JEGYZŐKÖNYV

Az 1848-dik évi mártz 13-án tartatott ns hadnagyi széken jelen lévén föhadnagy ns Balog Mihály, Ladányi István, Tolnai István, Fónyad János esküttek, Gyulai Ferenc kishadnagy.

I.

Oláh Ferenc folyamodványára, mellyben 1846-dik évi gazdáin Ns Megyeri István, Hajdu János, Csete György, If. G. Balog László és ns Varga Mártonon, - kanászi béréből fenmaradt két l 1/2 éves süldőt, egy kalapot s egy csizmatalpalást megvétetni kér.

Feladás szerint volt a bére:

Két l 1/2 éves süldő - megállapíttatott

20 f. fenmaradt 20 f.

készpénz	3 f
két pár csizma	8.
két csizmatalpalás	1.	30 k
két pár ruha	6.
Egy szűr	12.
Három malac tartás - 2 véka tengeri	7.30
Kalap	3	3
	összes 60 f 30	23 f 30

A gazdák illy arányban adtak kenyeret:

Varga Márton-G. Balog László együtt	6 kenyér	tehát az arány	3.
Hajdu János - Csete György együtt	6 kenyér		3.
Megyeri István maga:	2 kenyér		1.
		összes	7.

e szerint:

Varga Márton - G. Balog Lászlóra		25 f 47
Hajdu János - Csete György		25 f 47
Megyeri István maga		8 36
	összesen	60 f 10 x

Hajdu János adott	1 f	Megyeri István
Csete György fehérruha	3 f	csizma 1/7	- 1 f 8 kr
A 8 ft csizma 3/7 része	3 f 26	csizma talpalás	30 kr
	7 f 26		1 f 38 x
Varga Márton	13 f 15 x
A 8 ft csizmának 3/7 részét	3 f 26
	16 f 41

Itélet

Nem tudván a felek pontosan előadni: ki és mennyit fizetett: mivel csak annyi adatik elő tisztán, hogy a bérből 23 f. 30 kr még fenn van; az egész bérből pedig, melly 60 ft 10 kr rug, Varga Márton és G. Balog Lászlóra 25 ft 47 kr esett volna, mint hogy háromhetedrészesek voltak a kenyiradásban, fizettek pedig 16 f. 41 krt: még

adósok		9 f. 6 krral
Hajdu János pedig Csete Györggy Csete György el és Megyeri Istvánnal adós		14 f.24.
	összesen	23 f 30 x
	jkönyv	36.

(3.)

Ambrús Péterné folyamodasára, miben panaszolja, hogy Ns Nagy Sándor a háza végső ablakát használni akadályoztatja, jött alispáni és szolgabírói hátiratai felolvastatván, ámbár ezekben az erőszakosság megbírálása a hadnagyi székre bízatik.

Végzés.

A bepanaszlott alperes Nagy Sándor ugy világositván a dolgot, hogy neki azon ablak berakását az utca rendező városi küldöttség engedte meg, s így erőszakoskodás esete nem forogván fenn, a mi az ablak rendes vagy rendetlen helyen voltát illeti: annak, mint (telekviszonyt illető) teleket és városi belrendet érdeklő dolognak megbírálása a városi tanács köréhez tartozván, folyamodó odaútasíttatik. -

jkönyv 38.

n

Jegyzet Az első jegyzőkönyv bizonyítéka

A.

Arany János

alaposságának, a második pedig a hadnagyi szék és a városi tanács illetékességi körének. Az 1. sz. ügyhöz: a csikóst, gulyást, kanászt a felfogadó gazda vagy a gazdák fizették természetben és pénzül - megállapodás szerint. A 3. sz. ügyhöz: arról az utcarendező bizottságról van szó, amelyet a nagy tűz után választott a tanács a helyes és szabályos építkezésre való felügyelés céljából. Az ítéletek végén álló megjegyzésekkel (pl. „jkönyv 36.") utal

A.

Arany János

arra, hogy a hadnagyi szék napló alakú jegyzőkönyvében milyen szám alatt található az ügy. Ez a napló még eddig nem bukkant elő.

AJOM13

Megjegyzések: