Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV
 
  Az 1848-dik évi februar 27-én tartatott igen népes közgyűlésben, mellyben a jelenvoltak neveit a tömöttség miatt felirni nem lehetett.  
 
  (45.)  
  Főbíró ur előadja hogy a mult heti közgyülésben a város és ekklézsia adósságait és azok kamatját biztosítandó alap kijelölése függőben maradván, annak eldöntése mai napra tartatott fel; kér tehát ezen igen sürgetős és fontos tárgyban határozatot.  
  Mielőtt a közönség ennek elhatározásába, vagy csak bővebbi vitatásába is bocsátkoznék, Ns Bordás István s több lakosok által beadott kérelem felolvastatása indítványoztatott többek által, mellyben tizenegy aláírók több mint 500 lakostársaik nevében következő dolgok iránt kérnek határozatot:  
  I. Hozassék tisztába még e héten: mi legyen a város és különösen az ekklézsia valóságos adóssága.  
  2. Vétessék vizsgálat alá a választmányban azon számadás, melly a consistoriumban történt.  
  3. A kurátori számadás tétessék még e héten amavval kapcsolatba; s mint a várost illető számadás során, úgy itt is jelöltessenek ki a difficultások és önkénytes kölcsönzések; hogy így  
  4. Mindazon számadás terhe alatt levő személyek, kik miben elmarasztatnak, a városnak illy nyomasztó helyzetében azonnal eleget tegyenek; továbbá  
  5. A cserépszin jövedelmezéséről eleitől fogva, ugy  
  6. A csapszék jövedelmezéséről s innen vett haszonvételekről is számadást kivánnak.  
  Végzés  
  Jelen közönség ezen törvényes kivánatot sajátjává tevén, kijelenti, hogy mindaddig mig ezen számadások választmányilag meg nem vizsgáltatnak, s közgyülés elébe nem terjesztetnek, alapot kijelölni nem fog. Mirenézve ugyanazon küldöttség, melly a városi számadással foglalkozott, olly utasítással küldetik ki hogy ezen a héten mindazon számadásokat vizsgálat alá vévén, munkálata eredményét mához egy hétre, ide mutassa be.  
 
n
Jegyzet Immár harmadik alkalommal foglalkozik a közgyűlés
A.
Arany János
javaslatával, Orosi ügyével. Azonban most sem hoznak döntést, mivel Nemes Bordás István ötszáz szalontai nevében újabb indítványt terjeszt a jelenlevők elé. Ennek kapcsán elhatározzák, hogy amig a javasolt előzetes vizsgálatot meg nem ejtik, elsősorban az egyházi számadásokon, addig Orosi harmadának bérbeadásáról nem tárgyalnak. A márc. 5-i közgyűlésen azzal zárják az ügyet, hogy „az orosi közös puszta sem idegennek, sem helybeli társulatnak haszonbérbe ne adódjon" Ellenben az, aki a meghatározott számú marhánál többet tartott Orosiban, azért bért fizet. Az adósság- fizetést egy független bizottság intézi. Ennek jegyzőjévé is
A.
Arany János
-t választották (lásd Vkgy márc. 5.és márc. 26. Borbély Pál írása).
 
 

Megjegyzések:

Vkgy