Ez a kötet egy nagy író pályájának olyan emlékeit, olyan műfajú írásait gyűjti egybe,
amelyeket rendszerint még az „Összes művek"-féle kiadások sem
szoktak anyagukba felvenni.
A.
szerkesztői éveinek, szerkesztői munkásságának apró írásait, mondhatnánk, szerkesztői
tevékenysége melléktermékeit tartalmazza ez a gyűjtemény. Széljegyzeteket,
megjegyzéseket, glosszákat, amelyekkel folyóirataiban a művelődési élet jelenségeit és
mozgalmait kísérte; szerkesztői üzeneteket, amelyeken át írógárdájával és
olvasóközönségével kapcsolatát kiépítette, elmélyítette és fönntartotta; szerkesztői
megjegyzéseket, lábjegyzeteket, amelyeket a folyóirataiban megjelent írásokhoz fűzött s
végül előfizetési felhívásokat, amelyekkel minden félévben a közönséghez fordult
pártolásért.
Arany János
Összegyűjtésüket, kiadásukat számos szempont indokolja. Ezek között nem utolsó, de nem a
legfontosabb a nagy költő minden fönnmaradt sora, mondata iránti kegyelet. Sokkal
fontosabb, hogy számtalan esztétikai, irodalom- és kortörténeti adat, elvi nyilatkozat,
eddig föl nem derített összefüggés nyitja rejlik a két folyóirat e rövid írásaiban. Aki
teljes, rendszeres, tudományos tekintetben hiteles képét akarja megalkotni
A.
esztétikájának, irodalmi elvrendszerének,
nem nélkülözheti őket. De nem nélkülözheti őket az életrajzíró sem. Arany János
A.
életének, költői, irodalomközéleti tevékenységének
egyik legérdekesebb s legfontosabb szakasza az az öt esztendő, midőn ezek az írások
keletkeztek. Nagykőrösről — mint ismeretes — 1860 őszén, szept. végén, okt. elején
költözött föl Arany János
Pest
re. Első folyóiratának, a két
évfolyamot megért Szépirodalmi Figyelőnek 1860. nov. 7-én jelent meg az első
száma, az utolsó pedig 1862. okt.
30-án. A másodiknak, a Koszorúnak indulási
dátumnapja: 1863. jan. 1.,
megszüntének pedig: 1865. jún.
25.
Budapest
Nem a kritikai kiadás feladata bemutatni e lapokat, felmérni jelentőségüket, kijelölni
helyüket. Azt azonban bátran megállapíthatjuk itt is, hogy Világostól a Hét, sőt talán a Nyugat indulásáig e két folyóirat jelenti a legmagasabb irodalmi lapnívót.
Másrészt ez a két lap áll e félévtized irodalmi életének központjában, s ez a félévtized
elhatározóan fontos, nemcsak a kiegyezés motívumainak megérlelésében, hanem mindannak
tekintetében, ami a kiegyezésre következik. Így tehát
A.
esztétikájának búvára és életrajzának írója
mellett a korszak historikusának is sok tanulságot nyújthat az itt összegyűjtött anyag.
Ezek alapján — s nem utolsósorban — az is szükségessé teszi közrebocsátását, hogy
Arany János
A.
lapjai könyvtárakban ma már
meglehetősen ritkán lelhetők fel, mindössze néhány nagy pesti könyvtár birtokában van
teljes folyam, vidéken alig-alig.
Arany János
A négy műfaji csoportnak megfelelően tagozódik kötetünk négy szakaszra: 1. a glosszák, 2.
a szerkesztői üzenetek, 3. a szerkesztői megjegyzések, 4. az előfizetési felhívások
gyűjteményére. Mind a négy műfajról részletesen szólunk az egyes műfaji csoportokhoz
tartozó jegyzetek élén.
A gyűjtemény, tárgy tekintetében, rendkívül heterogén anyagot ölel föl; az egyes szövegek
önmagukban való érthetősége, autonómiája jóval kisebb, mint egyéb irodalmi szövegeké.
Így a hozzájuk csatolt jegyzeteknek mindenekelőtt kiegészítő jellegűeknek kell lenniök.
Ezen túl azonban mind a négy szövegtípus, mind a négy műfaj a maga természetének
megfelelően, módosította a jegyzetelést. Ezért a jegyzetelés problémáit is tanácsosnak
látszott az egyes műfajcsoportok bemutatásánál külön-külön is érinteni. Itt mindössze
azt jegyezzük. meg egyrészt, hogy
A.
leveleit jegyzeteinkben a MTA levéltárának gyűjteményéből, az eredeti kéziratok nyomán
idézzük; csak kivételesen hivatkozunk az Arany László gondozásában megjelent Ráth-féle kiadásra. Ebből ugyanis, mint
ismeretes, meglehetősen sok levelet, levélrészletet kihagytak, Arany László a közérdekűséget, illetőleg magánérdekűséget illető
felfogásának megfelelően. Az azóta előkerült s az akadémiai kezirattárban gyűjtött
levelek pedig, természetesen, eleve hiányoznak belőle.
Arany János