KOSZORÚ. II. ÉVF. I. FÉLÉV 1864
Kolozsvár. -r. Kedves tudomásul vettük és elvárjuk
az igéret minél gyakoribb beváltását.
n
Jegyzet
Nagy Péternek, aki nemesen szerény hangú, valódi tiszteletet és
bensőséges ragaszkodást kifejező levelében kéri A. elnézését, hogy ígért állandó közremunkálása egy időre
kimaradt, de – úgymond – „még mindig el vagyok foglalva a közelebbről elrobogott
közzsinat utóbajaival". (1864. jún.
23. MTA Ltár 416.) Nagy Péter ez
időben ugyanis az erdélyi ref. püspök mellett töltött be fontos protokolláris
feladatot.
Hanvára. Nem későn jött, de a véletlen máskép
intézte most egyszer. A másikat „gyorsan, biztosan" átadtuk.
n
Jegyzet
Tompá
nak, aki 1864. jún. 22-én (MTA Ltár 1042.) két, „kővágással
vetekedő munka közt összetákolt verset„ küldött; egyet a K-nak, – nem ugyan megkésve-e, kérdezte – egyet pedig a FL-nak s ujjongva tudósította Tompa Mihály
A.
-t: „Ma tökéletes es6t kaptunk; két év óta nem volt ilyen." S
évődött: „de mit tudod te vá.rosf ember és poéta, mikor kell az eső, mikor
nem?"Arany János
Tiszt. példányaink közül nem mindenik indulhat meg az I. számmal; kissé
össze kell szedni magunkat, mielőtt a kellő arányt meghatározhatnók.
N. Enyed
re G. J. urnak. A lap megindulása
bizonyitja, hogy a küldött pénzeket kaptuk. Szives köszönet a buzgó
fáradozásértNagyenyed
n
Jegyzet
Nagyenyedre Gáspár Jánosnak (lásd 329. üz.), aki nyilván
előfizetéseket gyűjtött és küldött föl.
Orosházára Gy. V. urnak. Vettük a csomagot, de még
bele is alig pillanthattunk. Ah betüvel megbirkoznánk valahogy; az r-től egy cseppet sem
félünk, de igen, ha egy odaillő á-t gondolunk eléje. Talányért talány. Vegye szives
üdvözletünket!
n
Jegyzet
Győry Vilmosnak, aki ekkor küldhette fel korábban ígért hosszabb
novelláját, ill. kisregényét, a Mindennapi csalóddáokat (
K II. II. 14-20. sz.) A rébusz, vagy a
h betűt r változtatva, ilyen: akkor majd más sorsot
gondoljunk neki." (1864. jún. 9.
MTA Ltár 120.) – Az üdvözletünk-et azért húzta alá A., mert
Győry
levele hiányában nem fejthető meg.
Válaszlevelében Győry Vilmos
Győry
így próbálta
megfejteni: „ha hosszas Győry Vilmos
[szerkesztői feloldás]
ti. novellájaGyőry
szíves barátság kapcsolta A. családjához.Győry Vilmos
Miskolc, alias Koritnica. A küldemény
is megérkezett, a „spectaculum" is megtörtént. Hygiaea kisasszony változzék muzsává a
fenyőberkek illatos árnyain!
n
Jegyzet
Lévaynak, aki Koritnyicára, a Liptó megyei Rózsahegy közelében fekvő, ez időben igen kedvelt gyógyfürdőbe
utazott; előbb azonban még levelet küldött A.-nak, két verssel együtt:
A
szenvedőhöz (K II. II. 9. sz.) és
Az erdők titka (K
II. II. 17. sz.), s beszedett pártolói díjakat a Kisfaludy Társaságnak. –
Befejezésként ezt írta levelében: „Két jó tanítványom viszi e levelet. Megkértek,
hogy küldjem őket hozzád, hadd lássanak. Szép ábrándozása a fiatal
léleknek, miért gátolnám őket." Ez volt tehát a „spectaculum".
Hanvára. Vettük a levelet, a benne valóval együtt,
s rögtön intézkedtünk. Az illető 21-kére biztatott, hogy kész lesz; talán mire lapunk
megjelenik, az is ott lehet. De azt a másik firmát nem találni többé
Pest
en, igy hát csak az elsőhöz
fordultunk.Budapest
n
Jegyzet
Tompá
nak, aki 1864. júl.
