbbi ugyane betűjegyre szóló üz.-et jellemez, mindenesetre tekintelynek örvendő emberre mutat. (172. üz. ) – Az utolsó mondatban önirónia húzódik meg: a SzF voltat
A.
Arany János
szíve szerinti lap s nem a K. Ezt azonban a közönség tudományos szaklapnak nézte, s ezert hajlania kellett a K-nál
Tompa
Tompa Mihály
tanácsára: hogy olvasmány, „különösen, hogy nőolvasmány is" legyen a lapban. (A.-nak, 1862. okt. 1. Ráth 330. 1.)
 
  108.  
  Brüsszelbe. Minél előbb, annál jobb. Reméljük, oda talált a lap? – Szives üdvözletünket!
n
Jegyzet Jósika Miklósnak szól az üz., aki még folyvást Brüsszelben töltötte szomorú emigrációját. A.-nyal, szerkesztősködése óta állandó, bár nem gyakori, de igen szívélyes, kölcsönös megbecsülésről tanuskocló, egyszerű, bizalmas hangú levelezésben állott. Több ízben küldött novellát ő is, felesége is. Ez az üz. arra a levélre válasz, amelyben
Jósika
Jósika Miklós
a K munkatársául való felszólíttatására felelt. Neki is elküldte
A.
Arany János
az előző év végén az íróknak szánt nyomtatott körlevelét. (MTA Ltár 708.) Jósika novellát ígért, mert bár „igaz, - írta - hogy sok van az öreg napszámosra mérve – főleg most, de azért Arany János számára marad mindig idő" [ … ]. Majd felesége, Jósika Julia (lásd 19. gl.) nevében szólt: „Nőm hasonlóul igéri önnek, – igen nagy örömmel – és velem együtt megtisztelve érezvén magát – hogy irni fog az ön jó jóslatú lapjába." „Neki két novellája van keszen, csak arra figyelmezteti önt, hogy legyen szíves őt tudósítani, mikor küldje el egyikét vagy másikát." (
A.
Arany János
-hoz, 1962. nov. 2. MTA Ltár 243.)
 
  109.  
  M. F. urnak, M.
Vásárhely
Marosvásárhely
. Viszont üdvözlet. Kaptunk mindent, s igyekszünk eljárni benne.
n
Jegyzet Mentovich Ferencnek szól, Marosvásárhelyre; arra a levélre felel, amelyben az, újabb előfizetések közvetítése mellett, azzal a kéréssel fordult A.-hoz, „egész bizodalommal", szíveskedjen egy mellékelt, „
Heckenast
Heckenast Gusztáv
nak szóló levelet, tartalmát magad elolvasván, egy-két szóval befűrwortolva [előszóval, ajánló, kísérő szoval ellátva] neki kézbesiteni," – s az eredményről a K postájában pár szóval értesiteni. (1863. jan. 7. MTA Ltár 392.) – befűrwortol: ajánl, szót emel érte.
 
  110.  
  D. A. urnak, Meran. Már megrendeltük volt a tiszteletpéldányt. Most a számadásért, azt kell kitörölnünk, s a t. dijat levonás nélkül számítanunk. Ez utóbbira kérjük az alkalmat, minél előbb.
n
Jegyzet Degré Alajosnak, aki a tél egy részét ez időben rendszerint Meranban töltötte. Innét irt A.-nak előbb egy rövid levélkét (1862. dec. 13. MTA Ltár 91.), melyben örömmel ajánlotta A. felszólitására magát dolgozótársul a K-nak; majd hazaérkezve Meranból, a lap küldésére vonatkozólag tett néhány kérést, s bejelentette, hogy a nyár folyamán egy hosszabb elbeszélést ad, s az előfizetést ennek honoráriumából kívánja levonatni. – A szóban forgó novella: Szivharc ( K I. I. 9- 10. sz.).
 
  4. sz.  
  111.  
  Budára. A.J. A költeményeket formában gyöngéknek, de tartalomban sem találtuk oly erőseknek, hogy közölni lehetne.
n
Jegyzet Talán a fiatal Asbóth János (1845-1911) a címzett. Ez éppen ebben az évben kezdte műegyetemi tanulmányait;
Budá
Budapest
n lakott, első cikkei ez ideiben jelentek meg, s önéletrajzi regénye szerint szépirodalmi, költői – saját bevallása szerint: sikertelen – kísérleteket is tett. ( Álmok álmodója.
Bp.
Budapest
1878. 17-28. 1.)
 
  112.  
  Szent György-terén. Nyujt reményeket, de még nem mozog szabadon.  
  113.  
  Goethe költeményeiből. Több fáradság kell ahhoz. Olyan fáradság, a mi játéknak tetszik. Csak egyes helyek sikerültek, egyes darabok nem.  
  5. sz.  
  114.  
  O. T. urnak. Pless. Mi is úgy érezzük. De a kis vers csak magán tudomásul marad.
n
Jegyzet Opitz Tivadarnak (lásd 389. üz.) már az előző számok egyikében üzent előfizetési ügyben. ( K. I. I. I. sz.) Most újabb levéllel fordult
Opitz
Opitz Tivadar
A.
Arany János
-hoz (1863. okt. 20. MTA Ltár 1287.), s megküldte neki Vallomás című ötversszakos magyar költeményét.
 
