[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV
Nemes Bajó Sándor,
P. Szemes István
, Ladányi István és Balog Sándor gazdák
panaszúl jelentik, hogy Csordás János számadó
kanászok Bajó Sándornak két harmadfű, három süldő
sertést. s egy malacot, tehát hat darabot, Ladányi Istvánét egy harmadfű két süldő sertést, tehát három darabot
eligtatott, Balog Sándornak szinte egy harmadfű
sertését, mint szinte Szemes István
P. Szemes István
nak egy 3-ad fű ártányát és egy malacát, tehát két darabot,
mindössze pedig 12 darabot sikkasztott el; melly elsikkasztás gyanuját bizonyosságra
emeli az, hogy Ns Szemes István a maga egy süldő malacát
megtalálta a Kőszegi Ferenc sertései közt, ki azt
maga jegyére vette. Neveli a gyanút még az is, hogy mikor a sertések számát és hogy meg
vannak-e mind, kérdezték a gazdák, soha Csordás János egyenesen nem felelt, hanem eltagadta hogy híja van a sertésnek;
de neveli az is hogy midőn az őszön Kőszegi Ferenc
Sz Mihály napi békési vásárra akarta hajtani a maga sertéseit, azon szin alatt hogy a Ns
Bajó Sándor nyájából Balog Sándor két sertését kiszakaszt, a két nyájat össze elegyitette
holott amannak számadója jelen sem volt s azután ugy választott ki belőle magának a
mennyit akart.
Szemes István
D. Szabo András
Szalontai lakos
szinte jelentette, hogy a Csordás János nyája közt
neki is volt egy sertése, mellyről Csordás János
nem számolt s azt állítja hogy az SzMihály
nap előtti héten elveszett; miért neki erős gyanúja van, hogy azt is
Kőszegi Ferenc hajtotta-el Békésre, akkor,
midőn a többi gazdákét. Ő ugyan rendes gazda nem volt, de minthogy a kanász felvállalta
hogy négy sertésének tartást ad, kárát követelni akarja.
Dékány Szabó András
Arany János
Arany János
ÖNKÉNTI VALLOMÁSA
Szalontai lakos Csordás Jánosnak, mint Ns
Bajó Sándorés több gazdák számadó kanászának
az állitólag általa elsikkasztott 12 darab sertés· iránt.
1-re Csordás János a nevem, 59 éves feleséges
gyermekes ref. hitvallásu Szalontai lakos vagyok, házamon kivül semmi vagyonom
nincs.
2-ra Azon egy malacért, mit a nyájamból Kőszegi Ferencnek adtam 50 ft adosságom kamatjául s mellyet annak nyája közt a
gazdája Ns Szemes István elismert.
3. Hát azon, még II darab öregebb s fiatalabb sertés, melly a nyájból elveszett, hova
lett? Ns Bajó Sándoré 6, Ladányi Istváné 3, Balog Sándoré
1 és Szemes Istváné még egy?
3-ra Ns Bajó Sándor gazdának s. Ladányi István uramnak 3, Balog Sándornak r darab sertését még a makkrahajtás előtt, 1847 Szentmihály nap után való héten loptak el a nyájból,
mit akkor a gazdáknak elmulasztottam megjelenteni, s elismerem, hogyebben hibáztam;
azonban a Ns Bajó Sándor uraméból egyet már
megtérítettem, a magamét adván érette. A Bajó Sándor uramét, a hatodik darabot, melly egy malac volt karácsony
hetében, makkról hazajövetelünk előtt egy héttel a farkas vitte el; a Szemes István uram I ártánya pedig sántán elmaradt, nem tudtam
hajtani; mikor pedig másfél hét mulva ismét rátaláltam, akkor már meg lévén gyógyulva,
elfutott előlem, el nem hajthattam.
