JEGYZŐKÖNYV ÖNKÉNTI VALLOMÁSA ÖNKÉNYTI VALLÁSA JEGYZŐKÖNYV TEKINTETES URODALMI ÜGYÉSZ UR ! Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.NSZXIII46-50 /o:ajom13-lev.tei.NSZXIII46-50 H. FeketeKOHA_AUTH:94257 gyűjt. AJEM - III. 202 és 200 Románia Nagyszalonta Nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum AJEM - III. 202 és 200 Az ügy öt, ill. hat aktából áll. Ez utóbbi a többinél tíz nappal korábban kelt és nem A.KOHA_AUTH:96679 írása. A főszövegbe került vallomások szövegét nagy formátumú, dupla, zöldes színű ívekre írta A.KOHA_AUTH:96679 az F.:46-ot sárgásfehér színűre. Valamennyit kétrét hajtva terjesztették be az uradalom ügyészéhez, aki később visszaküldte őket. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó jegyzőkönyv Kiadatlan. Teljes. Nagyszalonta Szalontaváros elöljárói Kőszegi Ferenc Csordás János Arany JánosKOHA_AUTH:96679 JEGYZŐKÖNYV Nemes Bajó Sándor , P. Szemes István , Ladányi István és Balog Sándor gazdák panaszúl jelentik, hogy Csordás János számadó kanászok Bajó Sándor nak két harmadfű, három süldő sertést. s egy malacot, tehát hat darabot, Ladányi István ét egy harmadfű két süldő sertést, tehát három darabot eligtatott, Balog Sándor nak szinte egy harmadfű sertését, mint szinte P. Szemes István nak egy 3-ad fű ártányát és egy malacát, tehát két darabot, mindössze pedig 12 darabot sikkasztott el; melly elsikkasztás gyanuját bizonyosságra emeli az, hogy Ns Szemes István a maga egy süldő malacát megtalálta a Kőszegi Ferenc sertései közt, ki azt maga jegyére vette. Neveli a gyanút még az is, hogy mikor a sertések számát és hogy meg vannak-e mind, kérdezték a gazdák, soha Csordás János egyenesen nem felelt, hanem eltagadta hogy híja van a sertésnek; de neveli az is hogy midőn az őszön Kőszegi Ferenc Sz Mihály napi békési vásárra akarta hajtani a maga sertéseit, azon szin alatt hogy a Ns Bajó Sándor nyájából Balog Sándor két sertését kiszakaszt, a két nyájat össze elegyitette holott amannak számadója jelen sem volt s azután ugy választott ki belőle magának a mennyit akart. D. Szabo András Szalontai lakos szinte jelentette, hogy a Csordás János nyája közt neki is volt egy sertése, mellyről Csordás János nem számolt s azt állítja hogy az SzMihály nap előtti héten elveszett; miért neki erős gyanúja van, hogy azt is Kőszegi Ferenc hajtotta-el Békésre, akkor, midőn a többi gazdákét. Ő ugyan rendes gazda nem volt, de minthogy a kanász felvállalta hogy négy sertésének tartást ad, kárát követelni akarja. Kelt Szalontá n, jan. 29. 1848. tart. tanácsülésben jegyzette Arany JánosKOHA_AUTH:96679 mjegyző az ügyirat hátlapján ez áll Vizsgálatok. P. Szemes István , Bajó Sándor Ladányi István , Balog Sándor gazdák ellopatott 12 darab sertések iránt. kérv. jan. 15. 1848. ÖNKÉNTI VALLOMÁSA Szalontai lakos Csordás János nak, mint Ns Bajó Sándor és több gazdák számadó kanászának az állitólag általa elsikkasztott 12 darab sertés· iránt. 1. Az átalános kérdések. 1-re Csordás János a nevem, 59 éves feleséges gyermekes ref. hitvallásu Szalontai lakos vagyok, házamon kivül semmi vagyonom nincs. 2. Miért áll vasban? 2-ra Azon egy malacért, mit a nyájamból Kőszegi Ferenc nek adtam 50 ft adosságom kamatjául s mellyet annak nyája közt a gazdája Ns Szemes István elismert. 3. Hát azon, még II darab öregebb s fiatalabb sertés, melly a nyájból elveszett, hova lett? Ns Bajó Sándor é 6, Ladányi István é 3, Balog Sándor é 1 és Szemes István é még egy? 3-ra Ns Bajó Sándor gazdának s. Ladányi István uramnak 3, Balog Sándor nak r darab sertését még a makkrahajtás előtt, 1847 Szentmihály nap után való héten loptak el a nyájból, mit akkor a gazdáknak elmulasztottam megjelenteni, s elismerem, hogyebben hibáztam; azonban a Ns Bajó Sándor uraméból egyet már megtérítettem, a magamét adván érette. A Bajó Sándor uramét, a hatodik darabot, melly egy malac volt karácsony hetében, makkról hazajövetelünk előtt egy héttel a farkas vitte el; a Szemes István uram I ártánya pedig sántán elmaradt, nem tudtam hajtani; mikor pedig másfél hét mulva ismét rátaláltam, akkor már meg lévén gyógyulva, elfutott előlem, el nem hajthattam. 4. Maga a számadó kanász elismeri, hogy midőn az őszön Sz. Mihálynap utáni héten elveszett 9 darab különböző sertés a nyájából és ezt sem akkor, sem midőn a sertések makra indultak, a tulajdonos gazdáknak fel nem jelentette; sőt midőn a gazdák a sertést felolvasták olly ravaszsággal élt hogy idegen sertéseket lappangtatott a nyájban nehogy a szám hiányozzék: ebből kitűnik hogy a 9 darab sertést maga igtatta el. 4-re Nem volt a nyáj közt egyéb sertés Csordás András nak volt 3, Cseke Sándor nak egy darab és magamnak 2 darab. Nem tudom hogy nem vették észre a gazdák a hiányt, a kár akkor is megvolt. 5. Hiszen tudva van már, hogy a számado kanász kis fia lévén csak a nyáj mellett, Kőszegi Ferenc azon ürügy alatt, mintha a Balog Sándor 2 sertését akarná kiszakasztani a két nyájat öszszeelegyitette, és ugy választotta szét megint: ez a fogás volt az, mellyel a sertéseket eligtatták; azért jobb lesz igazán megvallani. 5-re Nem tudok erről semmit, nem voltam ott a nyájnál, a fiam sem mondott róla semmit. 6. Dékány Szabó András nak is volt előtte négy sertése és abbol egyet be nem számolt; hol van az? 6-ra Elveszett még Sz. Mihály nap előtt, de a gazdának azt is elmulasztottam megjelenteni. 7. Volt-e fogva máskor? büntetve? 7-re Voltam régen valamelly három sertésért, mit rám fogtak, s szenvedtem érte megyei börtönben három hónapot. Kelt Szalontá n, január 29-1848. tart. tanács ülésben jegyzette Arany JánosKOHA_AUTH:96679 mjegyző az ügyirat hátlapján ez áll: Csordás János önkénytes vallomása . . //. ÖNKÉNYTI VALLÁSA Szalontai Kőszegi Ferenc nek azon sertések felől, mellyek Csordás János számadó kanász nyájából elsikkasztatván, orgazdaság gyanujával ő terheltetik. 1. Átalános kérdések. 1-re Kőszeghi Ferenc a nevem, 60. éves ref. vallású feleséges gyermekes Szalontai lakos vagyok. Van egy égett háztelkem van 4 köblös földem, 42 darab sertésem. 2. Hol vette azon süldőmalacot, mit Ns Szemes István elismert a nyája közt, mint sajátját. 2-ra Csordás János 50 fttal lévén adósom, a makkon lévén Lugos helységben ott adta nekem kamatul, tudtam ugyan hogy a Szemes István ét adja, de azért csak elvettem. 3. De nemcsak ezen egy malacot adta Csordás a kérdezettnek; Ns Bajó Sándor nak 6, Ladányi István nak 3, Balog Sándor nak 1, Szemes István nak még egy sertése sikkasztatott el a nyájból; ezeknek nagyobb részére nézve tudva van, hogy midőn az őszön SzMihály napkor Békés re sertéseket hajtott a valló, ugyanakkor hajtotta el Békés re. 3-ra Nem adott nekem soha, nem hajtottam soha egy kis körmöt sem, sőt, midőn már Békés t is megjártam, és Csordás sal együtt, egy tanyán voltam, sem hallottam tőle soha, hogy híja van a sertésének, mindaddig, míg a gazdaság a makkra menő sertéseknek hiját vett észre. 4. Nem igazat beszél; erős gyanú terheli a vallót, mert midőn Békés re hajtotta saját sertéseit, azon ürügy alatt hogy saját két sertését mit Balog Sándor tól vett a Csordás nyájából kiszakasztja, a számadó és gazdák távollétében, csupán a számadó 14 éves fia lévén jelen, a két nyájat összeverte, és aztán annyit szakasztott ki belőle, a mennyit akart; ez alkalommal hajtotta el a gazdák sertéseit. 4-re Nem elegyítettem össze a nyájat, nem igazán mondja akárki mondja, csupán a két sertést választottam ki, mellyet Balog Sándor tól megvettem. Jelenvolt Pályer Sándor , Csordás András és Kövesdi István . 5. Kövesdi István t a károsok nem fogadják el tanúnak, mert midőn már egyszer megkérdeztetett a rab, akkor ezt nem nevezte ki tanúkép: hihetőleg azóta hamis tanúnak fogadta meg. s-re Nem volt akkor itthon, azért nem neveztem meg; de bizonyosan jelen volt a szakasztáson, feljő maga és megvallhatja. 6. Volt-e már fogva s büntetve? 6-ra Sohasem voltam. Kelt Szalontá n, jan. 29. 1848. tart. tanácsüléshen kihallgatta Arany JánosKOHA_AUTH:96679 mjegyző az ügyirat hátlapján ez áll: Kőszegi Ferenc önkényti vallása .///. JEGYZŐKÖNYV Nemes Pájer Sándor Szalontai lakos megkérdeztetvén jelen volt -e a mult őszön midőn Kőszegi Ferenc Békési vásárra indulva, sertéseit Orosi ban kiszakasztotta: hány darabot szakasztott ki a maga nyájából? Összeelegyedett-e akkor a két nyáj? kik voltak jelen ottan? jó lélekkel előadja: Igen is jelen voltam, mert az én sertésem is a Kőszegi ével volt együtt, s abból a nyájból 105-öt vertünk ki, miből az enyém 22 lévén Köszegi é volt 83, de a Csordás János nyája közt volt még két sertése Kőszegi nek, azt is kiverte Csordás András sal együt és utánunk hajtotta egy érig; de a két nyáj össze nem elegyedet, mert a Bajo Sándor uram nyája ki sem volt eresztve, a Kőszegi é pedig kinn volt. Jelen voltak rajtam és Kőszegi n kivül Csordás András és Kövesdi István . Kövesdi István 50 éves ref. feleséges gyermekes, Szalontai lakos ugyan arra megkérdezvén valja: Jelen voltam a sertések kiszakasztásán, elébb kiszakasztottuk a Kőszegi nyájából a mi eladó volt, a maglókat pedig elvertük félre, azután mi ketten visszamentünk Kőszegi vel és akkor az akol előtt már kinn lévén a Bajó Sándor uramék nyája, a két kant, mellyet Kőszegi Balog Sándor tól vett, kiszakasztottuk és ugy hajtottuk a többi után, hol Pályer Sándor és Csordás András voltak. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 mjegyző Kelt Szalontá n, jan. 29. 1848 az ügyirat hátlapján ez áll: Tanuvallások Kőszegi Ferenc részére. TEKINTETES URODALMI ÜGYÉSZ UR ! Szalontai Ns Bajó Sándor , Ladányi István , Balog Sándor és P. Szemes István gazdáknak, Csordás János számadó kanászuk elől 12 darab sertések elsikkasztatván, ezek közül egy malac, a P. Szemes István é, Kőszegi Ferenc kanásznál megtaláltatott, mellyre nézve, mint ezt ./ /. és ./ / /. alatt mind ketten megvallják, világosságrajött, hogy azt Csordás János számadó maga adta Kőszegi Ferenc nek, állitolag 50 ft adósság kamatjául, és emez, tudva, hogy lopott, elvette, tehát magát orgazdává tette. Kilenc darab sertésre nézve pedig a károsoknak az a gyanúja, hogy azokat Kőszegi Ferenc , a számadó megegyezésével elsikkasztván, az őszön SzMihálynapi békési vásárra elhajtotta és ott eladta, melly gyanújokban megerősítette őket Csordás András nak 4/. alatti vallomása, ki magának Kőszegi Ferenc nek hajcsárja lévén s általa mentő tanukép neveztetvén ki azt vallja, hogy midőn Kőszegi Ferenc nyáját Békésre akarta hajtani, azon alkalommal, Balog Sándor tól vett két sertése kiszakasztása ürügye alatt a maga nyáját, a Csordás János nyájával, hol csak a számadó 14 éves fia volt jelen, összevegyítette, s azután ugy választotta szét, mit ugyan Kőszegi állhatatosan tagad itt A. J.KOHA_AUTH:96679 x jelzés alatt közbeiktatja a következő félmondatot, amit a lap szélére írt: és 5/. alatti tanúival megcáfolni igyekszik. -Ns Bajó Sándor egy malacára nézve azt vallja Csordás hogy a farkas vitte el, Szemes István ártányára nézve pedig, hogy az elfutott előle, de igazolni egyik állítását sem tudja. Ugyancsak, Dékány Szabó András , ki nem mint rendes gazda, hanem mintegy titokban bízott négy sertést a számadó kanász gondviselése alá, egy e1veszett sertését követeli Csordás János számadón, gyanúja lévén hogy azt, a többi gazdákéval együtt Kőszegi Ferenc Békésre hajtotta. Melly gyanús körülményeken kivül a károsak próbákat előadni nem tudván, az ügyet a t. uri törvény székre leendő felterjesztés végett tisztelettel bemutatjuk, Csordás János tolvajt és Kőszegi Ferenc orgazdát pedig az uradalmi börtönbe vason kisértetjük. Tisztelettel maradván Szalontá n, jan. 29. 1848. Tekintetes Uradalmi Ügyvéd urnak alázatos szolgái Szalontaváros elöljárói. az ügyirat hátlapján ez áll: Jelentés Tekintetes Nemes és Vitézlő Sárváry Jakab urhoz mint a derecskei uradalom rendes ügyészéhez a Szalontai elöljárók 14-1 A Csordás János lopásával foglalkozó iratokat - tekintetbe véve ezek egymással való kapcsolatát - együttesen tárgyaljuk.Az eset megértéséhez tudnunk kell a következőket: Nem sokkal a törökök kiűzése után Szalonta lakossága nagy arányban kezdett állattenyésztéssel foglalkozni. Ehhez elsősorban a 3 000 kat. holdra terjedő orosi legelő szolgáltatott alapot, amelyet osztatlanul birt a város minden lakosa. Ide hajtották ki a szarvasmarha-gulyákat. Ezek szilaj-gulyákként tavasztól őszig, sót néha télen is a legelőn voltak. Hasonlóképpen kifejlődött a sertéstenyésztés is. A kondák az orosi lápos, vizenyős réten száraz nyarakon is jó legelőkre leltek. Ősszel egy részét a gyulai, a békési vagy más közeli helység vásárjában értékesítették, más részét a Sebes- és a Fekete-Körös mentén húzódó tölgyesekbe hajtották makkoltatni. Az F.: 46-50.sz. iratokból kiderül, hogy 1847 őszén az egyik orosi kondából, Csordás János számadó-kanász keze alól 12, ill. 13 sertés veszett el, amit a tulajdonosok, Ns Bajó Sándor , P. Szemes István , Ladányi István , Balog Sándor , a hozzájuk csatlakozó D. Szabó András sal egyetemben az einlített kanászon követelnek. Az orgazdaság gyanújába esik Kőszegi Ferenc , aki állítólag a keresett sertéseket Békes re hajtotta a Szent Mihály-napi vásárra, s ott eladta. A kihallgatáson egyik vádlott sem ismeri be bűnösségét. Az F.: 50.sz. irattal A.KOHA_AUTH:96679 áttéteti az ügyet a derecskei uradalom ügyészéhez, és a két vádlottat vasra verve kísérteti az uradalom börtönébe. Ugyanezen irat hátlapjára a következőt vezeti Borbély főjegyző: a két vádlott az elkisértetésból felmentetik, egyelőre szabadon is bocsátatnak, mivel a harangok árába 25 vft-ot fizettek. Nem ismerjük az uradalom döntését a fenti ügyben, azonban a közölt iratok hű bizonyítékai A.KOHA_AUTH:96679 átgondolt és célravezető kihallgatási módszerének. Ez egyike azon kevés ügynek, ahol több, összefüggő aktával rendelkezünk. A szó szerinti közlést indokolja a kihallgatási jkv nyelvi érdekessége is. Orosi ról lásd a jegyzett bevezetőjét, valamint az F.: 21 jegyzetét. Lugos - Alsó - vagy Felső-Lugas ról lehet szó (Lugasul de jos és Lugasul de sus ). Mindkettő Élesd környékén, a Sebes-Körös völgyében fekszik.