  115.  
  A boldogsághoz. Dugovics Titus. Reményt nyujtó kisérletek; de az elsőben megtörik a hangulat; a másikban a naiv forma nem illik a hősi tárgyhoz.  
  116.  
  B. K. urnak Versetz. Az „Új nemzedék" kiadó hivatala reclamálta tőlünk, el is vitette a 3 ftot. Mi még akkor átadtuk volt egy fiatal embernek, hogy kézbesitse, de az beteg lett, s igy hevert el a pénz, tudtunkon kivül, egy darab ideig. Hanem, ön reclamatioja folytán, a kiadó embere magához vette. Méltóztassék egyenest odafordulni. A kiadó Wodianer. Mi az effélét csak akkor intézhctuők pontosan, ha személyesen járnánk mindenüvé, s arra valóban nincs időnk.
n
Jegyzet Az Uj Nemzedékre lásd 251. gl. – Wodiáner Fülöp (1822- 1899), aki vidéken, az Alföld délkeleti felében kezdte a nyomdászkodást, s
Kossuth
Kossuth Lajos
debreceni nyomdájának vezetője volt, ez ideiben már tekintélyes pesti kiadónak számított.
 
  6. sz.  
  117.  
  Brüsszel . Mind két küldeményt megkaptuk, nagy köszönettel. Jár-e a lap?
n
Jegyzet Jósika Miklósnak szól, aki mutatványul közlésre megküldött Klára és Klári c. regényéből egy részletet. Ezt nyugtázza
A.
Arany János
, és
Jósika
Jósika Miklós
feleségének a Fegyenc c. novelláját. ( K I. I. 20-21. sz. –
Jósika
Jósika Miklós
levele 1863. jan. 20. MTA Ltár 244.)
A.
Arany János
kérdésére Jósikáné a következei levelében így felelt: „A Koszorut igen pontosan kapjuk, mi kivétel a magyar lapoknál, melyek egytül egyig igen rendetlenül járnak." (1863. júl. 17. MTA Ltár 248.)
 
  7. sz.  
  118.  
  G. K. úrnak,
Sz. Fehérvár
Székesfehérvár
. Ön sok verset ir, mondja. Majd ha kevesebbet ir, azokból küldjön.  
  119.  
  Névtelennek. Egy „rubint tornyos" „vörös klastromos" költeménycsomag került hozzánk. Nem sokat ér az.  
  120.  
 
Hamvá
Hanva
ra. Imánk, ha „ráérnénk." Rováson is van valami: de bár több volna.
n
Jegyzet Hanvára,Tompa Mihálynak; az Ikarus ( K I. I. r. sz.) és Téli reggel ( K I. I. 6. sz.) c. Tompa-vers honoráriuma volt „rováson"; nem a honorárium nagyságára, hanem a versek számának szaporodásra vonatkozik a tréfás kívánság. A pár nappal később írt levelében aztán el is küldte
A.
Arany János
a két versért járó 40 Ft-ot, elmondta, milyen vesződségek miatt „nem ért rá". (1863. febr. 24. MTA Ltár 1167.)
 
  8. sz.  
  121.  
  A. A. urnak, Bécs. Örömest tettük kivánatát: de elvárjuk az igéret teljesülését egy vagy más módon. Rövid jó külföldi beszélykék forditása leginkább célhoz vezetne.
n
Jegyzet Valószínűleg Ágai Adolfnak (1836-1916), a későbbi tárcafrónak és szerkesztesnek szól, aki ez ideiben a bécsi egyetemre orvostanhallgatónak iratkozott be. Nyilván innét kereste föl
A.
Arany János
-t, s tudósításokat ígérhetett, esetleg fordításokat. Késeibb újra üzent neki
A.
Arany János
(129. üz. ), de levelezésbeli nyoma érintkezésüknek ma nem található. A K-ban annak sincs nyoma, hogy
Ágai
Ágai Adolf
dolgozott volna bele, ha csak nem névtelenül. Visszaemlékezéseiben, bár egy látogatásáról A.-nál – a K-ra való előfizetését adta át - szól
Ágai
Ágai Adolf
, ő sem említi, hogy írt volna a K-ba. De tán e személyes látogatáskor ígérte. ( Ágai Adolf: Por és Hamu.
Bp.
Budapest
1892. 76-77. 1.)
 
  122.  
  S. L. urnak, Kolozsvár. A multkori nyilt posta nem önnek szólott. Az S. A. nak szólt
Pest
Budapest
en, s igy nem tudjuk, ön micsoda kéziratot keres rajtunk. Különben sem érnénk arra, hogy el nem fogadott kéziratokat visszaküldözzünk.
n
Jegyzet A K Nyílt levelezésében korábban SA-nak címzett üz. nincs. Nyilván valamely jeligés üz. forog szóban, talán a 105-ös, a „Rubinttornyos" az előző számból. A címzett nyilván Sámi László, akivel otromba tréfát követtek el ismerősei azáltal, hogy nevében visszautasított költeményeket kértek vissza
A.
Arany János
-tól. (Lásd az erélyes hangú 134. üz. – Sámira 1ásd 563. gl.)
 
  123.  
  K. I. urnak. A forma gyakorlott: de több gondolatot és eredetiséget óhajtanánk. Talán máskor?
n
Jegyzet A „máskor" nem valósult. Ily kezdő betűs szerző nem szerepel a K-ban.
 
  124.  
  A. B. – „Nem szorosan időhöz kötött eszme" – de nem is nagyon eszme az.  
  125.  
  F. K.
Pest
Budapest
en. A dal formáit könnyen kezeli: de a dal lelke nem ragad meg bennünket.  
  126.  
  Ovidból : Daphne, Pyramus és Thisbe. Dicsérendő iskolai gyakorlat.  
  127.  
  E - m - r. „Hozzá." Ha az ember olvassa, úgy tetszik, százszor is olvasta már; ha elvégzi, úgy tetszik, mintha sohasem olvasta volna. Nem ily hatást kell tenni a költeménynek. A verselés jó, de csak verselés.
n
Jegyzet Közölve Várdai: Adalék 735. 1.
 
  9. sz.  
  128.  
  Az elefánt. Egy kissé hosszu, nem a végin, hanem közbül és mindenütt, de máskép nincs elmésség nélkül irva, s némely korszerü módositással közölhetnők.
n
Jegyzet Nem jött e vers később sem a K-ban.
 
  10. sz.  
  129.  
  A. A. urnak, Bécs. Semmi egyebet, mint az ön elébbi levelét, nem kaptunk onnan. Annak hitelére rendeltük meg a lapot. Érteni fogja már nyilt levelünket. A közreműködést szivesen vesszük.
n
Jegyzet Ágai Adolfnak szól, 1ásd a 120. üz.
 
  130.  
  A három kuruc és a többi. Még nem tudják a hatvágást.  
  131.  
  T. E. urnak. Valóban, nem értjük a levél hangját. Mi nem szoktunk osztályozni a sorozattal; elismert tehetség művét pedig in principio elfogadottnak tekintjük; kivétel esetében válaszolunk. A jövő szám hozni fogja.
n
Jegyzet Tóth Endrének (lásd 209. gl.) szól, aki 1863. márc. 3-án (MTA Ltár 1205.) fölháborodott, sértődötten sértő levelet irt „Tisztelt szerkesztőség!" megszólítással, jóllehet A.-hoz barátságos, tegező viszony kapcsolta; számon kérte három hónapja beküldött balladája sorsát. „Ennyi idő bizonyosan elég arra, – úgymond – hogy az iró, ha ez alatt műve se föl nem említtetik, se nem közöltetik, tudhassa, hogy az el nem fogadtatott [ … ] – vagy legrosszabb esetben illető kézhez nem került.
[szerkesztői feloldás]
ti. a szerkesztő kezéhez
. Akár egyik, akár másik esetben tisztelettel kérem a t. szerkesztőséget: méltóztassék azt velem egy – vagy más uton tudatni." – A szóban forgó költemény a következő, a II. számban meg is jelent, címe: Halottas ágy. – in principio: eleve.
 
  132.  
  Érzelmeim. Az e cimü füzetke elég jó verselés: reményt is nyujt, de még most csak reményt.  
  133.  
  I. S. Örömest felvennénk már egyszer valamit: de mindig találunk hiányt vagy a gondolatban, vagy annak kifejezésében. Míg ez a dissonantia meglesz, hiába, nem lehet.
n
Jegyzet Ily kezdőbetűs szerzője Imre Sándoron (1820-1900) a jeles tudóson kívül, nincs a K-nak, neki pedig aligha szól ez az üz.
 
  134.  
  Sámi L. urnak. Nyilatkozata kiszorult lapunkból. De elég, ha kimondjuk, hogy ön nem kérte vissza azon verseket, melyek nem sajátjai, s ha W. L. és F. E. urak tették azt, csunya dolgot követtek el mind ön irányában, mind a Koszorú szerkesztőjével, kit játszó társokul néztek. – A „jó keresztyén" nem igen jó keresztyén.
n
Jegyzet Sámi Lászlónak lásd a 122. üz.
 
  II sz.  
  135.  
  N. K – sre. Kijön, még pedig nyargalva.
n
Jegyzet Szilágyi Sándornak szól Nagykőrösre, s annak Mikes Kelemen c. tanulmányára vonatkozik, amelyet aztán a következő két szám hozott is. ( K I. I. 12-13. sz.) Levelezésbeli nyomá nincs
Szilágyi
Szilágyi Sándor
üzenetének; talán valakin keresztül üzent A.-nak.
 
  13. sz.  
  136.  
  K. L. urnak. Szivesen közlenők, dc oly széles átalánosságban tartva nem reméljük, hogy hatása legyen. Rá kell mutatni a sebre, ha gyógyultát akarjuk eszközölni.
n
Jegyzet Nyilván Kubinyi Lajosnak szól.
Kubinyi
Kubinyi Lajos
(1821 - 1888) előkelő szabolcsi középnemes család fia; jogász lett, de a közgazdaságtan és a társadalomtudomány is érdekelte. Számtalan ilyenvonatkozású cikket, könyvet irt, és a kiegyezés után a szélsőbali Magyar Ujság szerkesztője, ill. rovatvezetője lett. A mezőgazdaság nemzeti alapon való tőkésitését szorgalmazta. E cikkében is, amelyre az üz. vonatkozik, s amely később „előcikk"-ként Életünk folyama és tévelyei. Az emberi lény tehetségeinek és gyarlóóságainak tanulmányozásával címmel, illetőleg alcímmel meg is jelent
A.
Arany János
lapjában, olyfajta kapitalizmus ábrándja rajzolódik ki, amely mentes a városias szélsőségektől, s így a pauperizálódástól s vele a társadalmi osztályharcoktól, a szocialisztikus mozgalmaktól is. A cikk nyilván átdolgozva került közlésre, de még így is sok benne a moralizáló általánosság. ( K I. II. 3. sz.)
 
  137.  
  Nem azon írói düh … kezdetű levélre. Nem üres a költemény, de van benne némi tulzó ferdeség, mint a hibás tüköré. Csak mindig eszmét.  
  138.  
  Igyál. Sikerültebbet majd. Nyelvhibáktól sem ment, s a vizes bor gradatióján némi keresettség érzik.  
  139.  
  Közel a perc. Szavak. S nem a legjobban összeillők.  
  140.  
  Egy leányhoz. Dal. Tehetség jelei, de még sem annyi hogy kiérezzük belőle: mi a viszhang, mi a saját.  
  141.  
  Magányomban stb. Ha elébb a helyesirást ajánljuk, nem azt teszi, hogy orthographiával megjön a költészet is. No de az ortographia magában is ér valamit.
n
Jegyzet Közölve Várdai: Adalék 734. l.
 
  142.  
  A felirás, Gazdag és pór, Phőnix stb. Nagyon erősek akarnak lenni, azért gyöngék.  
  143.  
  Hiszek egy. Tehetség nyomai, gondolat és nyelvbeli ferdeséggel vegyitve.  
  144.  
  Honfi dal, stb. Variatiók ismeretes thémák fölött. A dalok tárgya népi, előadása nem mindenütt az.  
  145.  
  Az epigrammák. Él-etlenek és élet-lenek.  
  146.  
  Kolozsvárra . Anyai szemnek és szivnek jók azok: de a közönség elé most még nem valók.  
  14. sz.  
  147.  
  G. L. helyben. A tárgy mindenkori szép thema; de épen azért csak uj felfogással és eredeti kidolgozással lehet belőle valamit csinálni. Itt egyiket sem érezzük.  
  148.  
  Pályauton. Több a hit, mint a költészet. Amabból egy mustármagnyi hegyeket mozdít ki helyökből; de versben csak ugy mozdítja meg a keblet, ha kellő adag költészet járul hozzá. Ez pedig nem a külső felöltöztetésben áll.
n
Jegyzet Közölve Várdai Adalék 734. l.
 
  149.  
  K. L. Dalok I, II, III. Folyékonyság van, de ez magára nem elég. Könnyen elolvassuk, de oly könnyen feledjük is.  
  150.  
  Multkor küldött? Verseimre stb. Az ily kezdetű levél irójának. Ön megfogadta, hogy keveset irjon – fogadja még meg, hogy ne irjon semmit (t. i. verset) legalább mig több gyakorlatot nem szerez az orthographiában.  
  151.  
  A lant. Önnek volt igaza, nem „ buzditóinak."  
  152.  
  A magányhoz. Nagypénteken. Még a külformát is gyengén birja.  
  153.  
  Az eltévedt királyfiak. Nem találta meg a népmese költői formáját. Minden a mi lényeges; semmi a mi nem az: ebben áll a titok; de megcsinálni igen nehéz. Nem olvasta
Puskin
Puskin, Alekszandr Szergejevics
egy pár meséjét?
n
Jegyzet
A.
Arany János
nagyrabecsülésére
Puskin
Puskin, Alekszandr Szergejevics
iránt: 24. mj., 153., 242., 331. üz.
 
  15. sz.  
  154.  
  L. J.-nek, Miskolcra. Nagy köszönet mindkét rendbeli küldeményért, P. J. urhölgy 1862-re már egyszer befizetett; igy a fölösleges 4 frt részedre iratott be. T. I. ő mlga lakásaul egyszerüen csak Bécs , az utca és házszám megnevezése nélkül, van beirva: azért nem küldhették el eddig a könyveket. Ezutánra is tudnunk kellene adressz-ét pontosabban. A könyvek útban vannak.
n
Jegyzet Lévay Józsefnek szól, Miskolcra.
Lévay
Lévay József
1863. ápr. 1-i (MTA Ltár 325.) levelével együtt meg nem nevezett ismerősétől A.-nak szánt ajándékként „egynehány butella legfinomabb és valóban Tokaji aszuval" kedveskedett, és elküldte egy versét is (A vándor világa K I. I. 23. sz.); s emellett néhány előfizetést is közvetített, így Pitta Jánosnéét és „Thököly Irma volt főispánné ő méltóságá" -ét, aki Bécsbe költözött.
 
  155.  
  T. E.-nek. Vettük köszönettel. Sajnálom a félreértést, de szándékos nem volt a dologban semmi.
n
Jegyzet Tóth Endrének, aki a 131. üz.-ben megnyugtató feleletet kapott 1863. márc. 3-i (MTA Ltár 1205.) levelére, s most lecsillapodván észrevette, mennyire modortalan, meggondolatlan és sértő volt levele. 1863. ápr. 2-án (MTA Ltár 1206.) tehát újabb levelet küldött
A.
Arany János
-nak, amelyben kissé megszégyenülten igyekszik kimagyarázni magatartását, és bocsánatot kér A.-tól. „Engem annyi mellőzés ért már – ugymond – minden utján ez életnek, hogy midőn annyi levelemre egy választ sem vettem tőled: teljesen azt hittem, költeményem is mellőzve hallgat annyi idő alatt. Nem hogy hiuság: de tán a becsvágy is kihalt belőlem s ha e téren még fáj valami lelkemnek, az: ha a méltók figyelmét se birtam magamra vonni. Soraim nem voltak bántalomnak irva, s a „hang" amit nem értettél, talán ez elhallgatott érzésből fakadt." Az üz. nemcsak e levelet, hanem
Tóth
Tóth Endre
nak az Édes hangok című versét is nyugtázza. ( K I. I. 17. sz.)
 
  16. sz  
  156.  
  K. J. urnak Adony. Nem használhatjuk részint hosszusága részint a nyelv nehézkes volta miatt.  
  157.  
  J. G. urnak. Közölni való. Szives üdvözlet érte.
n
Jegyzet Jánosi Gusztávnak szól Veszprémbe, és egy angol novella fordítását nyugtázza. ( Ch. Deslys: Gertrud órája, K I. I. 23. sz.)
Jánosi
Jánosi Gusztáv
(1841 - 1911) veszprémi kat. hivatalnok családból született, pap lett, de kezdettől inkább irodalmi kérdések foglalkoztatták, mint egyházi ügyek. Írt maga is verseket, de mindenekelőtt mint műfordító – olasz, angol, francia, német – szerzett magának megérdemelten jó nevet, s mint értekezőt is számon tartották.
 
  17. sz.  
  158.  
  P. A. urnak. A pira és poma nagyon szűkön terem; a legáldozatkészebb jóakarattal sem merünk igérkezni.
n
Jegyzet Pira: körte, poma alma.
A.
Arany János
itt az ismert, de eredetében ismeretlen latin hexameteres szállóigére céloz: Dat pira, dat poma, qui non habet alia dona: körtét és almát ad, akinek más ajándékoznivalója nincs. Az ajándék csekély voltának szerénykedő kifejezése. Talán Pálffy Albertnak szól az üz., vagy még inkább Pákh Albertnak. A hangnem ez utóbbihoz igen illenék. Levelezésből nem lehet megállapítani.
 
  159.  
  M - chnak. Üdvözlettel. Megkaptuk és jónak találtuk. Hát a többi mikor jő?
n
Jegyzet
Madách
Madách Imre
nak, aki egy
Vajdá
Vajda János
ra irt gúnyversét küldte föl
A.
Arany János
-nak, mondván: „Ha komoly foglalkozásaid közt e kis tréfán elmosolyodol, célomat értem."
Vajda
Vajda János
ugyanis a Nővilág (lásd 23. gl.) ez év 6. sz.-ban egy epés, gúnyos jegyzettel szúrt a K s annak költői felé: „Tegnap a Széchenyi ligeten sétálgatva és a „Koszorú"-ról elgondolkodva, eszmetársulat útján következő rímekre bukkantam: Apa, kapa, gátor, bátor, andor, kalandor, daru, saru, Apor, kapor, ökör, gyötör, botló, kotló stb., melyeket ajánlunk Szász Károly, Sz. Béla, Sz. Gerő, Szász Péter, Sz. Tuhutum stb. stb. fáradhatatlan buzgalmú Szászainknak figyelmébe: értelem nincs ugyan bennök, de rímelnek, előlhátul, felül-alul, keresztül-kasul! Csináljanak rigmust belőle." – Ugyanazon számban azt is mondja
Vajda
Vajda János
, hogy a K-ba Schulfuchsok írnak. – „Én ezt olvasva levelet tettem,
B. Gyarmat
Balassagyarmat
on postára a
Vajdá
Vajda János
hoz, – így folytatta
Madách
Madách Imre
– amelyben megköszönve az ajánlott s állítólag értelem nélküli cadentiákat, kívánataihoz képest igyekeztem azokból rigmusokat csinálni, sőt beléjük értelmet is hozni, az utolért eredményt pedig itt küldöm neki a Nővilág számára felajánlva.
 
RIKMUSOK  
 
 
Azt üzeni néked jó Kazinczy apa,
 
Hogy kezedbe nem lant való, csak a' kapa,
 
S bár politicában is vagy nagyon bátor,
 
Fejed nem telt pince, csak üres rosz gátor,
 
Erős férfit jelent ez a szép név Andor*
 
Nem nevezhetlek így hát irkász kalandor;
 
Szavad fenhéjázik, s mint repülő daru,
 
Míg piszokba merül, lábadon a saru;
 
Csak úgy kóvályog, mit versz, körüled a por;
 
De nincsen nemesebb fűszered mint kapor.
 
Hogy is lenne máskép, dulakodó ökör,
 
Aki bőgésével mindegyre csak gyötör,
 
Nagy ügyetlenséggel ide-oda botló,
 
Soha ki nem költő, noha mindig kotló.
 
 
Szász Tuhutum *Andreas görögül erőset jelent. (
Madách
Madách Imre
jegyzete.) Schulfuchs. Schulfuchs: Oskolamester, vaskalapos, tudákos ember.
 
  160.  
  Murger. Bajosan lehet. Nem azért a mi benne van, hanem azért a mi benne nincs.
n
Jegyzet
Vadnai
Vadnai Rudolf
forditott ugyan ez időben a K számára Murgert, de mégsem valószínű, hogy neki szól ez az üz.; a hangnem kezdőt sejtet a cimzettben.
 
  19. sz.  
  161.  
  B. urnak, B-csbe. Még egy harmadik eset is lehetséges. Nem olvastuk biz azt még. Ha egyéb dolog nem volna mint a bejött kéziratokat tanulmányozni éjjel nappal, és nyílt válaszokat írni, akkor tán bírnánk vele. Kérjük ezt más türelmetlenek által is figyelembe vétetni.  
  21. sz.  
  162.  
  K - d - r - csy urnak. Debrecen. A fordítások közt van nehány jól sikerült. Alkalmilag irodalmi tárcánkban helyet adhatunk, ha lesz hely. A többi is jó a külformában; de nincs elég költői magva, mely igazolná létezését.
n
Jegyzet Debrecenbe, Komlóssy Imrének (1813- 1879), aki alföldi középnemesi katonacsaládból született, jogász lett, majd katona; 48-ban Debrecenben fontos szerepet vitt; ezért halálra ítélték; a kegyelem után Debrecenben élt, a város egyik vezető emberének számított, s passzióból forditott, cikkezett. A. nem ismerhette, s talán nem is tudhatta, kiről van szó; a hangnem erre utal. Hiszen üz.-ei tanúsága szerint
A.
Arany János
mindig gondosan ügyelt a címzett körülményeire, állására, a hangnem megválasztásában, s ez az üz. inkább kezdőhöz van hangolva. A szóban forgó versekből, a Horatius-fordításokból meg is jelent négy ( K II. 1. 22. sz.).
Komlóssy
Komlóssy Imre
nak Kadarcsy volt az álneve.
 
  163.  
  Szk. Á - d. urnak. G-gy. Bizony szívesen tennők, ha egy szerkesztőnek ideje volna magán birálatokat is írogatni, a mi, ha tanulságos akar lenni, nem esik egy két szóval, hanem gyakori levélváltással. Vos exemplaria graeca ! ott a minden nemzetek nagy költőinek példái: azokat forgassa ön, s mérje azokhoz a magáét.
n
Jegyzet Kinek szól ez üz., nem tudjuk. Vos exemplaria graeca: egy szólássá vált Horatius-mondat kezdőszavai, a Piso-hoz írt epistolából. Vos exemplaria graeca/Noctuma versate manu, versate diuma: éjjel-nappal forgassátok a görögök példáit, azaz műveit.
 
  164.  
  K. R. urhölgynek. Nem ismerjük az ajánlott forditmány eredetijét, s igy csak az egész forditás felküldése után szólhatunk hozzá. Ha kielégítő lesz, adni fogjuk. Mindenesetre szives köszönetünk az ajánlatért!
n
Jegyzet A hangnem a név mögött nem kezdőt sejtet. Alighanem Kalocsa Rózsa (1838-?) a címzett, aki 50-es években sok beszélyt irt, ez időben pedig inkább csak fordított. Az ajánlott forditás megjelent. ( A quarteronne K. I. II. 25-26. sz.)
 
  165.  
  F. J. urnak. A ladik. Verselése elég gyakorlott, de a ladik egész allegoriája, hogy „leng, küzd, csillaga feltűn, meg eltűn, s végre elmerül" oly közönséges, a képek és a dictió oly mindennapiak, hogy a költőnek csupán a rímbe szedés érdeme marad.  
  166.  
  Sz. J-né Sz. J. urhölgynek. E tárgyról elég hosszú cikksor folyt már a Családi körben. Hova kell több védelem? A Koszorú nem támadta meg az irónőket. A Koszoru egy beszélyt közlött csak, melynek többi alakjai közt egy irónő is van. Ha egy képzelt irónőt nem lehet fölléptetni novellában, vigjátékban vagy akármiben: akkor nem lehet egy aristocratát, egy táblabirót, egy kántort, még a politikus csizmadiát se. – Különben e cikk, a női hivatásrul, honleányságról stb. oly elcsépelt phrasisokban is van irva, hogy akkor se közölhetnők, ha a nőiróknak igazán szükségök volna védelemre. Bocsánat hogy igy kell szólanunk.
n
Jegyzet Sz. J.-né Sz. J. kilétét nem tudtuk megállapítani. – A Családi körben „lefolyt" cikksor a körül a téma körül forgott: lehet egyszerre valaki igazi írónő s kötelességét ellátó asszony. Ez a vita vert a szelesebb közönség körében a viták közül, amelyekbe a K is bekapcsolódott, ha ugyancsak futólag is, legszélesebben gyűrűző visszhangot, jóllehet tartalmában ez a legkevésbe jelentős. A téma kiválóképp alkalmas lett volna ugyan a polgári fejlődés kérdésének fölvetésére, s ama pontok megjelölésére,
Gyulai
Gyulai Pál
felfogása mily mozzanatokban van kötve a hagyományos nemesi szemlélethez. Am kispolgári ellenfelei, bár kétségtelenül e hagyományos nemesi szemlélet lazítása irányába munkáltak, a lojális kispolgársághoz tartozván, nem adhattuk valódi, elvi alapokat törekvéseiknek. Annak bizonygatásával kísérelték álláspontjukat védeni, hogy a közéjük tartozók nagyon is eleget tesznek azoknak a nő iránt támasztott követelményeknek, melyek
Gyulai
Gyulai Pál
hagyományos, nemesi-nemzeti szemléletéből következtek. – A vitát közvetlenül
Gyulai
Gyulai Pál
Nők a tükör előtt e., a K-ban megjelent novellája váltotta ki. (K 1. I. l - 7. sz.) Ennek egyik hősnőjében, Árpádinában irónikus jellemzést ad uz frónőkről. Ki ugyan nem mondja a novella, de sugallja, hogy az fróní~k rendszerint íróknak is gyengék, s a női hivatást sem töltik be. A két felmlat nehezen fér össze, s a női természet nem az objektivitást követelő lrói feladatokra van teremtve. Kanya Emilia (1. 154. gl.) a Családi Kör (lásd h. gl.) szerkesztője, aki szívesen állította magát a nőemancipáció s a liherálizmus harcosának szerepében a közönség elé, föllengző hangnemhcn tartott, mérges támadást intézett
Gyulai
Gyulai Pál
ellen. ( Néhány szó a nőnem érdekében. Családi Kör 1863. febr. 22., márc. 1., márc. 8., 9- 1 r. sz.)
Gyulai
Gyulai Pál
már novellája befejező közleményében reagált a Családi Kör támadására, elhárító iróniával, csipkelődő tréfával. Miután azonban a divatlapok egyre jobban zajongva tüzeltek
Gyulai
Gyulai Pál
ellen lésd. pl. Bulyovszky Gyula lapját, Nefelejcset: 1863. márc. 8. 49. sz.),
Gyulai
Gyulai Pál
szükségesnek vélte, hogy egy színházi kritikájában visszatérjen a kérdésre, bár nem annyira a kérdés érdemi részéről szólt, mint inkább a Családi Kör ama módszere ellen tiltakozott, hogy oly problémákat vetít egy írásba, amelyek abban nincsenek. ( Színházi dolgokról. III. K I. II 5. sz.) A Családi Kör szerkesztője tagadta e vádat, s Nyilatkozatot kívánt közzétenni a K-ban. Fölszólitotta ebben
Gyulai
Gyulai Pál
, bizonyítsa állitását.
A.
Arany János
közölte e Nyilatkozatot, de hozzácsatolta
Gyulai
Gyulai Pál
válaszát is, amelyben
Gyulai
Gyulai Pál
, – most már a maga kemény, oktató hangnemében – figyelmeztette a Családi Kört arra az esztétikai alaptörvényre, hogy egy mű alakjai a mű belső autonómiájának megfelelően kell, hogy cselekedjenek, s az általuk hangoztatott, megtestesített felfogás nem azonos az íróéval. (K 1. II. 6. sz.) Kanya Emilia most rendkívül éles, ingerült, személyeskedő hangon válaszolt, mintegy
A.
Arany János
-t is kényszeríteni akarta arra, hogy állástfoglaljon. Szemére hányta, hogy lapjában helyet adott
Gyulai
Gyulai Pál
cikkének, még pedig anélkül, hogy elhatárolta volna magát a cikkirótól. ( Gyulai Pál a tükör előtt. Családi Kör 1863. aug. 16. 33. sz.) A. most nyilvánította felfogását, nyomatékosan visszautasítva a Családi Kör utcai, piaci hangnemét, gyanúsítgatásokkal, sejtetésekkel érvelő módszerét; s ezzel a K érdemben a maga részéről a vitát lezárta. ( Nyilatkozat. K I. II. 8. sz.) A vita azonban tulajdonképpen régebbre,
Gyulai
Gyulai Pál
nak a PN 1858-as évfolyamában megjelent híres igazságosan, bár keményen bíráló cikksorozatára megy vissza. (Írónöinkról, Gyulai P. kritikai dolgozatai.
Bp.
Budapest
1908.)
 
  22. sz.  
  167.  
  S. F. urnak Késmárk. A cikk elhányódván szem elől, most már idejét multa. Nem is akarunk nyomozást tenni ama kinyomozhatlan tárgyban. Hanem a hun regéket szivesen vennők.
n
Jegyzet Solcz (Scholtz) Frigyesnek (1831 - 1912) szól, aki szepességi német polgár családból származott, Németországban tanult, majd szülőföldjén tanárkodott, s különféle lapokba lelkes lokálpatriotaként zipser vonatkozású dolgozatokat adott. A két hun-tárgyú cikk meg is jelent a lapban ( K II. II. 23-24. sz.); „a kinyomozhatatlan tárgy" micsoda, nem lehet tudni; levél nem maradt fönt.
 
  168.  
  E. I. urnak. „Szellő." Figyelemre méltó kis dal. Eltettük, várván ha sor kerülne rá.
n
Jegyzet Nem közölte a K a Szellő e. verset.
 
  169.  
  B. .urnak. „Halad. . A hold kergeti a felhőt, az ijedtében villámot döf saját keblébe s mennydörgő halálhörgés közt lezuhan a földre. Nem ér az ily personificatió semmit.  
  170.  
  K. I. urnak. „Távolból." Minden rész helyesen van benne: az egész mégsem teszi azt a benyomást, mintha valami ujat olvastunk volna. Nem költ egy saját hangulatot, mi annál nehezebb is, mert az ily csönd-élet már sokszor meg van énekelve; a végfordulathoz is sok hasonlót ismerünk. Talán majd mást.
n
Jegyzet Nincs ily kezdőbetűs szerzője a lapnak. Talán Komlóssy Imrének szól, lásd 162. üz.
 
  171.  
  T. D. urnak. A „költői beszély" alig beszél valamit el, inkább áradoz, s mint az árviz nem is tisztán. A „székely népdal" észjárása se nem székely, se nem népi. Verselési ügyesség mindenikben van.
n
Jegyzet Tamássy Dénesnek (1845- 1865) szól, aki erdélyi nemes famíliából származott, egyetemi tanulmányait végezte
Pest
Budapest
en, divatlapok közöltek tőle verseket, s néhányat a következő félévben, ill. évben a K is.
 
  172.  
  P. I. urnak. B. Gy. – Sajnáljuk, hogy nem közölhetünk már valamit. A versekben nem találunk elég élt és concentrált humort.
n
Jegyzet Pajor Istvánnak Balassagyarmatra-(lásd 107. üz.).
 
  173.  
  Emlékezés Petőfiről. „Nyugodj háborgó keblem érzelem oceánja, nem e porhoni lény képe tünend fel előtted." stb. Már hogy közölhetnénk ilyet? Olvasta ön Hős Fercsit Kisfaludy Károlytól?
n
Jegyzet Hires szatirikus novellájában, a Hős Fercsiben Kisfaludy Károly a dagályos fentebb stílt parodizálta. – Közölve Várdai: Adalék 136.1.
 
  174.  
  Románc. Felhős az ég … Könnyed darabocskák; eltettük, mig sor kerülhet rájok.  
  23. sz.  
  175.  
  B. K. urnak. „Nagy Pénteken". Sok vallási érzet, annál kevesebb költői. Pedig e kettő összefér ám.  
  176.  
  K. G. urnak. „Egy szép hölgyhöz". Hallgassa meg a „szép hölgy", de mi csak közönséges szóvirág halmaznak találtuk, minden egyéb uj vonás nélkül, csupán hogy egyik strophába egy egész dal be van szőve.  
  24. sz.  
  177.  
  Obernyik jeligére. Helyesen van irva. Mi hát, a mi úgy hat még is, mint reminiscentia? Az, hogy a genre-t ismerjük, s a költő egyéni vonásokkal nem tette annyira ujjá előttünk, hogy feledjük amazt. Ön aspiratioját tiszteljük, mert nemes az: de fölléptét sajátabban ható művel szeretnők.  
  178.  
 
Brüssel
Brüsszel
be. Egy kis csomag van utban tőlünk a málhapostán.
n
Jegyzet Jósika Miklósnak; de nincs levelezésbeli nyom arra, mi lehetett a kis csomag tartalma. Talán könyvek.
 
 

Megjegyzések: