Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV-FOGALMAZVÁNY
 
  Febr. 20-án tartatott közönség gyülésében.  
  A mult gyűlési jegyzőkönyv felolvastatván.  
  I.  
  Kis János ur menti magát hogy a 10.000 ft adósságot ki nem adta - fel nem vette stb. amit fizetett utalványon fizette, sőt sokszor a pénzt nem is, csak az utalványokat kapta kezébe, kéri tehát ezen meg rovását lehuzatni.  
  A szénára nézve Fóris Istvánnak csak annyit mondott ő, hogy ne egyszermássor hozassa be a szénát, hanem a zugban lévő szénákat hagyja meg, de azt hogy mennyit vitessen hányát vitesse be - azt ő nem tudja mit mennyit vitetett akkor is beteg volt.  
  2.  
  Felolvastatván a közgyűlésre való folyamodvány  
  A tűzveszély óta keletkezett adósságok, a terhes számadás, a 10.000 ftos difficultások.  
  3.  
  Felolvastatott a választmány munkálata Orosi iránt.  
  Fonyad László ur inditványa: ő a bukóval kiszedéstől irtózik; de mindazáltal csak legutolsó szükségben ragaszkodnék a választmány munkálatához; hanem javallja maradjon a régi végzés: Y4 része adassék ki.  
  If. Balog János: a 100 ember csak mintegy kezeskedő legyen a többiért, nem pedig nyerekedő; megtudni az összes jószágnak a számát - s ahoz képest megállapíttatnák, mit kell fizetni egy darabért. -  
  Id. Balog János: ne adassék el, vagy haszonbérbe Orosi, minden darab jószágtól vettessék I. vft - fizesse ki minden ember
[szerkesztői feloldás]
olvashatatlan szó
] ezenkivül a templom iskola nemcsak az ökörnek baromnak stb. fel kell tenni a mesteremberek házára is valamit; földre is valami keveset; - Egynéhány magyar gazda juhász van - azok fizessenek többet, mivel kevés földjük van; mint más lakosok. Sok feles juha van - azok is megrovandók lennének. - Tavaszszal conscriptio tétessék a vett jószágokra nézve.  
  Aki be nem jelenti a jószágát mit vesz conscriptio után 5 pftig büntettetik.  
  Főbiró azt mondja - 50 -ezerre rá megy a város adóssága, mit teljesiteni kell a nyáron - ha a többi meg hallja, az is felmondja - és 100.000 forint adosságot kell egyszerre kifizetni
[szerkesztői feloldás]
? mim ... ?
fizeti ki a közönség; ezen kivetés utján pedig épen oda fogunk jutni.  
  Lovassi Mihály: attól fél, bonyolodás lesz a haszonbérlő részvényesek közt annyi idő alatt; kénytelen lesz megszorulván a belső mező, eladni jószágát, - ingó, ingatlan vagyonra vessék rá elhatározott kulcs szerint; nem látja át hogy egy 8-ad nap alatt
[törölt]
« át »
lehessen engem
Lovássy Mihályt
Lovassi Mihály
engem exequalni a hatóságnak; de ha az orosi puszta nélkül elleszünk koldusai leszünk.  
  Varga József: 2 rossz közül - kisebbiket választja; n barátja hogy 100 - v 500 embernek kiadassék a puszta: 1/ 3 része vagy fele adassék ki; - felét
[szerkesztői feloldás]
olvashatatlan szó
igaz árán adják ki; - még azt is megtudni mennyi jószágot tarthat kiki földjén ez aránylag; mi megkevesítné a jószág számát.  
  Márkus Ferenc: I. Az adosság miben létét. 2. Fundust. 3. Mikép lehessen a kivetést behajtani. - Contract. 71,000 ft - - másik a folyó adoság taksa város költség stb. templom, városház építése. - Ő előtte fundus a kivetett mennyiség is - ez még bizonyosabb, mert a jószágot mindjárt el lehet adni. - Kivitel módjára: mindjárt belehet venni,
[törölt]
« áldozó »
előtt el kell határozni hogy 20 at elad, 30 at vesz, azt nem 10 re, hanem 30-ra tenné, különben tisztában nem lesz. A currens adósságokra nézve egyebet is tenni ki fundusul tehát templom építés stb. ez ujabb kivetés által történjék. - a földfelmérésre nézve zálogul a birtokos neve aláírassék  
  Főbiró: hogy vetnének ennyi adósságot a lakosokra? - teljes lehetetlen ezt beszélni  
  Bondár István: vettessék házra földre - mindenre. Orosi bérbe adása is csak 5 év adat  
  Pápai Ferenc: hány jószág legelhet meg az orosi pusztán? a ki benn legeltet, fizessen anynyit mint az a ki künn legeltet.  
  If. Balog János: felét kiadni bajos, mert egy részét vizes másikat száraz időben lehet használni. Főbíró ur előadása szerint ezt taksa módra beszedni nem lehet, mert a rendes taksaszedő elől is megszökik sok lakos. A kamat fizetés pontos határidőt kiván; ha egy felmond, a többi is felmond; nem várakozik mig a bíró beszedeti. tanácsolja 100 ember áldozza fel magát - álljon jót többekért, - kik több részvényeseket fogadnának magok mellé; hasonló díj mellett. Beszedetés utján sohasem jő be. Csakanyit fizessen a lakos, mint a részvényes.  
  Madas Sándor: felét jószágtalan embereknek haszonbérbe láncszámra; fele maradjon a jószágosoknak. Addig bele nem
[törölt]
« ?menne? »
mig le nem tenne. láncszámra megtudni és ugy fizessen töle minden szalontai jószágos lakos.  
  Főbíró: többrésze vizes - átaljában egyenetlen lévén - a Madas Sándor uram javaslatát elfogadni nem lehet.  
  Fonyad László : közjót kell tekinteni. Félre kell tenni az önzést, - az adósságra alap kell, ki van mondva. a jószágra vetendő teher behajtását n tudja mikép lehet eszközleni; lehetetlen a jószágra tenni a kivetést - ennek nem barátja. A biztosságra nézve az mondatott, hogy előre fizesse kiki ezen adó nemét: erre azt
[törölt]
« ?mondom? »
kivihetetlen a gyakorlatban, inkább eladja jószágát a lakos, mintsem fizessen - ez ingatag fundus - , ott lehet a legelő, de jószág nem lesz; a hitelezők megértve a zavart egymás után felmondanak. Hogy pedig földre házban
[törölt]
« ? taksa? »
is vettessék - mégpedig az eddigi arányban: ki fogja ezt győzni; tehát ez bizonytalanabb alapon - Nemondja hogy egészben - ha nem ha feliért 20.000 ftos adó bérlő akadna: ma adnám neki nem holnap. a többi legelőre egy kis felemelése történhetnék a legelő bérnek. - Ha látják a hitelezők hogy van fundus nem mondanak fel, sőt szivesen itt hagyják. Véleménye tehát kimondatni hogy felét adják ki árverésen idegennek.  
  Lovassi Mihály: Szavazást inditványoz. egyébaránt ő
orosi
Orosi
ból ennyit sem ad ki soha. (kezével perditvén)  
  Főbíró: Egy külön választmány kezelje; beszedése annak a kötelessége legyen; vállalja fel a választmányi tagságot a ki a kiadást ellenzi. Nevezzünk ki 24 tagból álló küldöttséget.  
  if.
Balog János
If. Balog János
. Kérdés ki veszi ki Orosi felét, minth. igazságosan elosztani nem lehet, nem 20,000 de 5000 ftért is? l\fegszorúl a legelő - Szavaz arra hogy minden ember egy formán árendás legyen ki oda hajtani akar.  
 
Lovasi Mihály
Lovassi Mihály
szavaz; ő Orosit sohasem adná.  
  Szemes István: (zajban nem érthető:)  
  Főbíró: a jószág alaptalan fundus  
  Darvasi Ambrus: egy atyának 3 gyermeke van; egyik jó gazda másik közép, 3-ik szegény. - osztozni akarnak: elöbb az adosságot fizessük ki: ez a közösből kitelik. - Nincs itt egyéb fundus mint Orosi, az mindnyájunké - Orosit adjuk ki.  
  I. Kiadassék a puszta szalontai részvényeseknek egészen, a terv szerint?  
  2. Vagy kiadassék fele idegennek is, árverésen?  
  3. Vagy minden darab jószág megrovassék - és a puszta megmaradjon.  
  (4. Vagy földre, házra, jószágra - tehát minden vagyonra vettessék az adósság.)  
 
n
Jegyzet A febr. 20-án tartott közgyűlésen szintén
A.
Arany János
vezette a jegyzőkönyvet. Ehhez részletes jegyzetet is készített. Feljegyzéseinek főszövegbeli közlését - a kidolgozott jegyzőkönyv mellőzésével - az indokolja, hogy az előbbiek jóval bővebbek, részletesebbek amannál. Így alkalmunk van az
A.
Arany János
javaslata körül kibontakozó vita teljes megismerésére, míg a jegyzőkönyvben
A.
Arany János
erről félannyit sem ír, s az eltérő véleményeket csak összefoglalóan, név nélkül sorolja fel.A közgyűlés előbb Kis Jánosnak az előző alkalommal ellene emelt vádakkal kapcsolatos védekezését hallgatja meg, azonban határozatot nem hoz. Ugyanígy nem kelt különösebb érdeklődést a megyei közgyűlés elé terjesztendő folya.modvány sem, amely az előző pénzügyi számadások felülvizsgálását kéri. Annál vehemensebb és messzegyűrúzőbb vita bontakozik ki
A.
Arany János
javaslata, Orosi bérbeadása körül; a kérdés azonban ezen a gyűlésen sem oldódik meg. Az előző alkalommal megbízott választmány jelentésével kezdődik a vita. Az egyik legmegfontoltabb hozzászóló Fónyad László, helybeli birtokos, alszolgabíró. A szót kérők között találjuk Márkus Ferencet, a város hajdani főjegyzőjét, valamint
Szalonta
Nagyszalonta
jelentősebb nemesi családjainak képviselőit. A zajos és hosszadalmas gyűlés végkövetkeztetését
A.
Arany János
nem fogalmazza meg jegyzeteiben. Ezt a kidolgozott jegyzőkönyv befejezéseként olvashatjuk: ... melly különböző vélemények sehogy össze nem símulhatván s az időnek későre haladta miatt a némellyek által sürgetett szavazás sem történvén meg, a főbíró a gyűlést azon kéréssel, hogy jövő vasárnapig ki-ki fontolja meg a tárgyat, amikor újra gyűlést tartand, eloszlatta. ( Vkgy 1848. febr. 20.).
 
 

Megjegyzések:

H. Fekete
Fekete Péter, H.
gyűjt.
[szerkesztői feloldás]
AJEM - III. 196