14-i levelében (MTA Ltár 1043.) azt kérte, hogy a neki járó honorárium
helyett másoltassa le Tompa Mihály
A.
az ő (ti.
Arany János
Tompa
) és felesége mellékelt
fényképét, de ne Simonyi fényképésszel, mert
„másoltattam én már Simonyival, de igen
összeégette a képeket'" … „Szeretném ha ezt a most küldöttet Országnál csináltatnád". – Simonyira lásd 115. gl., Országra lásd 286. gl. Ország ez időre tönkrement, s föladta
műhelyét.Tompa Mihály
Diósgyőr
. Bajos az ilyet nyilt levélben
magyarázni. Annyit mondhatunk, hogy szomoru dolog volna, ha csupán rimért kellene tenni
olyat. Az előszóban e szó „ódon" némileg megfejti: más részben pedig az: miért
különbözik Virgil nyelve a Ciceroétól, sőt a Sallustiusé is. Magasb oka van az ilyennek.
Fogadja üdvözlésünket szives figyelmeért.
n
Jegyzet Oly levél, melyre ez üz. válasz,
nincs
A.
levelezésében; nem lehet
megállapítani kinek szól. De alighanem az előző évben megjelent Buda halála valamely része felől intézhetett valaki hozzá kérdést; annak
előszavában fordul elő nem ugyan az „ódon", hanem az „ószerü" jelző, mint a
költemény modorának jellemzője. Az ilyféle szótévesztés gyakori A. i.üz.-iben.Arany János
L. L.
N. Kőrös
. Gazdálkodási szempont
korlátozott bennünket: de segitünk rajta ha lehet. Mert itt mégcsak most kezdődik az
,,inség".Nagykőrös
n
Jegyzet
Losonczy Lászlónak
Nagykőrösre.
Losonczy
(1812-
1872) kecskeméti polgárcsalád fia. Bölcsészetet tanult, különböző
alföldi városokban tanárkodott, így 1853
óta
Nagykőrösön Losonczy László
A.
kollégája. Sok cikket, fordítást s még több verset közöltek
tőle a lapok, egy-kettőt Arany János
A.
lapjai
is. – Nyilván a jövendő honoráriumba beszámítandó tiszteletpéldányért fordult.
Arany János
A.
-hoz, és erre válaszol az üz.
– Levelének nyoma nincs.Arany János
K. A. urnak, a Sürgöny szerkesztőségébe. Azon az uton küldtük vissza, melyen
a levelet kaptuk. – Reméljük, nem tévedt el.
n
Jegyzet
Kecskeméthy Aurélnak, aki ez időben a Sürgönyt (lásd 133. gl.) szerkesztette. Mily levélről van szó, nem
tudjuk.
Vatta. A válasz megérkezett. Szives jókivánatot a
gyógyulásra.
n
Jegyzet
Vattára Tóth Endrének.
A.
1864. júl. 15-én levelével (MTA
Ltár 1221.) visszaküldte Arany János
Tóth
nak
A férj c. költői beszélyét négy lapnyi jegyzettel,
javítással kísérve. Erre válaszol túláradó hálával Tóth Endre, tudósítva egyben Tóth Endre
A.
-t arról, hogy ismét súlyos beteg, s a rossz terméskilátások még
betegebbé teszik. (Arany János
A.
-hoz, 1864. júl. 22. MTA Ltár
1220.)Arany János
Orosháza. Szintén kaptuk a levelet, s azon
leszünk, hogy minél hamarabb eleget tehessünk a becses bizalomnak, minden
részben.
n
Jegyzet
Orosházára
Győry Vilmosnak, aki talán hosszú
novellájának (lásd 407. üz.), a Mindennapi csalódásoknak
folytatását küldte, s kifejtette a novella eszmei mondanivalóját, koncepcióját,
aztán így folytatta: „Már nem tudom, hogy én magam is okosan gondolkodtam-e, midőn
ezt a novellát kigondoltam, hanem annyi bizonyos, hogy én teljes bizalommal küldöm
tekintetes uraságod kezei közé, azon kérelemmel, méltóztassék ugy tenni vele, a mint
lehet." (1864. júl. 9. MTA Ltár
120.)
Hanva. Közelebbi nyiltpostánk csak olyan
ráklevélnek maradt, de reméljük azóta a rák is ott lesz.
n
Jegyzet Tompának,
nyugtatásul, hogy hamarosan elkészülnek s postára kerülnek a képek (lásd 458. üz.);
Tompa
ui. azt írta: „siettesd
a mennyire lehet a képeket." (1864. júl.
14. MTA Ltár 1043.) – „a közelebbi nyilt posta": a 458. üz„ s alighanem
azért „rákpósta", mert nem találta otthon Tompa Mihály
Tompá
t, mivel az valószínűleg felesége után ment Ajnácskőre (lásd ua. levelet).Tompa Mihály
Sz. K. -nak, Kolozsvár. „Egy emberben se bizzatok,
kiben segitség nincsen" Nem olyan világ van itt. Nekünk fáj iobban ez a
szó.
n
Jegyzet
Szabó Károlynak;
Szabó
nak ez év nyaráról két,
Szabó Károly
A.
-nak küldött levele maradt
fönn (1864. júl. 30. MTA Ltár
462., 1864. szept. 6. MTA Ltár
463.); de ez az üz. egyikhez sem igen illik. Az elsőben 40 Ft előlegezett
honoráriumot kér, „oly feltétellel, hogy ha ez összeget december végéig le nem
dolgoznám: tartozásomat január 1-jén postán legszívesb köszödetem mellett
megtéritem. Biztos lehetsz, hogy egy napot sem fogok vele késni." Erre a kérésre
aligha válaszolhatott volna így Arany János
A.
,
mégha elháritotta volna is. Annál kevésbé, mert Arany János
Szabó
második levelében semmi nyoma megbántódásnak; egyáltalán nem
esik benne szó erről a kölcsön-ügyről. Talán egy elveszett levelre felel ez az
üz.Szabó Károly
Drezda. J. . Valóban sajnáljuk, hogy ennyire
kellett késnünk, de nem feledkeztünk meg s rövid időn magánlevelünk indul. Addig is
üdvözlő tiszteletünket !
n
Jegyzet
Jósika Miklósnak, aki ez évben feleségével együtt Brüsszelből Drezdába költözött át. Az ígért
levél nincs meg s az esetleg általuk küldött sem. A sajnált késés nyilván nem
valamely mű közlésére, – e félévben nem jelent meg
Jósiká
tól semmi a K.-ban
– , hanem a levélre vonatkozik.Jósika Miklós
Hanvára. Meg lehet-e elégedni a küldeménnyel? Itt
nem igen láttunk különbséget.
n
Jegyzet
Tompá
nak, aki 1864.
aug. 5-i (MTA Ltár 1044.) levelében jelentette, hogy vette a képeket
(lásd 458. üz.), de rögtön áttért mindenfajta bajainak elpanaszlására, s képekről
nem irt. Nyilván ez azt a gyanút ébreszthette A.-ban, hogy Tompa Mihály
Tompa
nincs megelégedve Simonyi munkájával.Tompa Mihály
Munkács. P. Sz. K. Az ajánlatot szivesen fogadjuk.
A mű mellékletben, némi chronologiai rendet kell tartanunk, legalább ugy kezdtük, s most
egyszerre nem lehet megtörni. De azért jó lesz a nélkül is.
n
Jegyzet
P. Szathmáry Károlynak szól, aki, úgy látszik, a
szünidőben Nagyenyedről huzamosabb időre Munkácsra rándult, talán kuruckori írásaihoz anyagot gyűjteni,
színhelyet látni. Mi volt
Szathmáry
kérése, pontosan nem tudjuk, de láthatólag a magyar
költők arcképcsamokára vonatkozott; ezek közlésében ugyanis A. bizonyos kronológiai rendet tartott. (L. 9.
felh.)P. Szathmáry Károly
A Sajó mellé. Megkaptuk és köszönet a szép vigasztalásért. De mégis jobb
volna nem vigasztalkozni ilyen módon. Deus providebit.
n
Jegyzet Alighanem
Lévay
töltötte vakációját a
Sajó mellett, szülőfalujában, Sajószentpéteren. A
vigasztalást tartalmazó levél nem maradt fönn. – Deus providebit: Isten gondoskodik,
bízzuk Istenre; nyilván a lap bizonytalan sorsára s a maga ugyancsak bizonytalan
jövőjére vonatkozik e rezignált megjegyzés. Ekkor volt ugyanis a lap ügyének gyenge
állása miatt az a szándék benne legerősebb, hogy fölhagyjon a szerkesztéssel és
Lévay József
Szalontá
ra költözzék. (Nagyszalonta
Tompá
hoz, 1864. nov. 21. MTA Ltár 1175.)Tompa Mihály