JEGYZŐKÖNYV ÖNKÉNTI VALLOMÁSA ÖNKÉNYTI VALLÁSA JEGYZŐKÖNYV TEKINTETES URODALMI ÜGYÉSZ UR !

[szerkesztői feloldás]

JEGYZŐKÖNYV

Szemes István

, Ladányi István és Balog Sándor gazdák panaszúl jelentik, hogy Csordás János számadó kanászok Bajó Sándornak két harmadfű, három süldő sertést. s egy malacot, tehát hat darabot, Ladányi Istvánét egy harmadfű két süldő sertést, tehát három darabot eligtatott, Balog Sándornak szinte egy harmadfű sertését, mint szinte

P. Szemes István

Szemes István

nak egy 3-ad fű ártányát és egy malacát, tehát két darabot, mindössze pedig 12 darabot sikkasztott el; melly elsikkasztás gyanuját bizonyosságra emeli az, hogy Ns Szemes István a maga egy süldő malacát megtalálta a Kőszegi Ferenc sertései közt, ki azt maga jegyére vette. Neveli a gyanút még az is, hogy mikor a sertések számát és hogy meg vannak-e mind, kérdezték a gazdák, soha Csordás János egyenesen nem felelt, hanem eltagadta hogy híja van a sertésnek; de neveli az is hogy midőn az őszön Kőszegi Ferenc Sz Mihály napi békési vásárra akarta hajtani a maga sertéseit, azon szin alatt hogy a Ns Bajó Sándor nyájából Balog Sándor két sertését kiszakaszt, a két nyájat össze elegyitette holott amannak számadója jelen sem volt s azután ugy választott ki belőle magának a mennyit akart.

D. Szabo András

Dékány Szabó András

Szalontai lakos szinte jelentette, hogy a Csordás János nyája közt neki is volt egy sertése, mellyről Csordás János nem számolt s azt állítja hogy az SzMihály nap előtti héten elveszett; miért neki erős gyanúja van, hogy azt is Kőszegi Ferenc hajtotta-el Békésre, akkor, midőn a többi gazdákét. Ő ugyan rendes gazda nem volt, de minthogy a kanász felvállalta hogy négy sertésének tartást ad, kárát követelni akarja.

Kelt

Szalontá

Nagyszalonta

n, jan. 29. 1848. tart. tanácsülésben

jegyzette

Arany János

mjegyző

[szerkesztői feloldás]

az ügyirat hátlapján ez áll

Vizsgálatok.

P. Szemes István

Szemes István

, Bajó Sándor

Ladányi István, Balog Sándor gazdák

ellopatott 12 darab sertések iránt.

kérv. jan. 15. 1848.

ÖNKÉNTI VALLOMÁSA

Szalontai lakos Csordás Jánosnak, mint Ns Bajó Sándorés több gazdák számadó kanászának az állitólag általa elsikkasztott 12 darab sertés· iránt.

1. Az átalános kérdések.

1-re Csordás János a nevem, 59 éves feleséges gyermekes ref. hitvallásu Szalontai lakos vagyok, házamon kivül semmi vagyonom nincs.

2. Miért áll vasban?

2-ra Azon egy malacért, mit a nyájamból Kőszegi Ferencnek adtam 50 ft adosságom kamatjául s mellyet annak nyája közt a gazdája Ns Szemes István elismert.

3. Hát azon, még II darab öregebb s fiatalabb sertés, melly a nyájból elveszett, hova lett? Ns Bajó Sándoré 6, Ladányi Istváné 3, Balog Sándoré 1 és Szemes Istváné még egy?

3-ra Ns Bajó Sándor gazdának s. Ladányi István uramnak 3, Balog Sándornak r darab sertését még a makkrahajtás előtt, 1847 Szentmihály nap után való héten loptak el a nyájból, mit akkor a gazdáknak elmulasztottam megjelenteni, s elismerem, hogyebben hibáztam; azonban a Ns Bajó Sándor uraméból egyet már megtérítettem, a magamét adván érette. A Bajó Sándor uramét, a hatodik darabot, melly egy malac volt karácsony hetében, makkról hazajövetelünk előtt egy héttel a farkas vitte el; a Szemes István uram I ártánya pedig sántán elmaradt, nem tudtam hajtani; mikor pedig másfél hét mulva ismét rátaláltam, akkor már meg lévén gyógyulva, elfutott előlem, el nem hajthattam.

