Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV
 
  Az 1848-dik évi februar 26-án tartatott tanácsülésben jelenlévén Szabó Mihály főbiró Ns Bajó László törvénybiró, Ns Kenéz Ferenc, Erdélyi Sándor, Madas János Szöllősi Sándor, Tenkei Mihály, Bonczos Mihály Kenéz Péter Kenyeres János Megyeri János esküttek.  
 
  (285.)  
  Csete János a Lajos István lakodalmában uj gubáját átadván Csordás Ferencnek, hogy ez a szomszédban, hol ipa L. Nagy Sándor és maga is
Csordás
Csordás Ferenc
lakik, jó helyre tegye el: miután
Csordás
Csordás Ferenc
a gubát vissza adni nem tudja, kéri rajta megvétetni.  
  Csordás Ferenc a felperes előadását elismervén azt adja elő, hogy ő a gubát ipa házához el is vitte, s napa szeme láttára egy ládára letette, nem tudja ő hova lett.  
  L. Nagy Sándorné szinte elismeri, hogy veje az ő szobájába bevitte a gubát, mert ő fenn volt, de férje már alutt; ő nem felelhet róla, hová lett, nem tudja.  
  L. Nagy Sándor: miután ő alutt, a mi a házához az alatt vitetett ő róla nem felelhet.  
  Itélet.  
  Miután L. Nagy Sándorné elismeri, hogy a guba náluk letétetett: köteles a kárt megtéritni, annyiban, a mennyiben a guba értékét felperes fel állítja; végrehajtásra Ns Kenéz Péter és Kenyeres János esküttek kiki.ildetvén.  
 
  (290)  
  Vári Sándor panaszolja, hogy az őszön 4 fias tehenet veje által a szigetre hajtatván két napig az viselte gondját, de szüret s tengeri szedés következvén, azt mondta Tömő János tanyabeli embernek szombaton, hogy viselje gondját a teheneknek hétfőn estig, akkorra kiküldi a panaszkodó édesapját. Azonban a szüret elhalasztatván ki nem küldhette az öreg embert - s az alatt egy tehene elveszett. Kéri tehát
Tömő
Tömő János
n által magát kármentesíttetni.  
  Tömő János elismeri, hogy felvállalta, mikép a tehenekre hétfőig felvigyáz, fel is vigyázott a fia, de minthogy a felperes édesapja ki nem ment hétfőn, a teheneket pedig a Bondár Ferenc fia, a magok jószágával összeverte, ő levette gondját róluk; de így is megvolt a tehén egész péntekig.  
  Bondár Ferenc fia azt mondja, a tehenek az ő jószágaikhoz adván magukat, mint tanyabeli marhát nem akarta elverni, egyébiránt ő felelős gondviselőjük: nem volt; tulajdonitsa felperes a kárt saját gondviseletlenségének, miszerint tovább egy hétnél felé sem ment marhájának.  
  Itélet  
  Minekutána a Vári Sándor veje olly módon hagyta a teheneket Tömő János gondviselése alatt hogy az öreg
Vári
Vári Sándor
t hétfőn este kiküldi, és csak addig viselje gondját, de nem csak hétfőn, de még pénteken sem ment a marhákhoz senki a felpereséktől: itt leginkább őt terhelvén a gondviseletlenség hibája, kárát magának tulajdonítsa; keresetétől elmozdíttatik.  
 
n
Jegyzet A 285. sz. ügyhöz: A szalontai férfi viselet ebben az időben: fehér, háziszőttes, bő gatya, ing, lajbi, kerek kalap, csizma; híívösebb időben s télen cifraszűr vagy az egyszerűbb guba. A 290. sz. ügyhöz: Már
A.
Arany János
idejében is volt
Szalontá
Nagyszalonta
n nehány szőlőskert. A szüret idejét mindenkor az illető kert elöljárósága határozta meg, s ehhez alkalmazkodniok kellett a szőlősgazdáknak. Sziget - határrész, domborulat, amely a hajdani mocsarakból kiemelkedett.
 
 

Megjegyzések:

Tü. jkv.