4. Maga a számadó kanász elismeri, hogy midőn az őszön
Sz. Mihálynap utáni héten elveszett 9 darab különböző sertés a nyájából és
ezt sem akkor, sem midőn a sertések makra indultak, a tulajdonos gazdáknak fel nem
jelentette; sőt midőn a gazdák a sertést felolvasták olly ravaszsággal élt hogy idegen
sertéseket lappangtatott a nyájban nehogy a szám hiányozzék: ebből kitűnik hogy a 9
darab sertést maga igtatta el.
4-re Nem volt a nyáj közt egyéb sertés Csordás Andrásnak volt 3, Cseke Sándornak
egy darab és magamnak 2 darab. Nem tudom hogy nem vették észre a gazdák a hiányt, a kár
akkor is megvolt.
5. Hiszen tudva van már, hogy a számado kanász kis fia lévén csak a nyáj mellett,
Kőszegi Ferenc azon ürügy alatt, mintha a
Balog Sándor 2 sertését akarná kiszakasztani a
két nyájat öszszeelegyitette, és ugy választotta szét megint: ez a fogás volt az,
mellyel a sertéseket eligtatták; azért jobb lesz igazán megvallani.
7-re Voltam régen valamelly három sertésért, mit rám fogtak, s szenvedtem érte megyei
börtönben három hónapot.
Arany János
Arany János
ÖNKÉNYTI VALLÁSA
Szalontai Kőszegi Ferencnek azon sertések felől,
mellyek Csordás János számadó kanász nyájából
elsikkasztatván, orgazdaság gyanujával ő terheltetik.
1-re
Kőszeghi Ferenc
a nevem, 60.
éves ref. vallású feleséges gyermekes Szalontai lakos vagyok. Van egy égett háztelkem
van 4 köblös földem, 42 darab sertésem.
Kőszegi Ferenc
2. Hol vette azon süldőmalacot, mit Ns
Szemes István
elismert a nyája közt, mint sajátját.
P. Szemes István
2-ra Csordás János 50 fttal lévén adósom, a makkon
lévén Lugos helységben ott adta nekem kamatul, tudtam ugyan hogy a
Szemes István
ét adja, de azért csak
elvettem.
P. Szemes István
3. De nemcsak ezen egy malacot adta
Csordás
a kérdezettnek; Ns Bajó Sándornak 6, Ladányi Istvánnak 3,
Balog Sándornak 1, Szemes Istvánnak még egy sertése sikkasztatott el a nyájból; ezeknek nagyobb
részére nézve tudva van, hogy midőn az őszön
SzMihály napkor
Békésre sertéseket hajtott a valló, ugyanakkor hajtotta el
Békésre.
Csordás János
3-ra Nem adott nekem soha, nem hajtottam soha egy kis körmöt sem, sőt, midőn már Békést is megjártam, és
Csordás
sal együtt, egy tanyán voltam, sem hallottam tőle soha, hogy
híja van a sertésének, mindaddig, míg a gazdaság a makkra menő sertéseknek hiját vett
észre.
Csordás János
4. Nem igazat beszél; erős gyanú terheli a vallót, mert midőn Békésre hajtotta saját sertéseit, azon ürügy alatt hogy saját két
sertését mit Balog Sándortól vett a
Csordás
nyájából kiszakasztja, a számadó és
gazdák távollétében, csupán a számadó 14 éves fia lévén jelen, a két nyájat összeverte,
és aztán annyit szakasztott ki belőle, a mennyit akart; ez alkalommal hajtotta el a
gazdák sertéseit.
Csordás János
4-re Nem elegyítettem össze a nyájat, nem igazán mondja akárki mondja, csupán a két
sertést választottam ki, mellyet Balog Sándortól
megvettem. Jelenvolt Pályer Sándor, Csordás András és Kövesdi István.
5. Kövesdi Istvánt a károsok nem fogadják el
tanúnak, mert midőn már egyszer megkérdeztetett a rab, akkor ezt nem nevezte ki tanúkép:
hihetőleg azóta hamis tanúnak fogadta meg.
s-re Nem volt akkor itthon, azért nem neveztem meg; de bizonyosan jelen volt a
szakasztáson, feljő maga és megvallhatja.
Arany János
Arany János
[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV
Nemes Pájer Sándor Szalontai lakos megkérdeztetvén
jelen volt -e a mult őszön midőn Kőszegi Ferenc
Békési vásárra indulva, sertéseit Orosiban kiszakasztotta: hány
darabot szakasztott ki a maga nyájából? Összeelegyedett-e akkor a két nyáj? kik voltak
jelen ottan? jó lélekkel előadja:
Igen is jelen voltam, mert az én sertésem is a
Kőszegi
ével volt együtt, s abból a nyájból 105-öt vertünk ki, miből az
enyém 22 lévén Köszegié volt 83, de a Csordás János nyája közt volt még két sertése Kőszegi Ferenc
Kőszegi
nek, azt is kiverte Csordás Andrással együt és utánunk hajtotta egy érig; de a két
nyáj össze nem elegyedet, mert a Kőszegi Ferenc
Bajo Sándor
uram nyája ki sem volt eresztve, a Bajó Sándor
Kőszegi
é pedig kinn volt. Jelen voltak rajtam és
Kőszegi Ferenc
Kőszegi
n kivül Csordás András és Kövesdi István.
Kőszegi Ferenc
Kövesdi István 50 éves ref. feleséges gyermekes,
Szalontai lakos ugyan arra megkérdezvén valja: Jelen voltam a sertések kiszakasztásán,
elébb kiszakasztottuk a
Kőszegi
nyájából a mi eladó volt, a maglókat pedig elvertük félre, azután mi ketten
visszamentünk Kőszegi Ferenc
Kőszegi
vel és akkor az
akol előtt már kinn lévén a Bajó Sándor uramék
nyája, a két kant, mellyet Kőszegi Ferenc
Kőszegi
Balog Sándortól vett, kiszakasztottuk és ugy
hajtottuk a többi után, hol Pályer Sándor és
Csordás András voltak.
Kőszegi Ferenc
Arany János
Arany János
TEKINTETES URODALMI ÜGYÉSZ UR !
Szalontai Ns Bajó Sándor, Ladányi István, Balog Sándor és
P. Szemes István gazdáknak, Csordás János számadó kanászuk elől 12 darab sertések
elsikkasztatván, ezek közül egy malac, a és 5/. alatti tanúival megcáfolni igyekszik. -Ns
Bajó Sándor egy malacára nézve azt vallja
P. Szemes István
é, Kőszegi Ferenc kanásznál
megtaláltatott, mellyre nézve, mint ezt ./ /. és ./ / /. alatt mind ketten megvallják,
világosságrajött, hogy azt Csordás János számadó
maga adta Kőszegi Ferencnek, állitolag 50 ft
adósság kamatjául, és emez, tudva, hogy lopott, elvette, tehát magát orgazdává tette.
Kilenc darab sertésre nézve pedig a károsoknak az a gyanúja, hogy azokat Kőszegi Ferenc, a számadó megegyezésével elsikkasztván, az
őszön SzMihálynapi békési vásárra elhajtotta és ott eladta, melly gyanújokban
megerősítette őket Csordás Andrásnak 4/. alatti
vallomása, ki magának Kőszegi Ferencnek hajcsárja
lévén s általa mentő tanukép neveztetvén ki azt vallja, hogy midőn Kőszegi Ferenc nyáját Békésre akarta hajtani, azon alkalommal,
Balog Sándortól vett két sertése kiszakasztása
ürügye alatt a maga nyáját, a Csordás János
nyájával, hol csak a számadó 14 éves fia volt jelen, összevegyítette, s azután ugy
választotta szét, mit ugyan Szemes István
Kőszegi
állhatatosan tagad Kőszegi Ferenc
[szerkesztői feloldás]
itt A. J.
x jelzés alatt közbeiktatja a következő félmondatot, amit a lap
szélére írt:ittArany János
Csordás
hogy a farkas vitte el,
Szemes István ártányára nézve pedig, hogy az elfutott
előle, de igazolni egyik állítását sem tudja.
Csordás János
Ugyancsak, Dékány Szabó András, ki nem mint rendes
gazda, hanem mintegy titokban bízott négy sertést a számadó kanász gondviselése alá, egy
e1veszett sertését követeli Csordás János
számadón, gyanúja lévén hogy azt, a többi gazdákéval együtt Kőszegi Ferenc Békésre hajtotta.
Melly gyanús körülményeken kivül a károsak próbákat előadni nem tudván, az ügyet a t. uri
törvény székre leendő felterjesztés végett tisztelettel bemutatjuk, Csordás János tolvajt és Kőszegi Ferenc orgazdát pedig az uradalmi börtönbe vason kisértetjük.
Tisztelettel maradván
Szalontá
n, jan. 29. 1848.
Nagyszalonta
n
Jegyzet A Csordás János lopásával foglalkozó iratokat -
tekintetbe véve ezek egymással való kapcsolatát - együttesen tárgyaljuk.Az eset
megértéséhez tudnunk kell a következőket: Nem sokkal a törökök kiűzése után
Szalonta
lakossága nagy arányban
kezdett állattenyésztéssel foglalkozni. Ehhez elsősorban a 3 000 kat. holdra
terjedő orosi legelő szolgáltatott alapot, amelyet osztatlanul birt a város
minden lakosa. Ide hajtották ki a szarvasmarha-gulyákat. Ezek szilaj-gulyákként
tavasztól őszig, sót néha télen is a legelőn voltak. Hasonlóképpen kifejlődött a
sertéstenyésztés is. A kondák az orosi lápos, vizenyős réten száraz nyarakon is
jó legelőkre leltek. Ősszel egy részét a gyulai, a békési vagy más közeli
helység vásárjában értékesítették, más részét a Sebes- és a Fekete-Körös mentén
húzódó tölgyesekbe hajtották makkoltatni.
Az F.: 46-50.sz.
iratokból kiderül, hogy 1847 őszén
az egyik orosi kondából, Csordás János
számadó-kanász keze alól 12, ill. 13 sertés veszett el, amit a tulajdonosok, Ns
Bajó Sándor, Nagyszalonta
P. Szemes István
, Ladányi István, Balog Sándor, a hozzájuk csatlakozó Szemes István
D. Szabó András
sal egyetemben az
einlített kanászon követelnek. Az orgazdaság gyanújába esik Kőszegi Ferenc, aki állítólag a keresett sertéseket
Békesre hajtotta a Szent Mihály-napi vásárra, s ott
eladta. A kihallgatáson egyik vádlott sem ismeri be bűnösségét. Az F.:
50.sz. irattal Dékány Szabó András
A.
áttéteti az ügyet a derecskei uradalom ügyészéhez, és a két
vádlottat vasra verve kísérteti az uradalom börtönébe. Ugyanezen irat hátlapjára
a következőt vezeti Arany János
Borbély
főjegyző: a két vádlott az elkisértetésból felmentetik, egyelőre szabadon is
bocsátatnak, mivel a harangok árába 25 vft-ot fizettek. Nem ismerjük az uradalom
döntését a fenti ügyben, azonban a közölt iratok hű bizonyítékai Borbély Pál
A.
átgondolt és célravezető
kihallgatási módszerének. Ez egyike azon kevés ügynek, ahol több, összefüggő
aktával rendelkezünk. A szó szerinti közlést indokolja a kihallgatási jkv nyelvi
érdekessége is.
Orosiról lásd a jegyzett
bevezetőjét, valamint az F.: 21 jegyzetét. Lugos - Arany János
Alsó
- vagy
Felső-Lugasról lehet szó (Alsó-lugas
Lugasul de jos
és Alsólugos
Lugasul de sus
). Mindkettő Élesd
környékén, a Sebes-Körös völgyében fekszik.
Felsőlugas