4. Maga a számadó kanász elismeri, hogy midőn az őszön Sz. Mihálynap utáni héten elveszett 9 darab különböző sertés a nyájából és ezt sem akkor, sem midőn a sertések makra indultak, a tulajdonos gazdáknak fel nem jelentette; sőt midőn a gazdák a sertést felolvasták olly ravaszsággal élt hogy idegen sertéseket lappangtatott a nyájban nehogy a szám hiányozzék: ebből kitűnik hogy a 9 darab sertést maga igtatta el.

4-re Nem volt a nyáj közt egyéb sertés Csordás Andrásnak volt 3, Cseke Sándornak egy darab és magamnak 2 darab. Nem tudom hogy nem vették észre a gazdák a hiányt, a kár akkor is megvolt.

5. Hiszen tudva van már, hogy a számado kanász kis fia lévén csak a nyáj mellett, Kőszegi Ferenc azon ürügy alatt, mintha a Balog Sándor 2 sertését akarná kiszakasztani a két nyájat öszszeelegyitette, és ugy választotta szét megint: ez a fogás volt az, mellyel a sertéseket eligtatták; azért jobb lesz igazán megvallani.

5-re Nem tudok erről semmit, nem voltam ott a nyájnál, a fiam sem mondott róla semmit.

6. Dékány Szabó Andrásnak is volt előtte négy sertése és abbol egyet be nem számolt; hol van az?

6-ra Elveszett még Sz. Mihály nap előtt, de a gazdának azt is elmulasztottam megjelenteni.

7. Volt-e fogva máskor? büntetve?

7-re Voltam régen valamelly három sertésért, mit rám fogtak, s szenvedtem érte megyei börtönben három hónapot.

Kelt

Szalontá

Nagyszalonta

n, január 29-1848. tart. tanács ülésben

jegyzette

Arany János

mjegyző

[szerkesztői feloldás]

az ügyirat hátlapján ez áll:

Csordás János önkénytes vallomása .

. //.

ÖNKÉNYTI VALLÁSA

Szalontai Kőszegi Ferencnek azon sertések felől, mellyek Csordás János számadó kanász nyájából elsikkasztatván, orgazdaság gyanujával ő terheltetik.

1. Átalános kérdések.

1-re

Kőszeghi Ferenc

Kőszegi Ferenc

a nevem, 60. éves ref. vallású feleséges gyermekes Szalontai lakos vagyok. Van egy égett háztelkem van 4 köblös földem, 42 darab sertésem.

2. Hol vette azon süldőmalacot, mit Ns

Szemes István

P. Szemes István

elismert a nyája közt, mint sajátját.

2-ra Csordás János 50 fttal lévén adósom, a makkon lévén Lugos helységben ott adta nekem kamatul, tudtam ugyan hogy a

Szemes István

P. Szemes István

ét adja, de azért csak elvettem.

3. De nemcsak ezen egy malacot adta

Csordás

Csordás János

a kérdezettnek; Ns Bajó Sándornak 6, Ladányi Istvánnak 3, Balog Sándornak 1, Szemes Istvánnak még egy sertése sikkasztatott el a nyájból; ezeknek nagyobb részére nézve tudva van, hogy midőn az őszön SzMihály napkor Békésre sertéseket hajtott a valló, ugyanakkor hajtotta el Békésre.

3-ra Nem adott nekem soha, nem hajtottam soha egy kis körmöt sem, sőt, midőn már Békést is megjártam, és

Csordás

Csordás János

sal együtt, egy tanyán voltam, sem hallottam tőle soha, hogy híja van a sertésének, mindaddig, míg a gazdaság a makkra menő sertéseknek hiját vett észre.

4. Nem igazat beszél; erős gyanú terheli a vallót, mert midőn Békésre hajtotta saját sertéseit, azon ürügy alatt hogy saját két sertését mit Balog Sándortól vett a

Csordás

Csordás János

nyájából kiszakasztja, a számadó és gazdák távollétében, csupán a számadó 14 éves fia lévén jelen, a két nyájat összeverte, és aztán annyit szakasztott ki belőle, a mennyit akart; ez alkalommal hajtotta el a gazdák sertéseit.

4-re Nem elegyítettem össze a nyájat, nem igazán mondja akárki mondja, csupán a két sertést választottam ki, mellyet Balog Sándortól megvettem. Jelenvolt Pályer Sándor, Csordás András és Kövesdi István.

5. Kövesdi Istvánt a károsok nem fogadják el tanúnak, mert midőn már egyszer megkérdeztetett a rab, akkor ezt nem nevezte ki tanúkép: hihetőleg azóta hamis tanúnak fogadta meg.

s-re Nem volt akkor itthon, azért nem neveztem meg; de bizonyosan jelen volt a szakasztáson, feljő maga és megvallhatja.

6. Volt-e már fogva s büntetve?

6-ra Sohasem voltam.

Kelt

Szalontá

Nagyszalonta

n, jan. 29. 1848. tart. tanácsüléshen

kihallgatta

Arany János

mjegyző

[szerkesztői feloldás]

az ügyirat hátlapján ez áll:

Kőszegi Ferenc önkényti

vallása

.///.

[szerkesztői feloldás]

JEGYZŐKÖNYV

Nemes Pájer Sándor Szalontai lakos megkérdeztetvén jelen volt -e a mult őszön midőn Kőszegi Ferenc Békési vásárra indulva, sertéseit Orosiban kiszakasztotta: hány darabot szakasztott ki a maga nyájából? Összeelegyedett-e akkor a két nyáj? kik voltak jelen ottan? jó lélekkel előadja:

Igen is jelen voltam, mert az én sertésem is a

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

ével volt együtt, s abból a nyájból 105-öt vertünk ki, miből az enyém 22 lévén Köszegié volt 83, de a Csordás János nyája közt volt még két sertése

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

nek, azt is kiverte Csordás Andrással együt és utánunk hajtotta egy érig; de a két nyáj össze nem elegyedet, mert a

Bajo Sándor

Bajó Sándor

uram nyája ki sem volt eresztve, a

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

é pedig kinn volt. Jelen voltak rajtam és

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

n kivül Csordás András és Kövesdi István.

Kövesdi István 50 éves ref. feleséges gyermekes, Szalontai lakos ugyan arra megkérdezvén valja: Jelen voltam a sertések kiszakasztásán, elébb kiszakasztottuk a

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

nyájából a mi eladó volt, a maglókat pedig elvertük félre, azután mi ketten visszamentünk

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

vel és akkor az akol előtt már kinn lévén a Bajó Sándor uramék nyája, a két kant, mellyet

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

Balog Sándortól vett, kiszakasztottuk és ugy hajtottuk a többi után, hol Pályer Sándor és Csordás András voltak.

Arany János

mjegyző

Kelt

Szalontá

Nagyszalonta

n, jan. 29. 1848

[szerkesztői feloldás]

az ügyirat hátlapján ez áll:

Tanuvallások Kőszegi Ferenc

részére.

TEKINTETES URODALMI ÜGYÉSZ UR !

Szalontai Ns Bajó Sándor, Ladányi István, Balog Sándor és P. Szemes István gazdáknak, Csordás János számadó kanászuk elől 12 darab sertések elsikkasztatván, ezek közül egy malac, a

P. Szemes István

Szemes István

é, Kőszegi Ferenc kanásznál megtaláltatott, mellyre nézve, mint ezt ./ /. és ./ / /. alatt mind ketten megvallják, világosságrajött, hogy azt Csordás János számadó maga adta Kőszegi Ferencnek, állitolag 50 ft adósság kamatjául, és emez, tudva, hogy lopott, elvette, tehát magát orgazdává tette. Kilenc darab sertésre nézve pedig a károsoknak az a gyanúja, hogy azokat Kőszegi Ferenc, a számadó megegyezésével elsikkasztván, az őszön SzMihálynapi békési vásárra elhajtotta és ott eladta, melly gyanújokban megerősítette őket Csordás Andrásnak 4/. alatti vallomása, ki magának Kőszegi Ferencnek hajcsárja lévén s általa mentő tanukép neveztetvén ki azt vallja, hogy midőn Kőszegi Ferenc nyáját Békésre akarta hajtani, azon alkalommal, Balog Sándortól vett két sertése kiszakasztása ürügye alatt a maga nyáját, a Csordás János nyájával, hol csak a számadó 14 éves fia volt jelen, összevegyítette, s azután ugy választotta szét, mit ugyan

Kőszegi

Kőszegi Ferenc

állhatatosan tagad

[szerkesztői feloldás]

itt

A. J.

Arany János

x jelzés alatt közbeiktatja a következő félmondatot, amit a lap szélére írt:itt

és 5/. alatti tanúival megcáfolni igyekszik. -Ns Bajó Sándor egy malacára nézve azt vallja

Csordás

Csordás János

hogy a farkas vitte el, Szemes István ártányára nézve pedig, hogy az elfutott előle, de igazolni egyik állítását sem tudja.

Ugyancsak, Dékány Szabó András, ki nem mint rendes gazda, hanem mintegy titokban bízott négy sertést a számadó kanász gondviselése alá, egy e1veszett sertését követeli Csordás János számadón, gyanúja lévén hogy azt, a többi gazdákéval együtt Kőszegi Ferenc Békésre hajtotta.

Melly gyanús körülményeken kivül a károsak próbákat előadni nem tudván, az ügyet a t. uri törvény székre leendő felterjesztés végett tisztelettel bemutatjuk, Csordás János tolvajt és Kőszegi Ferenc orgazdát pedig az uradalmi börtönbe vason kisértetjük. Tisztelettel maradván

Szalontá

Nagyszalonta

n, jan. 29. 1848.

Tekintetes Uradalmi Ügyvéd urnak

alázatos szolgái

Szalontaváros

Nagyszalonta

elöljárói.

[szerkesztői feloldás]

az ügyirat hátlapján ez áll:

Jelentés

Tekintetes Nemes és Vitézlő

Sárváry Jakab urhoz mint a

derecskei uradalom rendes

ügyészéhez

a Szalontai elöljárók

14-1

Jegyzet A Csordás János lopásával foglalkozó iratokat - tekintetbe véve ezek egymással való kapcsolatát - együttesen tárgyaljuk.Az eset megértéséhez tudnunk kell a következőket: Nem sokkal a törökök kiűzése után

Szalonta

Nagyszalonta

lakossága nagy arányban kezdett állattenyésztéssel foglalkozni. Ehhez elsősorban a 3 000 kat. holdra terjedő orosi legelő szolgáltatott alapot, amelyet osztatlanul birt a város minden lakosa. Ide hajtották ki a szarvasmarha-gulyákat. Ezek szilaj-gulyákként tavasztól őszig, sót néha télen is a legelőn voltak. Hasonlóképpen kifejlődött a sertéstenyésztés is. A kondák az orosi lápos, vizenyős réten száraz nyarakon is jó legelőkre leltek. Ősszel egy részét a gyulai, a békési vagy más közeli helység vásárjában értékesítették, más részét a Sebes- és a Fekete-Körös mentén húzódó tölgyesekbe hajtották makkoltatni. Az F.: 46-50.sz. iratokból kiderül, hogy 1847 őszén az egyik orosi kondából, Csordás János számadó-kanász keze alól 12, ill. 13 sertés veszett el, amit a tulajdonosok, Ns Bajó Sándor,

P. Szemes István

Szemes István

, Ladányi István, Balog Sándor, a hozzájuk csatlakozó

D. Szabó András

Dékány Szabó András

sal egyetemben az einlített kanászon követelnek. Az orgazdaság gyanújába esik Kőszegi Ferenc, aki állítólag a keresett sertéseket Békesre hajtotta a Szent Mihály-napi vásárra, s ott eladta. A kihallgatáson egyik vádlott sem ismeri be bűnösségét. Az F.: 50.sz. irattal

Arany János

áttéteti az ügyet a derecskei uradalom ügyészéhez, és a két vádlottat vasra verve kísérteti az uradalom börtönébe. Ugyanezen irat hátlapjára a következőt vezeti

Borbély

Borbély Pál

főjegyző: a két vádlott az elkisértetésból felmentetik, egyelőre szabadon is bocsátatnak, mivel a harangok árába 25 vft-ot fizettek. Nem ismerjük az uradalom döntését a fenti ügyben, azonban a közölt iratok hű bizonyítékai

Arany János

átgondolt és célravezető kihallgatási módszerének. Ez egyike azon kevés ügynek, ahol több, összefüggő aktával rendelkezünk. A szó szerinti közlést indokolja a kihallgatási jkv nyelvi érdekessége is. Orosiról lásd a jegyzett bevezetőjét, valamint az F.: 21 jegyzetét. Lugos -

Alsó

Alsó-lugas

- vagy Felső-Lugasról lehet szó (

Lugasul de jos

Alsólugos

és

Lugasul de sus

Felsőlugas

). Mindkettő Élesd környékén, a Sebes-Körös völgyében fekszik.

AJOM13

Megjegyzések: