Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV
 
  Kivonata az 1848 év mártz. 17-én tartatott szalontai nemes hadnagyi szék jegyzőkönyvének.  
  (46.)  
  Medveczki András tót fiúcska sirva panaszolja, hogy ő árulván a héti vásárban,
Szőlősi Ferencné
Szöllősi Ferencné
leméretett 3 rőf kartont s átadott egy 10 pftos bankjegyet, hogy abból árát, 36 garast, kifogván a többit adja vissza, de ő visszaadni nem tudván, aprópénzt kérni a többi kereskedőkhöz fordult, de a vásárló nem vélvén bankjegyét nála bátorságban, visszakérte s kendője szegletébe kötötte, egyszersmind a kartont vissza akarván adni. Ő, hogy vásárosát el ne szalaszsza, s különben is levágva lévén már a karton: csakhamar kért aprópénzt Medveczki Mihálytól s Kinderna Jánostól, s leolvasván a pénzt
Szőllősiné
Szöllősi Ferencné
nek, figyelme más vásárlókhoz kapatott el. s csak midőn
Szöllősiné
Szöllősi Ferencné
eltávozott, ak!rnr vette észre, hogy a 10 pengős bankjegyet is magával elvitte. Ő azonnal megszólított egy szalontai asszonyt s megkérdezte nevét vásárlójának, mit megértvén, azonnal futott s esetét a hadnagyi szék elnökének elpanaszolta, de midőn egy városi cseléddel
Szőlősiné
Szöllősi Ferencné
házához ment, ez őt kemény szavakkal illetvén, a 10 pengőnek nála maradtát eltagadta.  
  Cs. Bajó Mihályné tanúkép vallja: Ő volt az, kit a tót fiú megfogott s megkérdezte tőle
Szőlősiné
Szöllősi Ferencné
nevét; ő látta, mikor
Szöllősiné
Szöllősi Ferencné
a 10 pengős bankjegyet visszavette, de hogy másodszor átadta volna a tót fiúnak, azt nem látta.  
  Medveczki Mihály, Kinderna János, Holmik Antal szinte látták hogy visszavette
Szőlősiné
Szöllősi Ferencné
a bankjegyet, de a másodszori átadást nem látták, pedig ha az megtörtént volna, lehetlen hogy egyikök sem vette volna észre.  
 
Szőlősi Ferencné
Szöllősi Ferencné
személyesen lévén jelen: elismeri hogy először visszavette a 10 forintost, de miután a tót fiú lefizette az 5 pftos bankjegyet és 10 f. 42 krt huszas és rézpénzben, a gyolcsra, - ő is letette a 10 -es bankjegyet a gyolcsra; felvette-e a fiú, vagy sem? azt nem állítja, mert nem látta; kezébe nem adta, az igaz, de neki sem adta kezébe a fiú a pénzt, hanem a gyolcsra olvasta le, még ő oltalmazta az 5-ös bankót hogy a szél el ne vigye. Ő akkor elment, tovább a bankjegyre semmi gondja nem volt: ha fel nem vette a fiú, ő nem tehet róla.  
  Ítélet.  
  Alperes
Szőllősi Ferencné
Szöllősi Ferencné
elismeri, hogy midőn felperes fiú a 10 ftos bankjegyből azonnal visszaadni nem tudott, azt magához vette s eltette; azt pedig, hogy midőn Medveczki András a szomszéd kereskedőktül pénzt kerítve, pénzéből visszaadott, ugyanakkor a 10. pftost a felperes fiú kezébe adta, - vagy csak látta volna is, hogy azt a fiú felvette, erősitni nem meri, csak azt vallja, hogy ő letette a 10. pftost a gyqlcsra; ámbár felperes olly próbát, miszerint alperes a 10. pftost elvitte volna, előállitni nem tud; mindazáltal lehetlen lévén hogy ha
Szöllősiné
Szőlősi Ferencné
a 10 ftost leteszi azt vagy a fiú észre ne vegye, vagy alperes meg ne lássa a felvevést, továbbá, mivel alig távozott el
Szöllősiné
Szöllősi Ferencné
, a fiú azonnal észrevévén kárát, zajt ütött, mit Cs. Bajó Mihályné s a szomszéd kereskedők is tanúsitnak, s megtudván ki lett légyen az asszony, azonnal sírva a város házához futott:
Szőlősi Ferencné
Szöllősi Ferencné
, a körülményekből itélve, a 10. pftnak, mellyet hogy visszavett elismeri, hogy pedig ismét visszaadta volna, még csak nem is valoszinű, lefizetésében elmarasztatik s az itélet végrehajtására Tolnai István s Kenyeres János esküttek kiküldetnek.  
 
n
Jegyzet Ez a jegyzőkönyv a regesztában ugyanazzal a dátummal említett jegyzet alapján íródott. A kettő között alig van némi eltérés.Az eset a szalontai hetivásárban történt, ahova eljöttek a környékbeli kisiparosok, vándorkereskedők; így Békés megyéből a gyolcsot, kartont, kék-festékest tartó szlovák árusok is. Nem tudjuk, miért került ez az ügy a hadnagyi szék és nem a városi elöljáróság elé. Esetleg azért, mert az alperes Szöllősi Ferencné nemes asszony. Ezt azonban nem jelölték neve előtt a szokott módon. Az is meglehet, hogy az adott időben csak a hadnagyi szék választmányi tagjai voltak a városházán, s így a leggyorsabban velük lehetett a kérdést megoldani.
 
 

Megjegyzések:

H. Fekete
Fekete Péter, H.
gyűjt.
[szerkesztői feloldás]
AJEM - III. 179
A kivonatot az előzőekben említett naplóból készítette
A.
Arany János